Latabár Kálmán, a legendás komikus különös élete

Budapest, 1960. január 28. Latabár Kálmán Kossuth-díjas (1950) színművész, érdemes (1950) és kiváló (1953) művész. MTI Fotó: Patkó Klári

A színházi dinasztiából származó Latabár Kálmánt briliáns tánctudása miatt olykor úgy emlegették, mint a magyar Fred Astaire-t, de komikusi képességei kapcsán a magyar Chaplin címkéjét is megkapta. Képességei szerint valóban az említettekhez mérhető, ugyanakkor egyedi karakterű alkotó volt. Színészi palettája pedig jóval szélesebb annál, mint azt a rajta rendre fogást kereső kritikusai állították. Miközben az is igaz, hogy Latabár Kálmán a közönség iránti szeretetéből fakadóan leginkább azt adta a közönségnek, amit az a leginkább elvárt tőle: a nyughatatlanságában is szeretni való Latyit. Mindemellett Latabár Kálmán megszenvedte az igaztalan kritikákat, ahogy az sem tett jót az egészségének, amikor a különböző rendszerek kultúrdöntnökei azon igyekeztek, hogy megfélemlítsék, ellehetetlenítsék.

Filmezni kezd, házasodik

A Lámpaláz Ausztriáig elhallatszó sikere után a két Latabár Bécsben a Theater an der Wienben és a Stadttheaterben lép fel. 1932-ben ismét Max Reinhardtnál vendégszerepelnek a berlini Grosses Schauspielhausban.

Akkor eldöntik: végleg magyar színészek akarnak lenni.

Hazatérve Latabár Kálmán különböző fővárosi színházakhoz szerződik szerepekre. Neve a Lámpaláz átütő sikerének köszönhetően már

minden plakáton kiemelve szerepel.

1937-ben látható először mozivásznon, két filmben is.
A Farkas Zoltán rendezte Sportszerelem még csupán egy kabarétréfa egész estésre bővített filmváltozata. A Fizessen, nagysád! az Amerikában is filmeket készítő Ráthonyi Ákos rendezésében készül. Latabár Kálmán Bukovác Pál tornatanárt alakítja, aki szívügyi megoldóemberként tevékenykedik a Kabos Gyula alakította Fábri Ágoston malomtulajdonos családja mellett. A két unikális komédiás között a kilencnapos forgatás alatt mély barátság alakul.
Latabár Kálmán 1937 tavaszán Eisemann-operettben játszik az Erzsébetvárosi Színházban. Az egyik előadásra meghívja a forgatókönyvíró Kolozsvári Andort, aki magával viszi építész barátját, Walter Istvánt és családját.

A harmincöt éves Latabár Kálmán akkoriban egy ifjú dizőz, Vadnai Éva vőlegénye. Azonban meghajláskor feltűnik neki az első sorban helyet foglaló Walterék tizenhét éves leánya, Kató.

Budapest, 1947. július 18. Latabár Kálmán Szántó Armand „Kihajolni veszélyes” című művének bemutatóján a Fővárosi Operettszínházban. A darabot Tihanyi Vilmos rendezte Forrás: MTI/Kovács Géza

Latabár Kálmán előadás után együtt vacsorázik Walterékkal, majd átteszik székhelyüket a família Aréna úti lakásába.

Latabár Kálmán reggel búcsúzik, de útközben meggondolja magát, visszamegy, és megkéri Walter Kató kezét.

A leány immár pizsamába öltözött atyja kérdésére ígéretet tesz: minden pengő keresete után kilencvenkilenc fillér Katót illeti. A hálóinges hölgyek orcáját elönti a pír, Latabár Kálmán igazít egyet nyakkendője csomóján.
Az esküvőt a Bazilikában tartják.

Amikor az ifjú pár kilép a templomból, Kálmán ott látja a Víg utca prostijainak falanxát is az ünneplő sokadalomban, könnyezve búcsúztatják tegnapi bohém vendégüket.

