Ez a mi hazánk, a mi életünk - ezek voltak Orbán Viktor legemlékezetesebb beszédei március 15-én

Fotó: Polyak Attila
Vágólapra másolva!
Mi csak magunkban bízhatunk. Abban hiszek, hogy közös akarattal, képesek vagyunk békés úton visszavezetni Magyarországot 1848 eszményeihez – minderről Orbán Viktor beszélt még 1989. március 15-én, amikor először tarthattak ünnepi rendezvényeket az ellenzéki pártok a kommunista diktatúra szétesésével. A kormányfő azóta többször is emlékezetes beszédeket mondott a nemzeti ünnepen, így többek között az új alaptörvényről, az illegális bevándorlásról és az ukrajnai háborúról is szólt a mögöttünk hagyott március 15-i ünnepeken. Most összegyűjtöttük a miniszterelnök legemlékezetesebb beszédeit.
Vágólapra másolva!

Orbán Viktor kormányfő az elmúlt évtizedekben több emlékezetes beszédet az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján. Most felidézzük a legemlékezetesebb március 15-i beszédeit a miniszterelnöknek. 

Az első szabad március 15-e

1989. március 15-én ünnepelhettek először szabadon az akkori ellenzéki szervezetek. A központi ünnepségüket a Szabadság téren tartották, majd a tömeg egy része közvetlenül a Kossuth térre ment. A különböző szervezetek nevét és jelszavait hirdető transzparenseket magasra emelve, folyamatosan érkeztek a Kossuth-térre az ünneplő csoportok. Elénekelték a Himnuszt, majd félperces némasággal, meghajtott zászlókkal emlékeztek meg azokról, akik 1956. október 25-én vesztették életüket a Kossuth téren az akkori sortűzben.

Ezután Orbán Viktor tartott beszédet. Kétségét hangoztatta a kommunista hatalom őszinteségét illetően.

Mi csak magunkban bízhatunk. Abban hiszek, hogy közös akarattal képesek vagyunk békés úton visszavezetni Magyarországot 1848 eszményeihez

- mondta. Követelte egyebek között a szabad választásokat, az egyenlő gazdasági és jogi feltételek megteremtését a politikai szervezetek működéséhez, a Munkásőrség feloszlatását.

Orbán Viktor: 1848-ban a fiatalok az első sorokban küzdöttek a politikai önkény és az idegen csapatok uralma ellen

1990. március 15-e már közelgő első szabad parlamenti választások légkörében telt. Mint ismert, 1990. március 25-én tartották az első szabad országgyűlési választást Magyarország történetében, így érthető, hogy az ünnep is már ekörül forgott. A Fidesz a Petőfi-szobornál a március 15-e téren ünnepelt más ellenzéki pártokkal közösen. Tapstól, éljenzéstől visszhangzott a tér, amikor Orbán Viktor, a Fidesz szónoka lépett a mikrofon elé – írta tudósításában akkor a Magyar Távirati Iroda. Orbán Viktor már bevezetőben leszögezte: az  1848/49-es forradalom és szabadságharc felállította a magyar nemzet számára a politikai szabadság és a nemzeti függetlenség európai mércéjét. Hangsúlyozta: 1848 és 1956 után most harmadszor következett be az, hogy a fiatalok nem valaki más fegyverhordozóiként, nem valaki más segédcsapataként, hanem önállóan és függetlenül vesznek részt egy demokratikus társadalom megteremtésében. 

1848-ban a fiatalok az első sorokban küzdöttek a politikai önkény és az idegen csapatok uralma ellen. Hiszen eddig nem adatott meg, hogy a gyűlölt rendszer ledöntése után ott lehessenek az új rend felépítői között.

Két erő feszül egymásnak

Nyolc évvel később március 15-én ismét a közelgő országgyűlési választás állt a középpontban. "Visszaszereztük hazánk függetlenségét, miénk lett a szabadság, mégis sokunknak, nyolc évvel a rendszerváltás után, keserű a szájíze" - jelentette ki a budapesti Roosevelt téren (ma Széchenyi István tér) elmondott ünnepi beszédében Orbán Viktor. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: bár a szabadság intézményei állnak, működik parlament, lehetséges a szabad választás és létezik az Alkotmánybíróság is, ennek ellenére sokan érzik magukat kevésbé szabadnak, mint a nagy változások előtti életükben. 

