Alapjogokért Központ: hiába a fenyegetőzés, tárgyalásos megállapodással zárult az EU-csúcs

Brüsszel, 2024. február 1. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozójára érkezik Brüsszelben 2024. február 1-jén. Balról Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke (b2). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Hosszú brüsszeli fenyegetőzések sora után végül mégiscsak a megbeszélés döntött a február 1-jei EU-csúcson az Ukrajnának szánt pénzek ügyében - írják az Alapjogokért Központ legújabb elemzésében.

A Központ elemzése szerint

valahogy így kéne működnie az uniós politikának: a tagállamokat nem belezsarolni kell a kívánt álláspontba, hanem meg kell érteni a kételyeiket, és választ keresni rájuk.

Ezen az elven alapult az az európai projekt, amely nem birodalomként, hanem egyenrangú felek együttműködéseként indult, még akkor is, ha ez nehezebb és időigényesebb.

Beszédes persze, hogy a föderalisták semmit se értettek meg ebből: Daniel Freund a zsarolófegyver győzelmét látta a magyar megegyezésben, nem pedig a régivágású párbeszéd diadalát.

Pedig a válságok korát éljük, ilyenkor felértékelődik az egység szerepe, ezt azonban csak elérni lehet, kikényszeríteni nem. Hozzáteszik:

csak remélhetjük, hogy a júniusi EP-választások után nő azon uniós döntéshozók száma, akik belátják, hogy a megegyezés és a kompromisszum, nem pedig a tagállamok ellen folytatott boszorkányüldözés az EU sikeres működésének kulcsa.

Mit kell tudni még a mostani döntésről?

Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács, amely az EU legfőbb politikai döntéshozó szerve, tavaly december 14-15-i ülésén nem született döntés az Ukrajnának járó pénzek kérdésében, szükségessé vált egy rendkívüli ülést összehívni az idei év elején.

Ennek fő oka az, hogy az eddigi ukrajnai segélykeret – bár jogi értelemben 2024 decemberéig működhet – kiürült, és az ukrán költségvetésből is jelentős pénzek hiányoznak.

Az Alapjogokért Központ emlékeztetett rá, hogy Brüsszel és a nagyobb tagállamok elkötelezettek maradtak Ukrajna pénzügyi támogatása mellett, amivel kapcsolatban

a magyar kormány azonban több mindent is kifogásolt, így például azt, hogy ez a négyéves, 50 milliárd eurós keret nem tartalmaz megfelelő mechanizmusokat a pénzköltés ellenőrzésére és a segélyezés leállítására, ha a nemzetközi helyzet alakulása úgy kívánná.

Érdemes emlékeztetni, hogy a magyar kormány elvi szinten sosem ellenezte Ukrajna pénzügyi támogatását, csak annak mikéntjével kapcsolatban voltak fenntartásai – írták.

A teljes elemzés ITT olvasható el!