A lagzira a Bristol Szállóban bérelnek különtermet.

Id. Latabár Árpád kivételesen nem Angyalkának becézett szeretőjével, hanem fiai rég elhagyott édesanyjával vesz részt Kálmán esküvőjén.

Latabár Kálmán a gesztusért cserébe megígéri édesapjának: élete végéig gondoskodni fog róla.
A Latabár házaspár első gyermeke, Latabár Árpád III. 1938. december 7-én születik majd. Második gyermekük, Katalin 1942. április 29-én. Árpád felnőve színész lesz, Katalin az Állami Népi Együttes szólótáncosa.

Mujkó

Az 1938-39-es színházi évadban Latabár Kálmán együtt játszik fivérével Sándor Jenő Bécsi gyors című zenés játékában az Operettszínházban. A darab – küszöbön a világháború, a következő színházi évadban már ki is tör – a kilencszázhúszas éveket idézve romantikázik, a végéhez pedig hozzáfércelnek egy irredenta képet.

„Rajta pajtás, ülj a lóra!”, éneklik huszártisztek kivont karddal Mátyás király papírmasé szobra előtt.

A Bécsi gyors kifutása után a két Latabár inkább a kabaréra koncentrál.
1940 áprilisában Shakespeare-paródiákkal lépnek fel a budapesti Moulin Rouge-ban. Nyáron a margitszigeti Prisien Grillben parodizálnak amerikai komikusokat.
1941 februárjában azonban Latabár Kálmán ismét elfogadja a Fővárosi Operettszínház felkérését.

Mégpedig azért, mert Huszka Jenő Gül Babá-jában eljátszhatja apja egykori szerepét, Mujkót.

(Purdéját, melyet egykor maga játszott, a majdani világhírű balett-táncos, a színház súgónőjének kisfia alakítja: Róna Viktor.) A bemutató után Erdős Jenő, a Kis Újság színházi rovatvezetője írja:

Latabár bohóc szokott leni – mulatságos bohóc –, de most nem a latabári modorossággal, önmagának befelé is unt modorosságával játszik, hanem bizonyosságot tesz, hogy kifejező és alakító tehetségét ösztönszerűen is tudja használni, és ilyenkor tiszteletet érdemlő színészi »leistung«-ra (mintaszerű teljesítmény, Sz. Á.) is képes.

Budapest, 1949. szeptember 16. Bilicsi Tivadar (b) Tillmann Tóbiás fiakkeres, Fejes Teri (b2) Körner Léni, Latabár Kálmán (k) Torlay Gerzson csillagász, Mezei Mária (j2) Dommayerné Brigitta, Rátonyi Róbert (j) Spott császári kém szerepében Johann Strauss Bécsi diákok című operettjének főpróbáján az Operettszínházban. Az 1848-as bécsi forradalom napjait felidéző színművet Marton Endre rendezte Forrás: MTI/MAFIRT

Tíz évvel az „új hang” megünneplése után már nem csupán modorosságnak titulálja a kritikus az új hangot, de állítja: Latabár is unja a maga teremtette figurát.

Ellenérzéseit – Latabár Kálmánról szólva gyakran megteszik majd – elismerések közé fogalmazza. Mert valahol érzi: tévúton jár.

Ám makacs, mint a többi, a színházat kizárólag az irodalom felől megközelítő elemző. Számukra a hajdan vérbő commedia dell'arte műfaja már csupán szócikk a vonatkozó lexikonban. Latabár Kálmán esetében művészetének táptalaja.

Latabár Kálmán Mujkó szerepében is önmaga marad.

Miután a siralomházban elénekeli a „Darumadár fenn az égen/ Hazafelé szálldogál” kezdetű dalt – könnyekig átélve, vele könnyezik a közönség is –, lágy érzelmességgel beletúr a lábainál gubbasztó gyermeke hajába, majd megdermed a mozdulatban, aztán matatni kezd a fürtök között. Végül döbbenten emeli szeme elé hüvelyk- és mutatóujjai között tartva azt, amit onnan kihalászott.

