Egy nagy magyar színész, aki a saját életét nem tudta megoldani

Budapest, 1951. május Görbe János színész Hunyadi József: Bányászbecsület c. színművében a Belvárosi Színházban. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. Magyar Fotó

Makk Károly, a Ház a sziklák alatt című filmklasszikus rendezője mondta: „Görbe János volt a magyar Jean Gabin, aki a francia kollégához hasonlóan mindig a férfit játszotta, nem az urat, hanem az egyszerűt, akit egész viselkedése, arcberendezése, összes mozdulata megkülönböztetett az őt körülvevő »kicsiszolt« színészektől. Görbe és Gabin között a különbség csak annyi, amennyi Magyarország és Franciaország történelme között van. Nálunk kisebb a lépték, a lehetőség, a hőstett.” Görbe János jászsági földműves családból indult, előbb szobafestő lett, majd Rózsahegyi Kálmánnál tanulta meg az őstehetség számára is hasznos polgári színjátszás fogásait. Azonban nem sokkal pályára lépése után fényes szelek süvítettek az országban, és jött a kommunista diktatúra. Az új rend a büszke jászsági színészben elsősorban azt a karaktert akarta erősíteni – civil valójában is –, amellyel leginkább beleillett saját világmagyarázatukba. Görbe Jánosnak is van fellelősége sorsa tragikus alakulásában, szerettei nehézségeiben, de azért azoknak a külső erőknek is része lehetett benne, amelyek nem kívánt teherként préselték személyiségét. Hasonlóképpen, ahogy az őt példaképének választó, ifjabb pályatárs, Soós Imre esetében történt.

AVH-s tisztet alakít, befolyása alatt tartja Soós Imrét, elvonókúrára megy

A Belvárosi Színház a Rákosi-éra legsötétebb időszakában sorra tűzi repertoárjára a rendszert idealizáló, sematikus darabokat.

A büszkeségét már mind többször itallal zsibbasztó Görbe János is sorra játssza a munkáskaraktereket.

Az 1949-es Ludas Matyi és az 1950-es Felszabadult föld parasztfigurái után a filmek is váltást hoznak a színész számára. Az 1951-es Becsület és dicsőség-ben ő az ingadozó világképű munkáshős, bizonyos Lugosi mozdonygyári esztergályos, akit a Sulyok Mária alakította élmunkás felesége, és egy Bikov nevű szovjet sztahanovista példái segítenek öntudatos munkássá lenni.

Az 1951-es Teljes gőzzel című, Máriássy Félix rendezte moziban éber ÁVH-s tisztet alakít.

Keleti Márton ugyancsak '51-ben forgatott Civil a pályán című sematikus vígjátékában Dunai nevű belügyes századost.

A rendszer nem enged a szorításából, amit a maga módján fejez ki.

Görbe János 1952-ben Kossuth-díjat kap, az indoklás szerint a hiteles munkáshősök megformálásáért. A Szőts-filmekről természetesen nem esik szó a laudációban. A díjazott akkor újabb lehetőséget kap a Nemzeti Színház társulatában.

Egyetlen estén állhat színre Tiborc szerepében, ám alakítása éppen olyan veszélyes, mint civil megjegyzései.

A színház vezetése azt terjeszti: a szöveget nehezen tanuló, az alkoholra rákapott színész integrálhatatlan a társulatba.
Ekkoriban kerül a még főiskolás, de az egyes „kirakat” filmekben ráosztott szerepei miatt már a rendszer példaképeként közismert Soós Imre káderlapjára a korfestő bejegyzés:

Görbe János befolyása alatt tartja Soós Imrét és Szirtes Ádámot, melynek eredménye az, hogy Soós főiskolán marxizmusból-leninizmusból igen gyenge, Szirtest pedig a párthoz való rossz viszonya miatt visszaminősítették.

(Soós Imre a sematikusnak semmiképpen nem nevezhető Ludas Matyi 1949-es forgatásán választotta szakmai példaképének Görbe Jánost. Görbe és az ifjabb színészkollégák kapcsolatáról pedig talán akkor lehet majd többet is megtudni, ha egyéb dossziék is nyilvánosságra kerülnek idővel. Sz. Á.)
Görbe János egy évad után ismét távozik a Nemzeti Színháztól.

Az újdonat Kossuth-díjas szellősen kap színpadi lehetőségeket, ráadásul magánéletében is kudarcot kell megélnie: házassága válással végződik.

