Kultfilmek kultikus zenéi

A kultfilmekről az idő dönti el, hogy tényleg azzá válnak-e, a zenéjüket viszont általában a jó ízléssel megáldott rendezők és segítőik válogatják ki még jóval a film esetleges sikere előtt. Amerikában a tavalyi év egyik független filmsikere - aminek a zenéje is kiváló - a Juno volt. Ennek kapcsán az alábbi írásban áttekintjük néhány kultfilm remekül összeválogatott filmzenéit - dióhéjban, a teljesség igénye nélkül.

Trainspotting

Elég hamar kultikussá vált a Trainspotting filmzenéje. Danny Boyle 1996-os alkotásában egy heroinista bagázs mindennapjaiba pillanthatunk bele, melynek az aláfestéseként minden dal tökéletesen szinkronban van az adott jelenettel. A film zenéje olyannyira sikeres lett, hogy szinte egyedülálló módon egy második részt is piacra dobtak belőle.

Az alkotást valószínűleg mindenki látta, így különösebben nem kell magyarázni filmtörténeti jelentőségét. Manapság, ha meghalljuk a filmben szereplő egyes dalokat, szinte azonnal a mozivásznon látott jelenetek vagy az emblematikus szereplők (Renton és társai) jutnak eszünkbe.

Iggy Pop Lust For Life-ja, Lou Reed Perfect Day-e, vagy Underworld Born Slippy-je egy egész generáció meghatározó dalai lettek. Kitűnő választás volt az alkotóktól Blondie Atomic című dalának a Sleeper által előadott átirata a film diszkójelenetében, de szerepelnek még a vásznon a korszak olyan fontos zenekarainak számai, mint a Blur, az Elastica, vagy a Primal Scream. Ezek a kulcsslágerek mind az első számú filmzenealbumon kaptak helyet, ám a nagy sikerre való tekintettel egy újabb válogatást is megjelentettek, melyen az előzőről lemaradt felvételek, vagy korszakhoz kapcsolódó egyéb számok kaptak helyet, többek között Iggy Popnak, az Underworldnek, és a Sleepernek egy-egy, a filmben nem szereplő felvétele.

Blöff

Guy Ritchie első filmjével, A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső-vel hamar bekerült a kultrendezők elit táborába. Már ennek a filmnek a zenéje is figyelemreméltó volt az Ocean Colour Scene, James Brown, vagy épp a Stone Roses egy-egy felvételével. Az igazi remekmű azonban a Blöff című film alá komponált zene volt.

Persze itt sem a filmhez írták a dalokat, így inkább a remekül válogató kezeket kell megdicsérnünk. Mindenkinek emlékezetes lehet az egyik boxjelenet alatt felcsendülő Oasis-dal, melyről sokan nem is gondolták, hogy Oasis. A Fuckin' In The Bushes című instrumentális, groove-os szerzeményről van szó, melynek a ritmusára vágták meg a film egyik kulcsjelenetét.

Amúgy a zenei anyag rendkívül eklektikus, sok stílus képviselteti magát a funktól a triphopon át rockig. Többek közt hallható a 10CC, a Massive Attack, Bobby Byrd, a The Stranglers, a Maceo & The Macks és a Specials egy-egy dala is. A remek soundtrack önálló nagylemezként is megállja a helyét.

Donnie Darko

Rengeteg jó filmzenelemezt fel lehetne még sorolni, ám végül ejtsünk szót a Donnie Darko című filmben elhangzó dalokról is. Magáról a filmről is elmondható, hogy maximálisan zeneközpontú, szinte olyan, mintha egy végtelen videoklip-összeállítást látnánk csupa nyolcvanas évek végi zenével.

Ennél a filmnél az elhangzó dalok szövegének is fontos szerepe van. Az Echo & The Bunnyman Killing Moon című dala remek felütés, szinte árasztja magából a baljós hangulatot. Szintén zseniális választás a gyermek-tánccsoport jelenete, ahol a kislányok a Duran Duran Notorious című felvételére ugrálnak, de sokaknak emlékezetes a házibuli alatt hallható Love Will Tear Us Apart a Joy Divisiontől.

A filmzenelemez a filmmel párhuzamosan nem jelent meg, mivel a független film feszes költségvetése ezt nem tette lehetővé, csupán a mozihoz komponált eredeti zene került kiadásra, melyen az instrumentális művek mellett a Donnie Darko főcímdala, Gary Jules Mad World-je szerepelt egyedüliként. Három évvel később aztán, amikor a film rendezői változata a mozikba került, végre megjelenhettek a filmben elhangzott dalok is egy gyűjteményes CD-n.