Perczel Zita, a színésznő, aki Magyarországon, Franciaországban is karriert csinált, minden szerelmét megcsalta, de hazájához hű maradt

Idén lett volna százéves az 1930-as évek honi filmvilágának egyik legnagyobb sztárja, a Meseautó című klasszikus női főszereplője. Perczel Zita a harmincas évek végén hagyta el Magyarországot, és francia színpadokon aratott komoly sikert. A második világháború idején Amerikába ment, ám hiába élt csaknem tizenegy évet Hollywood szomszédságában, ott nem játszott sem filmben, sem színpadon, viszont sok időt töltött pszichoanalízisben. Az ötvenes években tért vissza Párizsba, ahol megismételte korábbi sikereit, majd túl a hatvanadik életévén Magyarországon is film- és színházi főszerepeket kapott. Mindemellett a színésznő sosem titkolta: életének dallamát inkább a magánélet történései adták ki, a szakmai dolgok csak a kíséretet adták hozzá. Az alakját megidéző írásban ezért is kap erősebb hangsúlyt Perczel Zita privát világa.

Hullámfürdő, Vígszínház

Perczel Zita akkoriban, amikor az időjárás engedi, sok időt tölt – olykor az akadémiai kurzusok helyett – a Hullámfürdőben. Nézelődik, onnan látja a szomszédos Gellért Szálló éttermének teraszán Mussolini vejét, Ciano olasz külügyminisztert. A medencepartról szúrja ki báró Herzog Andrást, Pest egyik legvonzóbb, leggazdagabb férfiját. Évtizedekkel később írja majd: utóbbi haláltáborban veszett oda, előbbit Veronában végezték ki. Akkori önmagáról pedig az jegyezte le:

Sehová sem tartoztam, leginkább egyedül voltam. Politikai elképzeléseim egyáltalán nem voltak, sőt, semmilyen elképzelésem nem voltak a jövőt illetően.

Hozzátette:

Butább sem voltam azért másoknál.

Egy napsütötte őszelőn, már kilencszázharmincháromban, Roboz Imre, a Vígszínház igazgatója és Jób Dániel, a teátrum főrendezője – mindketten talpig úszódresszben – megemlítik a medence partján lábát lógázó, csinos, nyúlánk akadémistának, hogy szereplőket keresnek a Lányok az intézetben című darabhoz.

Zita félszegségét legyőzve jelentkezik a színház meghallgatásán.

A próbákat élvezi, s a pár hétig futó előadásban ügyesen abszolválja apró szerepét. A premier előtt ugyan majdnem elájul a lámpaláztól, de

aztán olyan jól érzi magát a színpadon, hogy elfelejt kimenni – végül kollégái szemvillanásai figyelmeztetik a malőrre.

A bemutató után a színháziak csapata mulatni készül a pesti éjszakában.
Dr. Klár Zoltán, a Társadalmunk című bulvárlap rettegett főszerkesztője egy darabig csak áll a rivalda mögötti forgatagban, figyeli a felajzott társaságot. Aztán odalép Perczel Zitához, kezében tartott fehér rózsacsokor, s villájába invitálja a tizenöt éves debütánst. A Perczel rokonság és a színházi kollégák szemükkel jelzik:

Nosza!

Dr. Klár a villájában bemutatja Zitát vele egykorú leányának, Bellának. Zita és Bella ezután hosszan beszélget mindarról, ami csak két bakfist érdekelhet. Aztán Dr. Klár hazafuvarozza a vendéget a sajátjaihoz. Perczel Zita később gyakran említette, hogy

életében két dolog volt a legmeghatározóbb: a szerencse és a véletlen. Megesett, hogy a kettő együtt járt.

Az első vastaps

A vígszínházi színre lépés ellenére Perczel Zita az akadémián továbbra is görcsös, ritkán tudja „lendületből” megoldani a feladatokat. Egyik vezető tanára, Hettyey Aranka mégis kedveli, érzi benne a lehetőséget.

Hettyey Aranka a lány vígszínházi színre lépése után elgondolkodik Perczel habitusán, képességein, egész helyzetén.

Egyik órájára magával hozza Voinovich Gézát, a Nemzeti Színház igazgatóját és Csathó Kálmánt, a Nemzeti főrendezőjét. Perczel Zita kivételével minden hallgató arra vár, hogy színpadra szólítsák, mert biztosak benne, hogy vendégeik a Nemzeti Színház produkciójához keresnek köztük szereplőt.
Hettyey Aranka Perczel Zitát és Gellért Endrét küldi a színpadra: adják elő a Rómeó és Júliából a jelenetet, amelyben a főhősök először találkoznak. Az úgy kezdődik, hogy Júlia azt mondja: „Óh!” Hettyey az „Óh” után le is állítja a produkciót, majd a Nemzeti vezetőihez fordul:

Ugye, kitűnő? Ahogy mondtam, nagyon tehetséges!

Debütálás a Nemzetiben, A dolovai nábob leánya, 1933. Forrás: Színháztörténeti Múzeum Fotótár

Perczel Zitának másnap a Nemzeti Színház szerepkihordója, Füstös bácsi viszi házhoz Szentirmainé szerepét Herczeg Ferenc A dolovai nábob leánya című darabjából. Nemzeti színházi bemutatkozása előtt Csathó Kálmán azért plusz próbákat ír elő Zitának: Csathóék lakásában gyakorolja szerepét a főrendező feleségével, Cs. Aczél Ilonával.
A bemutatón vastapsot kap, a kritika is felfigyel az

elegáns megjelenésű, szép hangú, gyönyörű mosolyú, ugyanakkor mélységeket sejtető színésznőre.

