D.A.S. JogSzerviz: ki fizet a hó- és jégkárokért?

Az időjárás január végére lassan rájött, hogy tél van. A havas járdákból, a házakból leeső jégcsapokból, a téli időjárás okozta viszonyokból azonban bizonyosan, minden évben személyi sérülések, vagyoni károk történnek – számolt be a tapasztalatokról a D.A.S. JogSzerviz szakértője. A legfontosabb kérdések tehát a következők: kikkel szemben érvényesíthetőek a téli időjárás miatt történő, balesetekkel összefüggő károk, megállapítható-e bárki felelőssége?

Dr. Burján Zsuzsanna elöljáróban leszögezte: például az elcsúszásos, megcsúszásos balesetekkel összefüggésben annak van könnyebb dolga, aki rendelkezik olyan biztosítással (mint amilyen a balesetbiztosítás is), amelynek terhére anélkül rendeztetheti kárát, hogy azon kelljen vitatkozni, vagy azon kelljen gondolkodnia, hogy vajon a járda jégmentesítése kit és hogyan terhelt volna?

Ez utóbbi azért fontos, mert a hasonló esetekből eredő kártérítési igények azokkal a személyekkel (legyen szó magánszemélyről, vagy akár gazdasági társaságról, önkormányzatról, vagy egy társasházról) érvényesíthető, akiknek jogszabályi, vagy szerződésből eredő kötelezettsége volna a járda jégmentesítésére, tisztán tartása.

Kit terhel a feladat?

A gyakorlatban a probléma abból adódik, hogy sajnos sem a kötelezettek, sem pedig a károsultak számára egyáltalán nem egyértelmű az, hogy ennek a feladatnak az ellátása igazából kit is terhel.

Alapvető szabály, hogy mind a közutak, mind pedig a járdák kezelése a fenntartó települési, helyi önkormányzatok kötelező feladatai közé tartoznak. A legtöbb önkormányzat a közutak és járdák kezelését valamely szakirányú tevékenységet végző gazdasági társaság részére közvetíti ki. Ezekről az önkormányzatok a honlapján szerezhetünk be információt – tanácsolta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Hiányosságok a helyi szabályozásban

A helyi szabályozás azonban nem minden esetben rendelkezik valamely gazdasági társaság megbízásáról a járdák megtisztítása, takarítása vonatkozásában. Ugyanis jogszabály erre kötelezheti annak az ingatlannak a tulajdonosát is, akinek az ingatlana előtt a járda fekszik.

Ezek a kötelezettek a leggyakrabban magánszemélyek (például családi házas ingatlanok tulajdonosai), vagy társasházi közösségek. Ha kötelezettségünk jogalapja egyértelmű és ésszerű időn belül, az adott helyzetben elvárható gondosságnak megfelelően nem teszünk eleget kötelezettségünknek, azaz valaki a jeges járdán elcsúszik, és ebből kára keletkezik, úgy az általános polgári kártérítési felelősség alapján helytállni tartozunk.

A károsult köteles azonban mind a kartérítési követelésének jogalapját, mind pedig összegszerűségét is bizonyítani. A jogalap a korábbiak alapján határozható meg, míg az összegszerűség adódhat például a gyógykezelési költségekből, vagy jövedelem-kiesésből, esetleg más, azonban közvetlenül a balesettel összefüggő károkból, mint amilyen a ruházat sérülése is lehet.

A lényeg azonban mindig az, hogy az ilyen eset bekövetkeztekor azonnal hívjunk helyszínre segítséget, és feltétlenül jelezzük a járdához „tartozó” ingatlan tulajdonosa, birtokosa, vagy a társasház gondnoka, közös képviselője részére a balesetet. Ilyenkor jegyzőkönyvet célszerű felvenni. Abban az esetben, ha a sérülés komoly, természetesen elengedhetetlen a mentőszolgálat értesítése is – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Jégkárok

Télen az épületekről lehulló hó és jég komoly károkat okozhat az ott parkoló autókban. A hó és jég lehullása komoly veszélyt rejt magában, hisz nemcsak baleset-, hanem életveszélyes állapothoz is vezethet. Ezeknél a káreseményeknél felmerül a kérdés, hogy a kárigény vajon kivel, mivel szemben érvényesíthető?

A fenti körben leggyakrabban előforduló károk a gépjárművekkel kapcsolatosan merülnek fel. Tipikus esetnek mondható az, amikor a szabályosan parkoló gépjárműre esik a tetőről lecsúszó jég. Nagyon fontos, hogy káresemény időpontjában, valamint a helyszínen a tények mindig pontosan és lehetőleg alaposan rögzítésre kerüljenek.

Tanúk és nyilatkozatok

Így az első lépésként célszerű az esetet észlelő tanúkat felkutatni, tőlük az eseményre vonatkozóan nyilatkozatot beszerezni. Dr Burján Zsuzsanna minden esetben javasolja a rendőrség értesítését is, és érintettek kérjék meg őket, hogy lehetőség szerint, a helyszínre jöjjenek ki, és jelentés formájában rögzítsék a tényeket.

A fényképfelvételek elkészítése is nagy jelentőséggel bír a későbbi bizonyítási eljárás során, hisz többek között ezekkel tudjuk azt igazolni, hogy a gépjárművünkre, az épületről lehullott jég pontosan milyen sérüléseket okozott, illetve azt is, hogy a káresemény hol történt. Ha a helyszínen egyértelműen megállapítható, hogy az épületről lecsúszó jég/hó okozta a kárt, akkor az épület tulajdonosát, birtokosát is értesíteni szükséges.

Amennyiben társasházról van szó, akkor a közös képviselő az, akivel a kapcsolatot fel kell venni, és a lehetőségekhez képest célszerű a helyszínen egy közösen felvett jegyzőkönyvet készíteni az esetről. Minden esetben a károsultat terheli annak bizonyítása, hogy a kárösszeget meghatározza, mely végső soron a javítási számlával lehetséges.

Nem minden ingatlannak van biztosítása

Az ingatlanok egy része rendelkezik biztosítási szerződéssel, mely szerződések többsége magában foglal egy felelősségbiztosítási alakzatot is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a biztosított károkozása alapján a károsultnak a kifizetést a biztosító teljesítheti. Ám nem minden ingatlan, vagy társasház rendelkezik biztosítással, és a kárigény egy esetleges perben nem közvetlenül a biztosítótól követelhető – hívta fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Felmerül akkor a kérdés, hogy a kárigényünk kivel, vagy mivel szemben érvényesíthető?

Forrás: MTI/Varga György

A Polgári Törvénykönyv külön felelősségi alakzatként foglalkozik az épületről lehullott tárgyak, jég vagy éppen hó által okozott károkkal. Ezen belül is többféle esetet határoz meg, melyekhez külön meghatározza azt a személyt, aki a kárért felelőssé tehető. Így, az a fenti példára visszatérve, a felelős az ingatlan tulajdonosa (társasház esetén a társasház közössége, amennyiben a közös tulajdon is érintett).

Az ingatlan tulajdonosa akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az általában elvárható. Ilyen az, ha a tetőn hó, vagy jégfogót helyeznek el, illetve a fagyás, olvadás alkalmával ezeket a részeket eltávolítják, esetlegesen figyelemfelhívásra alkalmas módon figyelmeztetik az arra járó gyalogosokat, vagy ott parkoló autókat az arra közlekedés, vagy a megállás lehetséges veszélyeire. Ez utóbbi önmagában azonban nem feltétlenül vezet a felelősség alóli mentesüléshez – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.