Miként 150 éve, hazánkban ma is két erő feszül egymásnak, két életforma, két gondolkodásmód, két értékrend küzdelme ez

- fejtette ki Orbán Viktor. Meghatározása alapján az egyik oldalon a múlt erői, a beletörődés és a tehetetlenség, a másik oldalon pedig a jövő ígérete, a bizakodás és a tetterő áll - mondta 1998-ban az MSZP-SZDSZ-kormány és a Fidesz küzdelmére utalva.

 

Orbán Viktor: Ezeken is úrrá tudunk lenni, ha összefogunk

Százötvenegy éve az idegen katonaság, az idegen hatalom nehezítette helyzetünket, ma hol egy világgazdasági válság, hol a hóvihar vagy az árvíz. Az elmúlt hónapok azonban bebizonyították, hogy ezeken is úrrá tudunk lenni, ha összefogunk - jelentette ki Orbán Viktor 1999. március 15-én már kormányfőként a Magyar Állami Operaházban.  1848 emlékét felidézve a kormányfő kifejtette: történelmünk e szakaszában virágzott ki a magyar nyelv, született meg a szuverén magyar állam és a felelős magyar kormány. 

Akkor, a polgárosodás korai szakaszában alakult ki az a vágy, hogy nyugodt, gyarapodó polgári demokráciában éljünk. Ezt akartuk 1956-ban, ezt akartuk tíz évvel ezelőtt, és ha magunkba nézünk, valójában erre vágyunk ma is. 

„A Kárpát-medence történetében egyedül mi magyarok tudtunk 1000 éves államot létrehozni”

Orbán Viktor 2006-ban szintén a közelgő választások árnyékában tartotta meg ünnepi beszédét. A Fidesz elnöke akkor több tízezer ember előtt arról beszélt, hogy a magyar nemzet ma új gazdaságot, új politikát és új államot kíván. 

Olyan új gazdaságot, amely tisztes megélhetés biztosító munkát nyújt mindenkinek, olyan új államot, amely nem irányítani, hanem megvédeni akarja az embereket; tökéletesen szervezett, cselekvő, mozgékony és magas erkölcsi színvonalon áll és olyan új politikát, amely osztozik saját népe sorsában, s nem "kiváltságosok kasztjaként" magasodik a nép fölé, amely magyar szemmel nézi a világot és magyar szívvel érez.

A Fidesz elnöke szerint 1848 arra tanít, hogy a magyar nemzet képes felemelni Magyarországot és az egész Kárpát-medencét. A közönség nagy ovációja közepette hozzátette: a Kárpát-medence történetében egyedül mi magyarok tudtunk 1000 éves államot létrehozni, ez büszkeség és felelősség.  "Március 15. mindig azt bizonyítja, hogy a cselekvő nemzet legyőzhetetlen, nincs az a birodalom, nincs az a nemzetközi hálózat és nincs az a pénz, ami legyőzhetné, egy cselekvő, aktív, magában bízó nemzet programját" - jelentette ki Orbán Viktor. 

 „1848 idén is győzött. Éljen a szabad március 15-e” 

Orbán Viktor 2007-ben az Erzsébet híd pesti hídfőjénél negyedmillió ember előtt többek között azt mondta, a szabadság híveit ma sem sikerült megfélemlíteni, a hatalom (a Gyurcsány-kormány) minden provokációjával és fenyegetésével dacolva összegyűltünk. Mint mondta, a tavasz és a magyarok szabadságvágya ma is erősebbnek bizonyult, mint a hatalmi önkény ökölrázása. „1848 idén is győzött. Éljen a szabad március 15-e” - mondta. „Már 17 éve, hogy vér és emberáldozat nélkül visszaszereztük a szabadságot, s ma, amikor a szabadság és a közös akarattal megalapozott demokratikus Magyarország veszni látszik, ugyanolyan állhatatosan ragaszkodunk hozzá” - közölte, majd utalva 1848-49 hőseire azt mondta:

ha akkor nem törték meg a magyarok szabadságvágyát a Bach-huszárok, akkor ma sem hátrálunk meg a símaszkos rohamrendőrök elől, nem fogadjuk el az oktrojált reformokat és nem hunyászkodunk meg a Bach-huszárok örökébe lépő új arisztokraták előtt sem

- mondta. Úgy vélte, ők is tudják, hogy kiváltságosok csak ott lehetnek, ahol a többség vesztes. Hozzátette: ezért akarja a baloldal elvenni az 1990-ben már megszerzett győzelmet Magyarországtól, ezért akarják Gyurcsányék az emberek fejébe verni, hogy vesztesek.

