Jéki László

Sugárözönben élünk

III. Sugárzások a magasból

Sugárözönben, részecskék áramában élünk. A Napból a benne zajló különböző fizikai folyamatok eredményeképp állandóan protonok, elektronok, alfa-részecskék, nehezebb atommagok, gamma-sugarak lépnek ki, ez a részecskeáram a napszél. A többi csillagból, kívülről is bejut némi sugárzás a Naprendszerbe.

A Nap működése nem egyenletes, nemcsak állandó békés sugárzásra képes, gyors változások is zajlanak a mélyben és a felszínen. A Nap viharai, a koronából való anyagkilövellések, a napszél gyors áramlásai ún. űrviharokat keltenek. Az űrviharok jelentős károkat okozhatnak: károsítják az űreszközöket, megzavarják a földi villamos távvezetékeket, távközlési hálózatokat, a műholdak és a Föld közötti kapcsolattartást. Az utóbbi években a műholdak által gyűjtött adatok alapján már rendszeres, napi űridőjárás-előrejelzéseket adnak ki, így a műholdas szolgáltatók felkészülhetnek a viharokra: átmenetileg kikapcsolják a műholdakat vagy elforgatják őket, hogy a kényesebb részek "háttal" legyenek a napszélnek.

Az óriási űrállomással nem lehet ilyen manővereket végezni. a sugárterhelés a hosszú idejű űrutazások egyik legkomolyabb kockázati tényezője békés időben, napviharok nélkül is. Alacsony Föld körüli pályán keringő űreszközök belsejében a sugárzási szint eléri a földfelszíni érték 50-100-szorosát, napkitörések idején pedig ennél is sokkal nagyobb lehet. Különösen nagy a kockázat, ha az űrhajós az állomás védelmet nyújtó falain kívül dolgozik. Az űrhajós egészségének védelméhez, további űrhajón kívüli foglalkoztatása kockázatának a megítéléséhez pontosan tudni kell, hogy mennyi sugárzás érte. Erre szolgál a KFKI Atomenergia kutatóintézetben megalkotott Pille doziméter.

14. ábra

15. ábra

16. ábra