Megint leleplezte magát az agresszív dollárbaloldal: ezért kellett a szuverenitásvédelmi törvény

Baloldali politikai aktivisták megrongálták annak a társasháznak a bejárati ajtaját, amelyben Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal nemrég kinevezett, leendő vezetője él. Novák Katalin köztársasági elnök a napokban – a miniszterelnök javaslatára – 2024. január 15-i hatállyal nevezte ki Lánczi Tamást a hivatal elnökévé. Soros György és az általa finanszírozott baloldali pártok és média hetek óta támadják a szuverenitásvédelmi törvényt, mivel a jogszabály révén jelentős külföldi bevételektől eshetnek el. Mindezek fényében még inkább indokolt volt a parlament azon decemberi döntése, amikor elfogadták a jogszabályt. A Nemzeti Konzultációban a külföldről a dollárbaloldalnak küldött pénzekről is elmondhatják az emberek a véleményüket, a kormány meghosszabbította a határidőt.

„Akik hetek óta hitelbe rettegnek, sajnáltatják magukat, ÁVH-t kiáltanak és áldozati pózban tetszelegnek, most a lakásom ajtajára szegezett táblával próbálnak megfélemlíteni" – írta közösségi oldalán Lánczi Tamás. A Szuverenitásvédelmi Hivatal leendő vezetője leszögezte:

1. „Nekik nem velem, hanem a magyar szuverenitással van bajuk."
2. „Hiába próbálnak megfélemlíteni, nem fog sikerülni."

Orbán Viktor miniszterelnök a politikai elemzőt, az MTVA online igazgatóját kérte fel az újonnan létrejövő Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének. Az intézmény létrehozásáról szóló törvényt december 12-én fogadta el az Országgyűlés, és a köztársasági elnök aláírását követően december 21-én hirdették ki.

Február 1-től működik a hivatal

A nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény alapján az új hivatal az alkotmányos önazonosság védelme érdekében elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv lesz, amely február 1-jén kezdi meg működését. A hivatal vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezte ki hat évre.

Már az önkormányzati, valamint az európai parlamenti választások után is börtönbüntetéssel sújthatják azokat a jelölteket, illetve az érintett jelölőszervezetek tisztségviselőit, akik külföldről érkező támogatást használnak fel – egyebek mellett ezt tartalmazza a szuverenitásvédelmi törvény.

Ezért kellett ez a törvény

A törvény bevezetőjében szerepel, hogy a Nemzeti Információs Központnak a 2022. évi magyar országgyűlési választások külföldi befolyásolásával összefüggő jelentéseiben elérhető dokumentumok egyértelműen rögzítik, hogy mely országokból, milyen külföldi szervezetektől érkeztek támogatások Magyarországra. Több más eset mellett, maga az egységes ellenzék miniszterelnök-jelöltje,

MÁRKI-ZAY PÉTER IS ÚGY NYILATKOZOTT, HOGY A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY SORÁN TÖBB MILLIÓ AMERIKAI DOLLÁR ÉRKEZETT HOZZÁJUK AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL.

Ismert, hogy az Action for Democracy nevű amerikai szervezeten és egy svájci alapítványon keresztül több mint 4 milliárd forint érkezett a baloldal választási kampányának támogatására. Ezeket a pénzeket a külföldi megbízók egyértelműen arra használták, hogy általuk politikai befolyást szerezhessenek, és a magyar választói akaratot befolyásolják, ami nemcsak a politikai korrupció fogalmát meríti ki, hanem egyúttal Magyarország szuverenitását is sérti, veszélyezteti. Ezek a körülmények indokolták egy új átfogó törvénycsomag megalkotását és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását.

Amerikai dollárokból kampányolt a dollárbaloldal Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Szabadságvesztéssel büntethetik az elkövetőket

Módosul a Büntető Törvénykönyv, amelybe bekerül a

választói akarat tiltott befolyásolása

passzus.

A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINTI EGY JELÖLŐ SZERVEZET AZON TAGJA, FELELŐS SZEMÉLYE VAGY VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐJE, VALAMINT A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINTI JELÖLT, AKI TILTOTT KÜLFÖLDI TÁMOGATÁST, VAGY E TILALOM KIJÁTSZÁSA ÉRDEKÉBEN A TILTOTT KÜLFÖLDI TÁMOGATÁS EREDETÉT LEPLEZŐ MEGÁLLAPODÁSBÓL SZÁRMAZÓ VAGYONI ELŐNYT HASZNÁL FEL, BŰNTETT MIATT HÁROM ÉVIG TERJEDŐ SZABADSÁGVESZTÉSSEL BÜNTETENDŐ

– olvasható a törvényben. A módosítás szerint a választói akarat tiltott befolyásolása bűncselekmény elkövetőjét el kell tiltani attól, hogy bármely civil szervezetben felelős személy és pártban vezető tisztségviselő legyen.