HUNGARY-POLITICS-PROTEST
2007-ben is több tízezren voltak Orbán Viktor ünnepi beszédén
 (Photo by FERENC ISZA / AFP)

Orbán Viktor 2008-ban: Magyarország népe tényleg nem ezt érdemli

Merjünk a jövő emberei lenni, ne hagyjuk el a törvényesség és az összefogás útját - ezt üzente Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pártja 2008. március 15-ei nagygyűlésén, ahol arról is beszélt, hogy a március 9-ei népszavazás megmutatta, Magyarország jobbat érdemel, olyan Országgyűlést és kormányzatot, amely méltó hozzá. "Nekünk is van nagy méltóságú helytartótanácsunk, amely sápadt is és reszketni is méltóztatik és így, sápadtan és reszketve, oktatja ki immár a népet is, az Alkotmánybíróságot is, a sajtót is és az ellenzéket is" - fogalmazott, hozzátéve: "sápadtan és reszketve küldik el egymást a legkalandosabb helyekre, aztán bocsánatot kérnek, de a hátak mögött elküldik ismét"- mondta a Gyurcsány-kormányról. A Fidesz elnökének véleménye szerint szívük szerint 

ők igazából a népet váltanák le, meg vannak ugyanis győződve arról, hogy a nép nem érdemli meg őket. 

"Ebben az egyben, meglehet, igazuk van, Magyarország népe tényleg nem ezt érdemli, március 9. (a szociális népszavazás - a szerk.) óta tudjuk, hogy Magyarország jobbat érdemel, és valóban a magyar nép olyan Országgyűlést és kormányzatot érdemel, amely méltó hozzá" - mondta Orbán Viktor. 

Orbán Viktor: Itt az idő, Magyarország, itt az idő, magyarok!

A választások előtti utolsó nagy hajráját indította el a Fidesz ünnepi megemlékezésén a főváros I. kerületében 2010-ben. Orbán Viktor hosszan szólt a választás fontosságáról. 

Ez a nap az igazság pillanata lesz.

- mondta.

Több tízezren gyűltek össze a Dózsa György téren és a Tabánban
Több tízezren gyűltek össze a Dózsa György téren és a Tabánban 2010-ben
Fotó: Fotó: Hirling Bálint [origo]

Mint mondta, "azért hívtam ma ide önöket, hogy együtt, közösen indítsuk meg az utolsó nagy hajrát". A pártelnök szerint a sikeres kormányzás ugyan sok problémát megold, de az önmagában kevés: igazi megújulásra van szükség ahhoz, hogy az ország felül tudjon emelkedni bajain. "Minden magyar először magában zabolázza meg a romlottságra való hajlamot" - hangsúlyozta. Csak így kezdődhet el az igazi változás, Magyarország belső szellemi, erkölcsi rendjének helyreállítása, ez a munka vár most a Fideszre - emelte ki. Orbán Viktor beszédét új szófordulattal zárta: "Itt az idő,
Magyarország, itt az idő, magyarok!

„Húsz év bolyongás után végre megállapodhatunk”

A határozott és egységes kiállással 2010-ben lezárták az átmenet korszakát, megtalálták a Magyarország teljes megújulásához vezető utat – mondta Orbán Viktor ismét kormányfőként 2011. március 15-án a Nemzeti Múzeum előtt. 

Megértettük, hogy szükségünk van egy új alaptörvényre, amellyel húsz év bolyongás után végre megállapodhatunk (...) amely nemcsak közös életünk kereteit adja meg, de a nemzeti hitvallás mondataival válaszol a húsz év óta nyitott kérdéseinkre is - egyszerűen, világosan, őszintén, ahogy illik hozzánk.

Orbán Viktor szerint az 1848-as eskühöz tartják magukat akkor is, amikor az új alkotmány megalkotásával megtestesítik mindazt, ami egyszerre felel meg a XXI. század kihívásainak, a magyarok ösztöneinek és a magyar szellem természetének. "Az új alkotmányt közösen kell létrehoznunk, ezért fontos, hogy részt vegyen benne mindenki, aki elkötelezettséget érez azért, hogy Magyarországnak végre valóban magyar alkotmánya legyen" - hangsúlyozta.

Orbán: egyenlőséget a magyaroknak, nem leszünk gyarmat!

A magyarok programja és kívánsága 2012-ben ugyanúgy szól, mint 1848-ban: "nem leszünk gyarmat" – Orbán Viktor márciusi 15-i beszédében a teljesen megtelt Kossuth Lajos téren. Úgy fogalmazott: a "nagy március" óta sosem voltunk még ilyen közel a szabadsághoz, mert még sohasem voltunk olyan egységesek, mint ma. A kormányfő egyúttal egyenlőséget követelt a magyaroknak, hogy ugyanazt a mércét alkalmazzák velünk, mint más országokkal szemben.  

