Eversheds: ezek a fizetési késedelemre vonatkozó szabályok az új Ptk.-ban

Az új Polgári törvénykönyv – amely a 2014. március 15-én lépett hatályba - a vonatkozó európai uniós irányelvvel összhangban szabályozza a fizetésekre és a késedelemre vonatkozó fontosabb rendelkezéseket – hívta fel az Origó figyelmét a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Szegedi Ildikó kiemelte: ezeknek a szabályoknak egy része ugyan már 2013. július elsején bevezetésre került, mégsem közismertek és vannak közöttük olyan előírások, amelyeknek a gyakorlatban történő alkalmazása számos kérdést felvet; ezek megválaszolásában egyébként egy időközben megjelent NAV tájékoztató segít.

A kérdések egy részére választ kapunk az időközben megjelent NAV tájékoztatóból – fejtette ki elöljáróban a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője. A pénztartozás teljesítésének idejével összefüggésben az új polgári kódex kimondja: ha a felek a szerződésben nem határozták meg a fizetés teljesítésének idejét, a fizetést a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni.

A pénztartozás teljesítési idejének tisztességtelen kikötése körében, az új Ptk. ellenkező bizonyításig tisztességtelen kikötésnek minősíti a vállalkozások közötti szerződésben az előzőekben meghatározottaktól a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan a jogosult hátrányára eltérő fizetési feltételt, amelyet a jogosult megtámadhat.

Hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetén a hatóság számára meghatározott fizetési határidő az előzőekben meghatározott teljesítési határidőt csak akkor haladhatja meg, ha a felek halasztott fizetésben állapodtak meg, feltéve, hogy ez a szerződés jellege miatt tényszerűen indokolt. A fizetési határidő a 60 napot azonban ebben az esetben sem haladhatja meg, a 60 napot meghaladó fizetési határidő a 60 napot meghaladó részében semmis – figyelmeztetett dr. Szegedi Ildikó.

A késedelmes fizetésre vonatkozó rendelkezések

Ami a késedelmi kamat mértékét illeti: nem vállalkozások közötti szerződésből eredő pénztartozás esetén a késedelmi kamat mértéke egyébként kamatmentes követelés esetén a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg.

Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatot köteles fizetni.

Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt összege.

Késedelmi kamat idegen pénznemben fennálló tartozás esetén

Idegen pénznemben fennálló tartozás esetén járó késedelmi kamatként a jegybanki alapkamat helyett az adott pénznemet kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat, illetve ennek az adott rendelkezés szerinti növelt mértéke jár – ismertette a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője.

Jogszabálytól eltérő késedelmi kamat kikötése

Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékét az új Polgári törvénykönyvben meghatározottaktól eltérően, a késedelmi kamat esedékességét az új Ptk. által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a jogosult megtámadhatja.

Szerződő hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az új Ptk. által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési feltétel semmis – hangsúlyozta dr. Szegedi Ildikó.

dr. Szegedi Ildikó, a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

A vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az új Ptk.-ban meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles

Új rendelkezés: behajtási költségátalány

Új rendelkezésként írták elő a vállalkozások közötti szerződések esetén 2013. júliustól elsejétől a vonatkozó európai uniós irányelvnek megfelelően a késedelmes fizetés esetén a behajtási költségátalány fizetését. Ezt hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetén is kell fizetni, ha a kötelezett vagy a hatóság fizetési késedelembe esik.

A behajtási költségátalány a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére szolgál és mértéke negyven eurónak a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszege. A behajtási költségátalány fizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít.

A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. Nincsen ugyanakkor akadálya annak, hogy a jogosult a behajtási költségátalány megfizetéséről utóbb lemondjon, vagy azt elengedje.

A behajtási költségátalány fizetése a késedelem bekövetkezésével, külön felszólítás nélkül esedékessé válik és késedelmenként attól függetlenül fizetendő, hogy a kötelezett a késedelmét kimenti-e, vagy sem. A NAV által kiadott tájékoztató szerint a kötelezett a fizetendő behajtási költségátalányt egyéb ráfordításként, a jogosult pedig a befolyt költségátalányt egyéb bevételek között számolja el. A NAV tájékoztatója szerint nincsen ajándékozási vagy egyéb illetékvonzata annak, ha a jogosult a behajtási költségátalányra vonatkozó követelését nem érvényesíti – mutatott rá végezetül a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője.