A halhatatlanság nem jár mindenkinek

Több mint két évtized óta minden évben beválasztanak féltucatnyi zenészt és együttest a rock and roll hírességek csarnokába. A kiválasztott előadók személye rendszeresen vitákat indukál, és van néhány meglepő hiányzó is, utóbbiakból össze is gyűjtöttük ,a talán legjobban hiányzó tizet.

1. Kraftwerk
A már említett német együttes jelentőségét komoly helyeken nem szokás megkérdőjelezni, egészen biztos, hogy nélkülük máshogy alakul a popzene fejlődése az elmúlt évtizedekben, akár tetszik, akár nem. Az új hullámtól kezdve, a hiphopon át az "elektronikus tánczenéknek" nevezett irányzatokig rengeteg előadó viseli magán a Kraftwerk ujjlenyomatát, ennek ellenére a négyesnek, a már említett egy jelölésen nem sikerült túljutnia.

2. The Shadows
Bár ezt az angol együttest elsősorban Cliff Richard kísérőzenekaraként szokás ismerni, a Hank Marvin vezette zenekar instrumentális darabjai voltak azok, melyek igazán átformálták a jövőt. A Shadows, a Beatles gitárosai mellett olyan zenészeknek szolgált inspirációként, mint Eric Clapton, David Gilmour, Pete Townshend vagy Neil Young, és a zenekar gitárhangzása még ma is könnyen felismerhető.

3. Genesis
A progresszív rockzenekarok közül talán ez a csapat hiányzik a leginkább. Az eredeti énekes, Peter Gabriel - aki kerülte a progresszív rockra sokszor jellemző fellengzősséget - a korszak egyik legegyénibb előadója és szövegírója volt, és az akkor született lemezek (így a Foxtrot vagy a The Lamb Lies Down on Broadway) igazi klasszikusnak számítanak ma is. Gabriel kilépése után Phil Collins vezetésével a csapat egyre inkább a populáris zene felé csúszott, de ez nem szabadna, hogy megakadályozza a Genesist érdemei elismerésében.

4. Joy Division
A hetvenes évek végén alakult manchesteri zenekar különleges, szavakkal nehezen megfogalmazható zenéjével, annak baljós, sötét atmoszférájával egy csapásra stílust teremtett. Nem csak a manapság rengeteget emlegetett posztpunk, de az egész korszak egyik legfontosabb előadója volt, de mára már kevesen vitatják, hogy a Joy Division minden idők egyik legnagyobb zenekara volt, a frontember, Ian Curtis öngyilkossága pedig még fájóbb. A többiek viszont nélküle is feltalálták magukat, és a New Order néven újjászervezett együttes a nyolcvanas években úttörő szerepet vállalt az elektronika és a rock házasságában.

5. The Stooges
Iggy Pop zenekarának 1969-ben jelent meg az első, rocktörténeti jelentőségű lemeze, amely megjelenésekor nem keltett nagy feltűnést, de a zenekar rövidesen kultikus státusra tett szert, és a pár évvel később kibontakozó punkmozgalom idején már egyöntetű tisztelet övezte a bandát. Az együttes feloszlása után Iggy Pop szólóban már sokkal sikeresebb lett, de igazán a Stooges tagjaként játszott jelentős szerepet a rocktörténelemben. A Stoogest - valamennyi balhés és önpusztító rockzenekar prototípusát - igazán az ezredforduló utáni garázsrock revival kapcsán emlegették sokat, akkor már nem volt olyan valamirevaló zenekar, amely ne tek intettevolna Iggyéket a legfontosabb ihletői között. A zenekar ugyan nemrég turnézás és egy gyengécske album erejéig újjáalakult, de igazi jelentősége 35 évvel ezelőtti munkáiban keresendő.

6. KISS
A hetvenes évek kiugróan népszerű amerikai zenekara az évtizedek folyamán a nagybetűs, emblematikus amerikai rockzenekar lett, melynek zenéjén generációk nőttek fel, és amely komoly hatással volt a rockzene fejlődésére is, különösen a nyolcvanas-kilencvenes évek hair metál együtteseire. A Gene Simmons és Paul Stanley vezette zenekar eredményeiből az sem von le semmit, hogy sikerük talán legfontosabb összetevője a pirotechnikai és horrorelemekkel dúsított színpadi show volt - a show ugyanúgy hozzátartozik a rockhoz, mint bármi más.

7. ABBA
Az ABBA kimaradása is nehezen érthető, hiszen amellett, hogy a hetvenes évek legsikeresebb és legfontosabb együttese volt, számos további jelentőséggel is bírt a munkássága. Nem csak, hogy zenei nagyhatalommá avatta Svédországot, de a siker mintául szolgált az újabb generációk számára is, és elhitette a világ számos zenekarával, hogy nem kell ahhoz Amerikába vagy Angliába születni, ha valaki világhírre pályázik. Az már csak bónusz, hogy az ABBA több tucatnyi tökéletes popdalt hagyott maga után örökül, melyek többsége ma is ugyanúgy élvezhető, mint újkorában.

8. Joan Jett
Ez a philadelphiai születésű hölgy nem csak az I Love Rock & Roll című örökbecsűt hagyta a világra, de ami ennél sokkal fontosabb, megteremtette a női rocker figuráját is - előtte lányok általában csak énekelhettek egy rockzenekarban, az szóba sem került, hogy bandát alapítsanak, bőrdzsekit viseljenek, gitározzanak és egyáltalán, teljesen úgy funkcionáljanak, mint egy hímnemű rocksztár. Arról meg főleg nem volt szó, hogy ilyen "férfias", egyszerű, háromakkordos rockzenét nyomjanak, mint Jett tette azt a Runaways tagjaként, vagy a Blackhearts élén. Követőit azóta már meg se lehet számolni.

9. Donna Summer
Kár lenne tagadni, hogy a diszkó a hetvenes években forradalmasította a rockzenét: sikerrel ültette be a funkot és az elektronikus zene vívmányait a hagyományos popslágerekbe, melyeket milliószámra vásároltak akkor. A legjobban azt a korszakot talán Donna Summer testesíti meg (nem elhanyagolva persze Giorgio Moroder érdemeit sem), aki a diszkókorszak emblematikus sztárja, és aki az első afro-amerikai énekesnő volt, aki a rock kategóriában kapott Grammyt. A jövőre hatvanéves Summer örökzöld slágerei pedig a mai napig definiálják a táncolható popzene és a fülledt erotika fúzióját.

10. Deep Purple
A Purple már csak azért is megérdemelné a kitüntetést, mert a hard rock korai szentháromságának másik két tagja (a Led Zeppelin és a Black Sabbath) már megkapták ugyanezt, pedig ugyanannyit tettek hozzá a metálzene későbbi fejlődéséhez, mint a másik két delikvens. Külön emeli a produkció értékét, hogy a zenekar grandiózus progrockkal indult, és utána sikerült úgy levedlenie a fölösleges díszítéseket, hogy a kemény rock rajongói is egyből elfogadták. Példa erre minden idők egyik legnépszerűbb koncertlemeze, az 1972-es japán turnét megörökítő Made In Japan album is, mely azóta is példát mutat a profizmus és a technikai tudás megfelelő keverésére.

Inkei Bence