Fontos megjegyezni, hogy mindez már vonatkozik az önkormányzati és európai parlamenti választásokra is. A törvényjavaslat szerint az önkormányzati választáson jelölő szervezetként induló szervezetek – a pártok finanszírozására vonatkozó hatályos szabályokhoz hasonlóan – külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet nem használhatnak fel.

NEM FOLYTATHATNAK TOVÁBBÁ KÜLFÖLDI TÁMOGATÁSBÓL A VÁLASZTÓI AKARAT BEFOLYÁSOLÁSÁRA VAGY ENNEK MEGKÍSÉRLÉSÉRE IRÁNYULÓ TEVÉKENYSÉGET AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK, A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT AZ EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSON INDULÓ JELÖLTEK SEM.

Az új hivatal blokkolná a külföldi befolyásolást

A törvény indoklása szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal olyan független szervezet lesz, amely feltérképezi és vizsgálja a más állam, − jogi státuszától függetlenül − külföldi szerv, szervezet vagy természetes személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységeket, e feladata azonban nem terjed ki a külképviseletek, valamint a szakmai érdekképviseleti szervezetek munkájára. Feltérképezi és vizsgálja továbbá az információk manipulálására irányuló és dezinformációs, valamint a demokratikus vita, illetve az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket. A hivatal feladata feltárni azon szervezeteket, amelyek külföldről támogatott tevékenysége a választások, illetve a választói akarat befolyásolására, vagy annak támogatására irányul.

A titkosszolgálatok is segítik a hivatal munkáját

A jogszabály szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal – túl azon, hogy az ilyen szervezetekről eseti és éves jelentést tesz közzé –, széles körű vizsgálati jogkörrel rendelkezik, és ha olyan körülményt észlel, amely miatt szabálysértési, büntetőeljárás vagy más hatósági lépés indokolt, akkor tájékoztatja az illetékes szerveket. Emellett a hivatal − kutatóintézetén keresztül − elemzi más országoknak a szuverenitás védelme érdekében meghozott intézkedéseit, jog-összehasonlító tevékenységet végez, szakmai konferenciákat szervez, valamint javaslatokat fogalmaz meg a kormány felé.

FONTOS RÉSZE A TÖRVÉNYCSOMAGNAK, HOGY A NEMZETI INFORMÁCIÓS KÖZPONT IS SEGÍTI MAJD A SZUVERENITÁSVÉDELMI HIVATAL MUNKÁJÁT, A HÍRIGÉNYEK KAPCSÁN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ, ILLETVE AKTUÁLISAN KELETKEZETT INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSÁVAL.

Kiderült az igazság: leleplezte magát a dollármédia

Írtunk arról is, hogy a balliberális pártok mellett tíz médium is tiltakozott az Országgyűlés által megszavazott szuverenitásvédelmi törvény ellen. Mint kiderült, azok emelték fel a szavukat a külföldi beavatkozás visszaszorítását szolgáló törvénycsomag ellen, akiket az elmúlt években dollárral és euróval tömtek ki Soros György szervezetei.

Az összefüggésre egy korábbi rádióinterjúban Orbán Viktor hívta fel a figyelmet.

Én biztatom őket továbbra is, hogy szólaljanak meg. Mert ez önfeljelentés. Tehát, nyilván, kik szólalnak most meg? Hát azok szólalnak meg, akik eddig ezt a pénzt kapták. Azok szólalnak meg, azok tiltakoznak, akik ebből élnek. Akik – mondjuk ki egyenesen – zsoldban állnak. Tehát most ez a zsoldosok tiltakozása. Hát ennél szebb önvallomást nehéz elképzelni, elárulják saját magukat

– mondta a kormányfő a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!" című műsorában a szuverenitásvédelmi törvény ellen tiltakozó pártok, szervezetek és sajtóorgánumok kapcsán.

A Soros által finanszírozott média saját magát leplezte le Forrás: Imaginechina via AFP/dycj - Imaginechina/Dycj

Az állítás a baloldali pártokra, illetve a szintén tiltakozó Soros-szervezetekre, valamint a balliberális médiára is vonatkoztatható. Ugyanis közös közleményt adott ki az Átlátszó, a Magyar Narancs, a Magyar Hang, a Partizán nevű YouTube-csatorna, a Telex, a Direkt36, a 444, a Qubit, a Válasz Online és a Lakmusz nevű portál. Szerintük „a most elfogadott szuverenitásvédelmi törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját".

AZOK A MÉDIAFELÜLETEK ÍRTÁK EZT A KÖZLEMÉNYT, AMELYEK KÜLFÖLDI FINANSZÍROZÁSHOZ KÖTHETŐEK.