Meddig lesz még fóliasátor az ország?

Időjárás Budapest felhők
Sötét felhők Budapest felett
Vágólapra másolva!
Csak a hétvégén lehet számítani zavartalan napsütésre. Egy lassan közeledő hidegfront előtt nagyon nedves levegő érkezik fölénk. Ezért ilyen fülledt az idő, és ezért lehetnek felhőszakadások még kedden is.
Vágólapra másolva!

Az időjárási frontok a múlt héten is elkerülték és most is elkerülik a Kárpát-medencét, amelyet ráadásul meleg és labilisan rétegzett levegő tölt ki. „Az ilyen időjárási helyzet kedvez a helyi záporok, zivatarok kialakulásának. A magasabb légrétegekben viszonylag gyenge a légáramlás, ezért a zivatarcellák is lassan mozognak” - ezzel magyarázta Jenki Szilvia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa az elmúlt napok zivatarainak, felhőszakadásainak okait az Origónak.

Eltart még a fülledtség

A hét elején még a fülledt, záporokkal, zivatarokkal és felhőszakadásokkal tarkított idő lesz a jellemző. A heves zivatarok és a felhőszakadások kockázata miatt még keddre is sárga figyelmeztetést adott ki az OMSZ.

Kedden a Dunántúlt egy gyenge hidegfront már érintheti. Emiatt ott némileg stabilizálódik a légkör, és a Dunántúl északi és keleti részén valamivel kisebb lesz az esélye annak, hogy jelentős zivatarok alakulnak ki.

Csapadékra még szerdán és csütörtökön is számítani kell az előrejelzés szerint. Augusztus 6-án (szerdán) még több helyen várható zápor, zivatar, sőt néhol tartós eső (a Dunántúl nyugati felét leszámítva), majd 7-én már csak a Dunától keletre fordulhat elő eső, zápor. Valamivel kevésbé lesz fülledt az idő, mert csak 23-28 Celsius-fokig emelkedik kora délutánonként a hőmérséklet, és a Dunántúlon szerdán és csütörtökön megerősödik az északi szél.

Péntekre, szombatra és vasárnapra kellemesebb időre van kilátás. Augusztus 8-án napos időre lehet számítani gomolyfelhőkkel, bár keleten elszórtan még lehetnek záporok. A hétvégén csak kevés gomolyfelhő zavarhatja meg a napsütést – a jelenlegi előrejelzések szerint a szombat és a vasárnap az első két olyan nap a héten, amikor nem kell csapadékra számítani.

Patthelyzet

Vasárnap esti állapot: ciklon Nagy-Britanniában, meleg és nedves levegő a Földközi-tenger fölött Forrás: Eumetsat
A főleg délután és este lezúduló felhőszakadások nem csak Magyarországon okoztak károkat az elmúlt napokban. Csehországban patakok áradtak meg, hat vonat állt a sínekre dőlt fák miatt, Olmütz környékén számos település áram nélkül maradt Forrás: Eumetsat

Miért kerülik el az időjárási frontok Magyarországot? Csendes, nyugodt nyári időt biztosító magasnyomás (anticiklon) vasárnap csak Északkelet-Európa fölött volt. A Brit-szigetek fölött viszont változást hozó ciklon örvénylett, frontrendszere Norvégiától Franciaország nyugati részén át Portugáliáig húzódott.

A légörvény hidegfrontja csak lassan mozgott kelet felé, előtte dél felől meleg és viszonylag nedves léghullámok tartottak Közép-Európán át északra. Az Eumetsat meteorológiai műhold fenti hamisszínes felvételein jól látszik a vasárnap Nagy-Britannia fölött kavargó ciklon, továbbá zöld szín jelzi, hogyan áramlik a meleg trópusi levegő a Földközi-tenger fölé még hétfő délelőtt is.

Tényleg sok eső esett

Ennyi csapadék hullt az elmúlt 24 órában (augusztus 4-én reggelig), milliméterben Forrás: OMSZ

Vasárnap délelőttől hétfő délelőttig, tehát huszonnégy óra leforgása alatt Budapesten 20-42 milliméter csapadék volt, Villányban 48 mm. Ez azért sok – mondta Jenki Szilvia –, mert augusztusban országos átlagban 61 mm eső szokott hullni; a felhőszakadások miatt tehát egy-egy helyen akár a teljes havi mennyiség zúdult le. Ez nyáron megszokott jelenség, mert a csapadék jobbára intenzív záporokból, zivatarokkal érkezik, és területileg rendkívül egyenetlenül oszlik meg.

A lenti térképen pedig az látszik, hogy áprilisban, májusban, júniusban és júliusban mennyi eső esett összesen:

A lehullott csapadék mennyisége május-júliusban, milliméterben. Az éves átlag Magyarországon 500-800 milliméter Forrás: OMSZ

Kell is a sok eső

Ez ugyan soknak tűnik, de ha összevetjük a sokévi átlaggal, akkor kiderül, hogy még mindig vannak olyan vidékei az országnak, ahová juthatna még csapadék. Ilyen Debrecen környéke és Somogy megye déli része. Ha emellett megnézzük a vízhiányt mutató adatokat, akkor azt látjuk, hogy a talaj legfelső egy méteres rétege nem annyira telített nedvességgel, mint gondolnánk:

A sárga és a narancs szín jelzi, hol esett kevesebb eső az átlagnál az elmúlt 90 napban Forrás: OMSZ
A sárga szín jelzi, hol viszonylag száraz még a talaj Forrás: OMSZ

Bár az elmúlt hónapok időjárása szokatlanul csapadékosnak tűnik, a korábbi évek miatt szükség is van a sok esőre. 2011 minden idők legszárazabb éve volt 1901, a tudományos igényű meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta, 2012 a tizedik legaszályosabb évünk volt, 2013-ban pedig január-márciusban ugyan nagyon sok csapadék volt, de nyáron már komoly szárazság alakult ki.

A 2013-2014-es tél is viszonylag száraz volt, csak az 1971 és 2000 között mért téli átlagos csapadékmennyiség 83 százaléka esett le. Az Alföldön ez már csak 70-75 százalék volt, délkeleten pedig kevesebb, mint 50 százalék – derül ki az OMSZ éghajlati visszatekintőjéből. Az idei tavasz első fele is szárazabb volt a megszokottnál, a szokásos csapadékmennyiségnek mindössze 46 százalékát jegyezték fel.

A fordulat májusban kezdődött, amikor jóval több eső esett az ilyenkor megszokottnál, így végül összesen 14 százalékkal több lett tavaszi a csapadék a szokásosnál. Eddig a nyár is jóval csapadékosabb: a júliusi sokéves átlag 62 milliméter, ehelyett idén több mint ennek a duplája, közel 114 milliméter hullott.