Megfoszthat egy végrendelet az örökségemtől?

Debreceni köztemető

A D.A.S. JogSzerviz szakértőjének tapasztalatai szerint akad rá példa, hogy az örökhagyó elhunytát követően, de még a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt előkerül egy végrendelet (vagy egyéb végintézkedés), ami új helyzetet hozhat a törvényes öröklés rendjében.

Dr. Csapó Szandra kifejtette: a médiában fellelhető információknak köszönhetően a törvényes öröklés rendjével szinte valamennyien tisztában vagyunk, így egy elhalálozással kapcsolatos szomorú esemény bekövetkezésekor már a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt lehetőségünk van a várható örökségbe tartozó vagyontárgyak, jogok és kötelezettségek felmérésére.

Előfordulhat azonban, hogy még a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt kerül elő egy végrendelet (vagy egyéb végintézkedés), ami akár teljes egészében eltérhet a fent részletezett számításainktól.

Felmerül tehát a kérdés: Előfordulhat, hogy egy végrendelet akár a teljes örökségünktől megfoszt minket? – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Törvényes öröklési rend és végintézkedés

A hatályos jogszabályok értelmében az öröklés rendjét a törvényes öröklés szabályai, vagy az örökhagyó után maradt végintézkedés határozza meg, amelyek közül elsődlegesen az örökhagyó végakaratát – azaz a végintézkedést – kell figyelembe venni.

A végintézkedés leggyakoribb formájának minősülő végrendeletben az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel – jogszabályi keretek között - szabadon rendelkezhet, így szabadon dönthet az egyes örökösök részére juttatott hagyaték mértékéről.

De korlátlan-e az örökhagyó fent megjelölt rendelkezési joga? – tette fel a kérdést dr. Csapó Szandra.

Rendelkezési jog és korlátok

Az örökhagyó rendelkezési jogának alapvető korlátokat szab az úgynevezett kötelesrész intézménye, amelynek lényege, hogy az minden esetben megilleti leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

A kötelesrészre való jogosultságunk csak abban az esetben szűnik meg, ha az örökhagyó – jogszabályban meghatározott okokra való hivatkozással – érvényesen kitagadott minket.

Forrás: AFP/Fred de Noyelle

Míg a hatályos jogszabályok szerint a fent megjelölt kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, addig a kötelesrész mértéke annak harmada, amit – a kötelesrész alapját figyelembe véve – örökösként kapnánk.

Ha nem tanúsít olyan magatartást az örökös

A fentiek alapján tehát amennyiben nem tanúsítunk olyan magatartást, amely alapján az örökségből való kitagadásra sor kerülhetne, abban az esetben egy, az örökhagyó által hagyott végintézkedés sem foszthat meg minket a fent megjelölt kötelesrésztől.

Ezen jogosultságunk ugyanis a végintézkedés tartalmától függetlenül áll fenn – hangsúlyozta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.