Mindemellett 1953-ban Nádasdy Kálmán, Ranódy László, Szemes Mihály rendezői hármas Görbe Jánosra osztja az általuk jegyzett Föltámadott a tenger című filmben Petőfi Sándor szerepét. A már negyvenedik évén is túljutott színész a huszonéves költő figurájában – sok töprengés után – a költő jellembeli szépségét kívánta megmutatni, nem elsősorban a hős forradalmárt. Alakítását dicséri a kritika, a közönség sorban áll a pénztáraknál.

Dékány László, Darvas Iván, Görbe János és Ferrari Violetta a Föltámadott a tenger c. filmben Forrás: Magyar Fotóarchívum

Görbe János akkoriban köti meg utóbb gyors lefolyásúnak bizonyuló házasságát a viszonylag szélesebb alkoholkínálatú Újságíró Klub Baba becenevű kávéfőző kisasszonyával.

Ezután a színész az 1954/1955-ös évadban a Szendrő József vezette szolnoki Szigligeti Színházban kap komolyabb színpadi lehetőséget. Érkezésekor a Szolnok Megyei Néplap-nak adja ritka interjúi egyikét. Azzal kezdi, hogy hazaérkezett, hiszen a megyében született, minden szegletét ismeri. Majd úgy folytatja:

Mindig újat kerestem, valami mást, mert tudtam, hogy az én pályámon a tartós megállás a művészet elvesztését jelenti. A lázas keresgélés közben hibákat követtem el. Nem voltam elég megfontolt, és sokszor hűtlen voltam a munkámhoz, hivatásomhoz. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy változtatnom kell magatartásomon. Eddigi utam végére értem. Eljutottam egy új kezdethez, amely innen, Szolnokról, a Szigligeti Színházból indul.

A városban ismét együtt játszhat Kaszab Annával, aki Teréza mamát alakítja Jókai Mór Az aranyember-ében, míg Görbe János Tímár Mihályt. A Szendrő rendezte darab nagy siker, ám Görbe János pár hónappal később már nincs a társulatnál. Vonatkozó források a színész és a vezetés nézeteltéréseire hivatkoznak.

Annyi biztos: a Szolnoknak búcsút mondó, majd a pesti elvonókúráról kikerülő művész egy ideig nem iszik egy kortyot sem.

Apa lesz, verset mond a forradalomban, sárga fürdőkáddal stoppol

A tizennyolc éves Megyeri Éva 1955-ben kezdi meg tanulmányait az ELTE bölcsészkarán. Egy szeptemberi estén kollégiumi szobatársnőjével sétálnak a Pesti Barnabás utcában a szállásuk felé, miután megnéztek egy irodalmi estet az egyetem színháztermében. Két férfi szólítja meg őket, érdeklődnek, tetszett-e a műsor?

Éva még a kezdő filmrendezőt, Makk Károlyt is megismeri, hiszen több fényképes interjúját is olvasta már. A mellette álló Görbe Jánosnak pedig rajongója, látta a Feltámadott a tenger Petőfijeként is.

A művész urak a kollégiumig kísérik a bölcsészlányokat. Másnap a kollégium pedellusa üzen Évának: várják a portán. Görbe János áll a kapuban. Kávék, vacsorák, táncos teadélutánok következnek. A színész nem titkolja: éppen válófélben van. Évát nem zavarja, ahogy a köztük lévő korkülönbség sem.

Nem látja öregnek a negyvenhárom éves színészt, aki elvarázsolja figyelmével, törődésével. Miközben semmit sem erőltet, amire a lány még nincs felkészülve.

Egy alkalommal a 26-os busz Vígszínház melletti megállójában várják a járatot, a Margitszigeti Nagyszállóba készülnek vacsorázni.

Ruttkai Éva lép hozzájuk, dicséri kollégája elbűvölő párját.

Erős hatás.
Éva az őszi szünetben hazautazik szüleihez Szarvasra. Édesapja – aki a helyi óvónőképző vezető tanára, valamint a szegedi bölcsészkar előadója – megütközve értesül leánya pesti kapcsolatáról. A lány visszatér a fővárosba, ahol Görbe János arra kéri:

hagyja abba tanulmányait, és menjen vele Debrecenbe, ahol szerződéssel várják a színészt.