Milyen jó színész ez a kedves kis Latyi

1941-ben a színészkamara meneszti Sziklay Jenőt – a színház primadonnájának, Patkós Irmának férjét – a Fővárosi Operettszínház igazgatói posztjáról, és a berlini Theater Unter den Linden éléről Budapestre hívott Bubik Árpádot nevezi ki a helyére. Bubik, aki a húszas években a Magyar Művészek Szövetségének igazgatója volt – nevére már a harmincas években is csak kevesen emlékeznek –, úgy dönt: nem csupán a nemzeti érzületet erősíti tovább az operettekben, de az andalító romantikát is.

A társadalmi nyugtalanságot komikusi attitűdjében is megjelenítő Latabár Kálmánra nincs szüksége. Az Operett másik sztárja, Kiss Manyi önként szerződik át a frontkatonáknak műsort szolgáltató Tábori Színházhoz.

Latabár Kálmán a közönségét meglehetős gyorsasággal elvesztő Bubik Árpád 1942-es bukásáig eljátssza az Egy bolond százat csinál, az Egy szoknya, egy nadrág című filmek főszerepeit. Valamint színpadra lép az Andrássy úti Színház több előadásában. Ezek egyike az 1942 májusában bemutatott Gazdátlan asszonyok, amelyben dzsigolót alakít. Egyed Zoltán, a Film Színház Irodalom főszerkesztőjének kritikája:

Latabár Kálmán rendes latabáriádáin kívül olyan meglepő játékbeli finomságokat szervírozott, hogy csak néztünk; ejnye, milyen jó színész (és nem csak bohóc) ez a kedves kis Latyi.

Latyi Matyi színre lép

1942 őszén Fényes Szabolcs zeneszerző kerül a Fővárosi Operettszínház élére. Latabár Kálmán játszik az októberben bemutatott, Szilágyi László írásából készült Mária főhadnagy-ban. A darab zenéjét Fényes Szabolcs mellett Buday Dénes és Eisemann Mihály jegyzik. Latabár Kálmán az ugyancsak a színházhoz visszatért Kiss Manyi partnereként alakítja Zwickli Tóbiást. Az 1943 tavaszán színre kerülő Egy édes boldog pesti nyár-ban Latabár Kálmán Madárka Pepit alakítja. Mindeközben a nem csupán filmrendezőnek, de üzletembernek is kiváló Keleti Mártonnak sugallata támad:

Latabár Kálmánt oda kellene kínálni a gyerekeknek. Új piac.

A filmes színpadi sorozatban gondolkodik. Első darabja az 1943. április 7-én közönség elé kerülő Latyi Matyi – a furfangos cukrászinas, amelyben Latabár Kálmán édesapja alakítja Fehér Tóbiást, az öreg cukrászmestert. A darabot Pintér Zoltán írja, a verseket Békeffi István szerzi, az egészet átdolgozza Latabár Kálmán. Tolong az ifjú közönség a Sziget Színpadra.
A széria a Latyi Matyi, mint Robinson című epizóddal folytatódik decemberben.

Addigra a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek piacra dobja legújabb csokoládészeletét, amelyet Latyi Matyi fényképével hirdet.

A Fővárosi Könyvkiadó Kft. 1943 karácsonyán Latyi Matyi, a furfangos cukrászinas címmel jelentett meg mesekönyvet. Boltokba kerül A furfangos Latyi Matyi elnevezésű kockajáték. A Film Színház Irodalom című folyóiratban intim rovat indul, a következő címmel: Latyi Matyi – melyben Latabár Árpád és Kiss Manyi fiktív pletykái jelennek meg.

Az ügetőn Latyi Matyira keresztelnek egy ígéretes versenylovat.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!