Kovács Ilona

Mennyi ész kell a látáshoz?

Ha megkérdezik tőlünk, hogy vajon nehéz dolog-e látni, valószínűleg elsőre azt válaszoljuk, nem túlságosan. Hiszen reggel talán szemünk puszta kinyitása is több erőfeszítésbe kerül, mint az, hogy rápillantsunk az órára. Kinyitjuk a szemünket, és kész, máris látunk. Miért kell ehhez ész vagy bármiféle bonyolult tudás? Érdekes módon a modern tudomány bizonyos értelemben egyetért ezzel. Az előadás azonban kétségbe szeretné vonni ezt a leegyszerűsítő szemléletet. Azt fogjuk demonstrálni, hogy az emberi látás nagyon is intelligens.

I. A látás mint adatgyűjtés
Az agyról és az ember világot megismerő agyműködéséről szóló tudományos gondolkodást mindig meghatározták az adott kor technikai vívmányai s az ezekhez fűződő metaforák. Napjaink népszerű metaforája az agy mint számítógép. A modern idegtudomány még nem egészen cáfolta meg ezt a metaforát, így bőven van tere a metaforával szemben támasztott kihívásoknak.

II. A látás funkcióinak fejlődése: navigáció, védekezés, táplálékszerzés
A látást fel lehet fogni úgy, mint a világban mozgó, cselekvő élőlény számára nem pusztán adatokat, de előrejelzéseket is szolgáltató rendszert. Felmerül a kérdés, hogy hogyan is alakult ki az előrejelzés képessége, s hogy a különböző élőlényeknek milyen típusú előrejelzésre van szükségük. Az evolúció során a szem egyre tökéletesedett, s az élőlények jobb és jobb alkalmazkodását tette lehetővé. Az emberi látás rugalmassága, tanulékonysága igen magas szintű alkalmazkodást biztosít.

III. A tanulékony látás: gyors tanulás
A felnőtt ember agyába beépült tudás igen drámaian meghatározza, hogy mit lát. Az érzékelés kezdeti fázisaival foglalkozó agyterületek és az összetett rendszerbe szervezett ismereteket reprezentáló agyterületek közötti gyors és hatékony kölcsönhatások rendszere lehetővé teszi, hogy hiányos vagy kétértelmű információ esetén is gyors perceptuális döntéseket hozzunk, s a kontextusnak megfelelően értelmezzük a látványt. A gyermek agyában mind az ismeretrendszer, mind az említett kölcsönhatások nagyon kialakulatlanok még, ezért előfordulhat, hogy egészen mást látnak, mint a felnőtt.

IV. A tanulékony látás: lassú tanulás
A gyerek és a felnőtt látása közötti alapvető különbség egy hosszú érési és tanulási folyamatnak köszönhető, amely több mint egy évtizedet is igénybe vehet. A tanulás egyik lényeges eleme a fizikai világ jellemző "statisztikáinak" felmérése. Hatékonyabbá teszi az érzékelést, ha az ismétlődő konstellációkra emlékszik a rendszer, s a korábban látott sémákat használja fel bizonytalan helyzetekben. Ez a fajta tanulás nem tudatos, de ravasz trükkökkel könnyen felfedhető az eredménye.

V. Két látvány egy fejben
A vizuális illúziók nemcsak szórakoztató játékok, hanem egyrészt remek demonstrációs, marészt kitűnő kutatási eszközök. Az illúziót létrehozó képek általában olyan szélsőséges helyzetbe hozzák a látórendszert, melyben sokat elárul működéséről, s a percepció titkai feltárulnak. Az illúziót kiváltó ingerek egyik csoportja azon alapul, hogy a megszokottnál sokkal kevesebb információt szolgáltat, s arra kényszeríti a látórendszert, hogy korábbi tapasztalatait hozzáadva értelmezze a képet. De vajon mi történik, ha több értelmezésre is lehetőség van? Hogyan fér meg fejünkben két eltérő képértelmezés?

VI. Két látórendszer egy fejben
Bár nem éljük át tudatosan, mégis több látvány lakozhat a fejünkben. Az agykéreg látásra specializálódott területei két fő, anatómiailag is jól elkülöníthető pályarendszerre oszlanak. Ezek közül a filogenetikusan ősibb rendszer elsősorban azzal foglalkozik, hogy térben való mozgásunkat segítse. A másik rendszer pedig inkább a tárgyak maradandó tulajdonságainak jellemzésével foglalkozik. Ez a rendszer köti össze a látványt a szavakkal, s biztosítja, hogy ha felismertük a tárgyat, akkor emlékezzünk is rá. Mivel a két rendszer eltérő feladatokat végez, eltérő képet is alkot a világról.

VII. A látás a megismerés szolgálatában
Az emberi látás nemcsak a testhelyzet finom szabályozását, a védekezés, menekülés, táplálékszerzés, párválasztás ősi funkcióit szolgálja ki, hanem a világ megismerésének egyik igen hatékony módját is adja.

Tovább