A lány igent mond.
A Téry Árpád igazgatta debreceni színháznak kiváló társulata van, olyan művészekkel, mint Márkus László, Mensáros László, Tyll Attila vagy az ugyancsak akkoriban odaszerződött Latinovits Zoltán.

Megyeri Éva erről akkor alig tud valamit, Görbe János alkoholproblémáiról pedig semmit sem.

Egy-két hónapig Téry direktor lakásában laknak, a direktor feleségével és két fiával. Ott fogan meg majd saját gyermekük is, Éva már várandós, amikor átköltöznek albérlőként a Lencsés családhoz, akik fizethető lakbért kérnek, s igen vendégszeretőek.
Görbe János közben elválik, és csendben összeházasodik Megyeri Évával. Még előtte meglátogatják a színész családját. Görbe János édesapja akkor már meghalt, egyik fivére öngyilkos lett. A színész ágyhoz kötött, hetvenöt éves édesanyja jelentőségtejes hangsúllyal kéri Évát:

Vigyázz Jánosra!

Görbe János sok időt tölt a színházban, felesége nehezen viseli a várandósságot, Tyll Attila kíséri a délutáni egészségügyi sétáira. Egy alkalommal Latinovits Zoltán megy vele kontrollvizsgálatra.
A pár fiút vár, a társulatban is ennek megy híre. Mensáros László egyéb dolgai miatt távollétében értesül a gyermek születéséről, táviratában gratulál szerető barátsággal „Tamáska” érkezéséhez.

Görbe Nóra 1956. szeptember 3-án látja meg a napvilágot.

Görbe János, Megyeri Éva és Görbe Nóra Forrás: Görbe János családjának felajánlása

Édesapja már a születése előtti hónapokban ki-kimaradozott esténként, arra hivatkozva:

előadások után, levezetésként, jólesik egy-két kártyaparti.

Görbe János Debrecenben számtalan előadásban játszik, még operettben is, Barta Lajos Zsuzsi című darabját Andaházy Margittal együtt viszi sikerre.
Leánya születése idején Nyíri Tibor Húsosfazék című darabjában alakítja a Virgula József nevű parasztembert, aki a termelőszövetkezet tagjai nevében küzd két főellenséggel: egy egykori földbirtokossal, valamint az MGTSZ arrogáns elnökével.

A TSZ-tagok Virgula vezetésével mindkettőt elkergetik.

Alig pár héttel később Görbe János felesége ott áll a Tanácsháza előtt a babakocsiban szundikáló kislányával, és

nézi, ahogy leverik a vörös csillagot az épületről.

Majd meghallgatja férjét, Görbe Jánost, aki elszavalja a tömegnek a Nemzeti dal-t. Megyeri Éva mellett egy férfi áll, aki a vers után magához húzza hat év körüli gyermekét, s azt mondja neki:

Kisfiam, most kezdődik a te életed.

Nem sokkal később a Csokonai Színház társulata leköltözik a teátrum pincéjébe.

Ami kevés étel van, azt megosztják egymás közt. Megyeri Éva évekig őriz majd egy bögrét, amelyben Mensáros Lászlónak és Márkus Lászlónak ad be egy-egy adag levest, akik külön rekeszbe húzták meg magukat, mert saját közösségüktől is tartottak.

Miután a főváros felé tartó utolsó szovjet tank is átdübörög a városon, a színészek egy része szétszéled az országban, többen külföldre mennek.

Görbe János családjával visszatér az albérletbe, ahová november 10-én kopogtat be Megyeri Éva egykori DISZ-titkára, akivel még az ELTE előtti tanítóképzős korszakában járták tánccsoportjukkal a vidéket, téeszesítésre buzdítva a parasztokat. A férfi édesanyja a debreceni klinikán dolgozik, őt vinné magával Szarvasra, de felajánlja, hogy Éva is velük tarthat a gyermekével. A DISZ-titkárnak hivatali Volgája van, és útvonalengedélye. Az asszonyára erősen féltékeny Görbe János akkor azt mondja: menjenek, Szarvason nagyobb biztonságban lesznek.
A színész, hiába tiltja rendelet a lakhelyelhagyást, pár nap múlva utánuk indul.

Gyermeke sárga fürdető kádját köti a hátára, azzal még olykor katonai szerelvények is felveszik, segítik célba érni.

Már feleségétől tudja meg: a DISZ-titkár úton van Nyugat felé.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!