Mi, ma élő magyarok 1848 politikai és szellemi örökösei vagyunk

- mondta a miniszterelnök. 

Orbán Viktor: Mi, ma élő magyarok 1848 politikai és szellemi örökösei vagyunk
(Photo by FERENC ISZA / AFP)

Úgy fogalmazott: a modern kor gyarmatosítói türelmesen cserkészik be célpontjaikat, elaltatják és lassan emésztik föl a kiszemelt nemzetek életösztönét és ellenállását. Éppen úgy, ahogy az oktondi békát főzik meg a fokról fokra fölforralt vízben: bár szűk a hely, jól érzi magát, eszébe sem jut, hogy aggódnia kellene, nem érti, mi történik vele, s mire észbe kap, már meg is van főzve - szemléltette Orbán Viktor, rámutatva: így süllyednek kiszolgáltatottságba hajdan volt büszke és erős nemzetek, így kerül családok millióinak "nyakába hám, szájába zabla", így jutnak oda, hogy visszafizethetetlenné dagadt hiteleiket hagyják gyermekeikre "és vele saját sorsuk beszűkült horizontját". "Így jártunk mi is 2002 után, az emberek észre sem vették, hogy a kényelmes hitelekkel szép lassan megfőznek bennünket. Az utolsó pillanatban ugrottunk ki a fazékból" - folytatta a hasonlatot a
kormányfő.  

Mi megértjük, hogy Európában sok baj van, csikorognak a fogaskerekek, feszülnek az inak. De ezeréves európai nemzetként van egy követelésünk: egyenlőséget követelünk a magyaroknak

- mondta a  kormányfő, közölve: "nem leszünk másodrendű európai polgárok", jogos követelés, hogy ugyanazt a mércét alkalmazzák a magyarokkal, mint más országokkal szemben.

„A népvándorlás lassú víz, amely kitartó sodrással mossa el a partot”

Nem fogjuk engedni, hogy mások mondják meg, kit engedjünk be a házunkba és a hazánkba - jelentette ki Orbán Viktor 2016. március 15-én Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumnál. A kormányfő elutasította a kényszerbetelepítést, jelezte: nem fognak engedni se zsarolásnak, se fenyegetésnek. Orbán Viktor közölte, "eljött az idő, hogy megkongassuk a vészharangot", hogy "szembeforduljunk és ellenálljunk", illetve hogy "szövetségeseket gyűjtsünk", hogy megakadályozzák Európa tönkretételét. 

Pártállásra való tekintet nélkül egységbe hívjuk Magyarország minden polgárát és egységbe hívunk minden európai nemzetet

- fogalmazott ünnepi beszédében, hangsúlyozva: Európa egységét helyre kell állítani. A miniszterelnök szerint Európa vezetői és polgárai nem élhetnek többé két külön világban. Elmondta, összefogással sikerül az egységet helyreállítani, de ha "széthúzunk, elbukunk". "Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség. Vagy együtt, vagy sehogy. Ma ez a törvény" - közölte. Szerinte "a népvándorlás lassú víz, amely kitartó sodrással mossa el a partot". Kifejtette: humanitárius ügynek adja ki magát, de valódi természete a térfoglalás. 

Ami térfoglalás nekik, az térvesztés nekünk

- tette hozzá. Először csak néhány százról, egy-kétezer betelepítettről van szó, de ma egyetlen felelős európai vezető sem meri "letenni a nagyesküt", hogy ez a szám nem szaporodik-e fel tíz- és százezrekre - közölte. Orbán Viktor azt mondta, "javíthatatlan emberjogi harcosok falkái" éreznek leküzdhetetlen vágyat, hogy kioktassanak és megvádoljanak bennünket.

Orbán Viktor: Ez a mi hazánk, ez a mi életünk, nincs nekünk másik

Ez a mi hazánk, ez a mi életünk, nincs másik, ezért küzdeni fogunk érte a végsőkig, és nem adjuk föl soha - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök 2018. március 15-én az Országház előtt. A kormányfő kifejtette: Európa és Magyarország egy civilizációs küzdelem közepén áll, egy népvándorlással néz szembe, amely az élet eddigi rendjét, az emberek életmódját sodorja veszélybe.  

