Favágó bébidollban, fejhangú mókus, japán cowboy

Április elsejét különösképpen nem szokás megünnepelni, inkább sokan csak magánakcióként csempésznek sót a kollegájuk kávéjába, míg mások vicces sms-eket küldözgetnek családtagjaiknak, és olyanok is vannak, akik disznó feliratokat celluxoznak mit sem sejtő barátjuk hátára. Mi most abban segítünk, hogy a nagy bolondozás ne maradjon zenei aláfestés nélkül. 

9. A Madness-szel együtt ugyancsak szentségtörés lenne kihagyni a Monty Python-csoportot, akik szerencsére igen gyakran fakadtak dalra, és ezek gyakran a klasszikus szkeccseknél is jobban sikerültek. A brit komikusok a legtöbb humoristával ellentétben tényleg nagyon viccesek voltak, és ez a dalaikra is érvényes. Most azért sem a legnagyobb slágerüket ajánljuk, mert azt mindenki ismeri, helyette itt van egy favágó személyes vallomását tartalmazó Lumberjack Song.

10. Hogy a Ramones tagjai mennyire voltak hülyék a valóságban, azt sajnos már sosem tudhatjuk meg, hiszen az eredeti felállásból már csak a dobos, a magyar származású Tommy Erdelyi él. Az viszont biztos, hogy egész karrierjüket sikerrel építették fel az egyszerűségre, sőt, butaságra, ám mindezt zseniálisan művelték. Minimalista megközelítésük és ellenállhatatlanul dallamos számaik örökre bebetonozták őket a rock legnagyobbjai közé, ők pedig mindvégig büszkén vállalták infantilizmusukat. Utolsó lemezükön kiáltották világgá azt, amit persze már mindenki tudott: sosem akarnak felnőni (I Don't Wanna Grow Up).

11. Az elpusztíthatatlan Sparks duót két Los Angeles-i testvér, Ron és Russel Mael alapították még jó 35 évvel ezelőtt, és a legkülönfélébb stílusokban sikerült feltalálni magukat mind a mai napig. Legnagyobb slágerük azonban az 1974-es This Town Ain't Big Enough for the Both of Us maradt: minden idők egyik legvalószínűtlenebb (és -idétlenebb) száma, amely valaha is slágerlistára került. A szám még viccesebb, ha látjuk az akkor készült tévéfellépés felvételét, melyen a Hitler-bajuszáról nevezetes Ron nagyon szórakoztató grimaszokkal dobja fel a produkciót.

12. Az amerikai college-ok egyik kedvenc együttese jó tíz éve a New York-i They Might Be Giants duó volt. A két John keresztnevű tag alkotta zenekar nemcsak jó számokat írt, hanem idétlen szövegekkel és neurotikus klipekkel hívta fel magára a figyelmet. A kilencvenes évek elején világszerte kultuszt vívtak ki maguknak a fiúk, amelyben komoly szerepet játszott egy réges-régi örökzöld, az Istanbul (Not Constantinople) sajátosan infantilis feldolgozása is, amit méltán nevezhetünk a Zeneáruház rejtett kincsének.

13. Szintén amerikai, szintén duó, szintén vicces, szintén kultuszzenekar, ráadásul olyan, amely már kétszer járt Magyarországon is: ez nem lehet más, mint a Ween. A 15 éve folyamatosan magas színvonalú és ellenállhatatlan humorú lemezeket készítő együttesnek lemezről-lemezre növekszik rajongótábora, miközben a Ween-fiúk szinte minden létező stílusban kipróbálták már magukat, sikerrel. A hülyeség mellett az is erényük, hogy elsőrangú zenészek, így nem okoz gondot nekik a gyakori profilváltás. 1996-ban például country örökzöldeket dolgoztak fel, közülük talán a Japanese Cowboy érdemli meg a leginkább, hogy egy ilyen tematikus válogatásra tegyük.

14. Biztosan sokan emlékeznek a Whale nevű svéd zenekar áttörést hozó klipjére, a Hobo Humpin' Slobo Babe-re, és benne ugráló fogszabályzós lányra. Rájuk egyrészt azért volt szükség, hogy eloszlassuk a tévhitet, miszerint csak férfiak lehetnek hülyék, másrészt meg tényleg emlékezetes dal volt. Kár, hogy ezután már nem sikerült hasonló sikerrel előrukkolni a zenekarnak, mindenesetre ezzel az egy számmal is beírták magukat az idióta zenekarok nagykönyvébe.

15. És akkor gyorsan nézzünk körül itthon is. Számos, akaratán kívül viccessé váló zenekarunk mellett azért volt néhány olyan is, amely tréfásnak szánta magát, és végül tényleg mosolyogni lehetett a számain. Mi ebből a csoportból a KFT-t választottuk, hiszen Laár András humoristaként is meggyőző sikereket ért el, legújabb lemezükről pedig a Higiénikus ember már csak a címe miatt is megérdemelné a figyelmet, de magát a dalt hallva sem kell csalódnunk, valóban dilis szerzeménnyel van dolgunk.

16. Végül egy kakukktojás: nem tehetjük meg, hogy kifelejtsük a volt bokszoló, Bunyós Pityu életművét. A mulatós műfaj emblematikus alakja ugyan nem idétlenkedni akar, hanem szórakoztatni, és népszerűségét látva ez a törekvése sikerrel is járt. Ennek ellenére kénytelenek vagyunk bevallani, hogy a Jóska mix című számot valamiért viccesnek találjuk, és így lesz ezzel az Ön rokona/munkatársa is, maximum nem fogja bevallani.

Inkei Bence