Fekete György kettészelte Európát

A Magyar Művészeti Akadémia beszélgetéssel egybekötött sajtóreggelije - az eseményen köszöntőt mond Fekete György, az MMA elnöke.

Felavatták pénteken Zalaegerszegen Farkas Ferenc Zalai nemes című szobrát, ahol Fekete György nagy ívű beszédet mondott. Mindeközben a Magyar Művészeti Akadémiának megítéltek egy csomó pénzt.

A belső nemesség szobra

A város díszpolgára, a Zalaegerszegen született Fekete György a beszédében a szobrot és a várost is méltatta.

Kifejtette: ma már nincsenek nemesek, mégis vannak nemes emberek. Szerinte a nemességet ma már "nem papírok, nem birtokok, nem szántóföldek holdjainak száma határozza meg", hanem a "belső nemesség", ami belülről megnyilvánul, sugárzik.

Ha nem tudnánk elképzelni, hogy mit jelent ez a belső nemesség, Fekete György a segítségünkre siet. Ez a tudás. Nem is akármilyen, hanem jogi, politikai, gazdasági, művészeti tudás. Tudás, ami városokat is felemel, állította Fekete. (Abban mi nem vagyunk biztosak, hogy a városoknak lehet tudása.)

A zalai nemes, Farkas Ferenc szobra Forrás: TVZeg

Az MMA elnöke ezután témát váltott, és röviden felvázolt egy figyelemre méltó civilizációelméletet Karácsony Sándor az 1960-as évek végén írt szövegei alapján. Csak egy vonalat kell húzni a térképre, és minden világos lesz előttünk.

Képzeletbeli vonal

Fekete arról beszélt, hogy ha Európában egy függőleges vonalat húzunk Koppenhágától Athénig, akkor ettől a képzeletbeli vonaltól balra egy "rendszercentrikus, szabályszerű" Európa van, jobbra pedig egy "személycentrikus világ". Európában csupa rend és csupa szabály minden, Kelet-Európában és Ázsiában viszont személyiségek vannak, akiket remek vezetők terelnek. Ezek a vezetők erőn felül teljesítenek, hiszen nekik egy „európai egyensúlyi helyzetet” kell helyreállítani.

Ez a napnál is világosabb, ha már egyszer behúztuk azt a vonalat.

Fekete György szerint Farkas Ferenc szobrában az a jó, hogy nem szorul magyarázatra: „nem valami elvont, absztrakt, nehezen érthető és magyarázatra szoruló” alkotás. Ez arra vonatkozhat, hogy a szobor nem valami lila kortárs művészeti alkotás, hanem egy kedves jó barát. Olyan szobor, "ami mellé oda lehet ülni, amelyik elkezd mesélni, beszélni, felidézni a történelmi emlékeinket". És még jó irányba is tekint, mondta Fekete. Mindez egyértelmű, hiszen mi is az olyan szobrokat szeretjük, amelyekkel jól lehet beszélgetni.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke Fotó: Bielik István - Origo

Milliárdok az MMA-nak

Miközben Fekete György képzeletbeli vonalat húz Európa térképére, az általa vezetett szervezet, a Magyar Művészeti Akadémia büdzséje tovább gyarapodik.

A szerdán benyújtott 2016-os költségvetési törvényjavaslat szerint

az MMA az idei 5,26 milliárd után jövőre 6,63 milliárd forintos állami támogatást kap.

Ez nagyjából húszszázalékos növekedés.

Az MMA köztestületi feladatokra 2,5 milliárd, a titkárság igazgatására 1,55 milliárd, a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetre 143 millió, míg a Nemzeti Szalon programjaira a tavalyihoz hasonlóan 80 millió forintot költhet majd.

A Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet eddigi kutatásairól, célkitűzéseiről, a kutatás menetéről és tárgyáról nem találtunk információt a Magyar Művészeti Akadémia hivatalos honlapján.