Nem a vérszegény ellenzéki pártocskákkal kell megküzdenünk, hanem egy birodalommá szervezett nemzetközi hálózattal: külföldi konszernek és belföldi oligarchák által kitartott média, hivatásos béraktivisták, bajkeverő tüntetésszervezők, a nemzetközi spekulánsok által fizetett NGO-k láncolata, amit Soros György neve foglal össze és ő testesít meg

 – fogalmazott.

"Mi a keresztény kultúrából nőttünk ki, különbséget teszünk az ember és a tettei között. Sohasem gyűlöltünk és nem is fogunk gyűlölni senkit, továbbra is hiszünk a szeretet és az összefogás erejében” - emelte ki a kormányfő. Kijelentette ugyanakkor: harcolni fognak az ellen, amit Soros György birodalma Magyarországgal tesz és tenni akar. 
Középpontban a háború kérdése

Nem hagyjuk, hogy a baloldal belerángassa Magyarországot ebbe a háborúba - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök 2022. március 15-ei ünnepi beszédében a budapesti Kossuth Lajos téren. Orbán Viktor azt hangoztatta: aki a békére és a biztonságra szavaz, az a Fideszre szavaz.  A kormányfő - az ukrajnai háborúra utalva - úgy vélekedett: a baloldal "elvesztette a józan eszét", és "holdkórosan beletámolyogna" egy kegyetlen, .elhúzódó és véres háborúba. A baloldal magyar katonát és magyar fegyvert akar küldeni a frontvonalba - mondta. "Ezt nem fogjuk megengedni. Nem hagyjuk, hogy a baloldal belerángassa Magyarországot ebbe a háborúba. Nem hagyjuk, hogy a baloldal katonai célponttá tegye Magyarországot, célponttá tegye az itthoni és a kárpátaljai magyarokat" - fogalmazott Orbán Viktor. 

Leszögezte: Magyarországnak a háborúból ki kell maradnia, egyetlen magyar sem kerülhet az "ukrán üllő és az orosz pöröly közé", ezért hazánk se katonát, se fegyvert nem fog küldeni a harcterekre. Hangsúlyozta: a magunk érdekeit nekünk kell képviselnünk higgadtan és bátran, érdekünk pedig az, hogy "ne legyünk gyalogáldozat valaki más háborújában". Úgy fogalmazott: Magyarország világok határán fekszik, errefelé a háborúkat nem értünk és nem a mi érdekünkben vívják, és akárki győz, mi rajtavesztünk. Közép-Európa csak egy sakktábla a világ nagyhatalmai számára, és Magyarország is csak egy bábu azon. Ha céljaik úgy kívánják, fel is áldoznak minket - tette hozzá.

Fotó: Polyak Attila

Orbán Viktor: Sosem fogjuk megengedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből

A magyar szabadság hatalmas menete ma is tart, Petőfi ebben a menetben itt van velünk – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Kiskőrösön a 2023. március 15-i megemlékezésen. Szólt arról is, hogy látjuk, ahogy fellázad, amikor idegenek akarják megmondani a magyaroknak, hogyan éljenek. Látjuk, ahogy szembefordul a világ hatalmasaival, akik újra be akarják olvasztani a magyarokat egy európai szuperállamba. Tartozunk neki – tette hozzá. Ezért sosem fogjuk megengedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből. Nem fogjuk hagyni, és nem is fog sikerülni, mert minden magyarban van egy kis Petőfi! – mondta a kormányfő. 

Orbán Viktor 2023. március 15-én Kiskőrösön beszélt

Orbán Viktor Petőfi Sándort garabonciáshoz és földből kibújó tövises virághoz is hasonlította. Megjegyezte, hogy több hadügyminisztert is vérig sértett, nem volt katonának való, de az akkori világ szabályai szerint férjnek való sem volt.

Barátnak sem volt könnyű eset, tudott cézárként uralkodni, ostorozta a tehetségtelen költőket, a tehetségeseket pedig lustaságuk miatt kárhoztatta. Kifejezetten utálta a kritikusokat és a kritikát

– emlékezett Petőfiről a miniszterelnök. – Az ilyen embert a többiek– habár tehetségüket elismerik – legtöbbször kizárják a szívükből. Petőfivel ez pont fordítva történt, a szívükbe zárták. Petőfit a Jóisten megsegítette, mert tehetségéből nem lett gőg – jelezte. A miniszterelnök szerint talán azért kaphatta ezt Istentől, mert sosem hagyta el a keresztény világ erőterét. – A Szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszót nem a hit, remény, szeretet hármassága helyett, hanem amellett gondolta érvényesnek.