Voinovich Géza a bemutató után kétéves szerződést ajánl Perczel Zitának, amire a leány rábólint. Magában azért azt gondolja: a vastaps valójában Cs. Aczél Ilonát illette.

A Nemzeti Színház

Másodéves akadémistaként tesz záróvizsgát a negyedévesek diploma-előadásában. A lehetőséget azok osztályfőnöke, Kiss Ferenc kínálja fel neki, aki már a leány tanulmányainak kezdetétől gyakran felejtette rajta a szemét. Perczel Zita Várkonyi Zoltán partnere lesz a végzősök Az árnyhalász című produkciójában – majd befejezi akadémiai tanulmányait.
1934-nyarán a Perczel család átköltözik a Prohászka Ottokár utca 10-be.
Három napfényes szoba, igaz, a konyhát az előszobába elhelyezett rezsó helyettesíti, a fürdőszobát a WC-be beépített zuhany.
Szomszédjukban lakik – valóban polgári igényű otthonában – dr. Szlatinay Sándor fogorvos a családjával.

A doktor szemrevalónak találja a tizenhat éves színésznőt.

Egy nap cetlit csúsztat át Perczelék küszöbe alatt. A Csathó Kálmán színművéből készülő Az új rokon című film szereplőválogatásáról tájékoztatja szemrevaló szomszédját, mely mozidarabnak maga a fogorvos szerezte a zenéjét.
Perczel Zita kollégái a Gaál Béla rendezte filmben: Kabos Gyula, Gózon Gyula, Berky Lili, Gombaszögi Ella. Zita jelmezeit Hampelné, házi varrónőjük készíti, az Amerikából visszatért divattervező, Várady Tici tervei alapján.
A film ősszel kasszasiker lesz, miközben Perczel Zita megkezdi első hivatalos évadját a Nemzeti Színházban.
Voinovich direktor „Zita művésznő”-nek szólítja, s nem titkolja:

szíve szerint minden neki való szerepet rá osztana.

Jelenet az 1934-ben bemutatott Az új rokon című magyar filmből. Delly Ferenc és Perczel Zita Forrás: Magyar Nemzeti Filmarchívum

Csakhogy társulatában – melyet olyan nevek fémjeleznek, mint Bajor Gizi, Rákosi Szidi, Vízváry Mariska, Hettyey Aranka vagy éppen Uray Tivadar, Lehotay Árpád, Ódry Árpád, Rózsahegyi Kálmán – erős a hierarchia. Voinovich arra kéri ifjú színésznőjét: ha más kapja a neki való szerepeket, Zita művésznő akkor is tanulja meg a szöveget, hátha a kollegina esetleges betegsége alkalmat teremt a beugrásra.

Perczel Zitának persze saját jogon is jutnak feladatok.

Még az általa ugyancsak csodált Bajor Gizivel is játszhat: Shakespeare A viharjában és Kálidásza verses drámájában, a Shakuntalában.

Direktora ábrándja is valóra válik:

Perczel Zita Bajor Gizi helyett játssza el az Aranybástya című darab egyik szerepét, amikor kolléganőjét fülfájás gyötri.

Más is történik, ami erősíti Perczel Zita önbizalmát. Akkoriban a színház nem a teljes művet, csak a szerephez tartozó szövegrészeket küldi ki a színészeknek, amelyeket minden újabb színre állítás szereplője aláírt, mielőtt betanulva visszajuttatta a színháznak. Amikor a szerepkihordó Füstös bácsi Calderón Az élet álom Rosaurájának szerepével csönget be Perczel Zitához, a színésznő hosszan nézi az első aláírást: „Jászai Mari”.

Fullánkok

Perczel Zita a Nemzeti Színház morózusabb színi bölényei között is felszabadultabbnak érzi magát, mint akadémista korszaka bármely szakaszában. Állja a csípéseket is. Egy alkalommal a folyvást feketébe öltözött Vízváry Mariska ereszt belé fullánkot:

Most még szép vagy, fiatal vagy, de ne félj, majd jönnek a férfiak, és tönkretesznek!

Zita csak kacag.
Szerelmes, első igazi kapcsolatát éli. Tímár Józseffel járják előadás után a pesti éjszakát, pergetik az időt a Baross Grillben, szeretik egymást, ahol éppen tudják.

A tizenhat évvel idősebb Tímár válófélben, agyagi gondok között, de mindezt éppen csak említi – Zita előtt inkább a gondtalan szerelmest adja.

Aztán változnak a dolgok.
Perczel Zita második évadját tölti a Nemzeti Színházban, amikor próbára érkezve azt látja: kollégái lehajtott fejjel ácsorognak a művészbejáró előtt. Aztán Voinovich igazgató lép ki a kapun, mire a többség zavartan elfordul.

Tudós nők, 1934. Belise, Chrisale testvérhúga Vaszary Piri, Philaminte, Chrisale neje Hettyey Aranka, Armande, Chrisale leánya Perczel Zita Forrás: Wikimedia Commons

Kiderül: az igazgatót Hóman Bálint vallás- és közoktatásügy miniszter utasítására leváltották. Az új direktor a nagyszerű rendező, Németh Antal, aki menesztette a fél társulatot.

Többeket pedig nyugdíjazott, köztük Hettyey Arankát, Rózsahegyi Kálmánt. Zita megtudja: akit elküldtek, az a porta melletti fakkjában találta meg a felmondó levelét. Perczel Zita fakkja üres.
Felmegy a titkárságra, és maga mond fel.
Évtizedekkel később majd úgy kommentálja döntését:

Életem legnagyobb marhaságát követtem el – feladva a lehetőséget, hogy drámai színésznő váljék belőlem.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!