Tizenkilenc: Az Udvari Kamaraszínház új bemutatója

Vágólapra másolva!
Mint azt tudjuk, Vlagyimir Iljics Lenin felnőtten született csillagdíszes micisapkával a fején, és egy városban, amelyet róla neveztek el, csinált egy forradalmat, amitől a munkásosztálynak jobb lett. Sok ember rohant az utcákon lelkesen hadonászva, fegyverrel vagy fegyvertelen, üres kézzel és korgó gyomorral, bizakodva, hogy már aznap lesz vacsora.
Vágólapra másolva!
Forrás: Udvari Kamaraszínház

Most, hogy rendszerváltozás volt, már azt is tudjuk, a vacsora elmaradt, a gaz kommunista Lenin a még gazabb kommunista Sztálin útját egyengette, aki mindent tönkretett, mert a komcsik már csak ilyenek.

Rosszul tudjuk.

Mert a politika nem ilyen egyszerű. Nem olyan egyértelmű és banális, mint ahogy azt az átlagos történelmi-politikai valóság lebutító megosztó gondolja, amikor rászabadul a Facebook-ra.

Aki nem hiszi, járjon utána – ajánlják a magyar mesemondók, és aki megteszi, abban kérdések merülnek fel. Miért járt Lenin a zürichi Cabaret Voltaire-be? Dadaista forradalmat elindítani, fejre állítani a kor művészetfelfogását, mint Tzaráék? Ennyire ráért? Hogy került pénztelenül egyszer csak egy szerelvényre forradalmi többedmagával? A fináncok, határőrök mit szóltak, amikor az irataikat kérték? Vagy ők nem…nem, az lehetetlen… És tényleg annyira nem érdekelték Lenint a nők? Hogy talán úgy kellett Krupszkaját is kitalálni mellé, hogy mégis legyen valakije? A forradalmat a lelkesedés és a szabadságvágy robbantotta ki? Vagy kellett ehhez még ez-az? És ha ebből-abból igen sok kellett, akkor mégis hogy-hogy? Marx szerint Hegel az idealizmusával feje tetejére állította a világot. Mit gondolt erről Lenin? Kun Béla, meg ki a csuda, a Marsról pottyant ide?

Nos, az Udvari Kamaraszínház utánajár a dolgoknak, mert hagyjuk a meséket a mesemondóknak. A Tizenkilenc című előadásból megtudjuk, Lenin olyan lendületesen akarta talpra állítani a világot, hogy az többször megpördült és újra a fejére esett, ezúttal még nagyobb szédültséget okozva. Belátjuk, Lenint nem a dadaizmus érdekelte, hanem a szürrealizmus: azt hitte, igazságossá tudja tenni az emberiséget, ezért a darab oly módon fest realista képet a korról, hogy a becketti groteszk árnyalataival színezi ki.

Forrás: Udvari Kamaraszínház

Az Udvari Kamaraszínház először tényadatokat dolgoz fel, majd szubjektíven megkomponált dialógusokkal az objektív igazság lényegét tárja elénk színészei által. A teljes igazságot? A válasz visszakérdez: két órában? Igen, mert a lényegre szorítkozik. De megdöbbent ismeretlen tényekkel, új látásmóddal, mellyel az ideológiák, hivatalos történelmek mögé tekint velünk. Nem elégszik meg azzal, hogy mi megelégedjünk ennyivel, hanem felébreszti bennünk a legaprólékosabb tudásvágyat a történelmi események iránt.

Ez az Udvari Kamaraszínház vállalt feladata.

Ez az Udvari Kamaraszínház küldetése.

Ez az, amiben az Udvari Kamaraszínház még mindig egyedülálló a Kárpát-medence színháztörténetében.

Brenner Zoltán