A szennyezett ukrán gabona miatt veszélybe kerülhet a magyarok és egész Európa élelmiszerbiztonsága

Ukrainian servicemen of the 123rd Territorial Defense Brigade stand guard on a position next to the Dnipro River, in an undisclosed location in the Kherson region, on November 6, 2023, amid the Russian invasion of Ukraine. While Ukraine's recapture of Kherson city last November was a shock defeat for the Kremlin, Russian forces on the opposing bank still control swathes of territory and shell towns and villages they retreated from. The Dnipro, Europe's fourth-longest river and a historic trading route, has become a key front since Ukrainian troops pushed Russian forces back over its banks in the south last year. (Photo by Roman PILIPEY / AFP)

Stratégiai és nemzetbiztonsági szempontból is rendkívül fontos az élelmiszer-szuverenitásunk. A kormány mindent megtesz ennek elérése érdekében, ezért is külön pontot érdemelt a nemzeti konzultációban a génmódosított ukrán gabona beengedésének a kérdése – mondta Nagy István az Origónak adott évértékelő interjúban. Az agrárminiszter azt mondta, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek mögött nemzetközi tőkebefektetők állnak, akik rájöttek arra, hogy egyszerűbb nekik a jól fizető, biztonságos európai uniós piacot megcélozni, mint a hagyományos piacaik kockázatait viselni. Hangsúlyozta: Brüsszel az uniós pénzeket számolatlanul és ellenőrzés nélkül küldi Ukrajnába, most az uniós költségvetést is módosítani akarják, hogy még több pénzt küldjenek, ráadásul minden eddigi uniós szabályt felrúgva sürgetik a háborúban álló Ukrajna EU-csatlakozását is. (Ezzel kapcsolatban is fontos kérdésekre kell válaszolni a nemzeti konzultációban.) A miniszter beszélt egyebek mellett a 2024 második félévi magyar EU-s elnökség mezőgazdasági prioritásairól és feladatairól is, valamint megköszönte a magyar gazdatársadalomnak, hogy egy nehéz esztendőben is teljes erővel helytálltak, soha egyetlen pillanatra sem forgott veszélyben a magyar élelmiszer-ellátás.

Szuverenitásunkat úgy tudjuk elérni, hogy hatékony és versenyképes saját feldolgozóüzemeink lesznek, sokkal több hozzáadott értéke lesz a magyar élelmiszer-alapanyagnak, még kevésbé kell exportálnunk az alapanyagot.

Célunk, hogy mezőgazdaság hozzáadott értéke a duplájára emelkedjen, a kibocsátott érték a másfélszeresére, az élelmiszerexportunk 2027-re 10 milliárd euróról 15 milliárd euróra bővüljön.

Minden egyes forint elköltésével törekszünk a gazdasági növekedés támogatására.

Ezzel párhuzamosan forrásaink negyven százalékát a bennünket körülvevő világ minőségének javításának szolgálatába állítjuk, amelybe beletartoznak az ökológiai gazdálkodást, az állatjólétet vagy éppen a növényvédőszer-felhasználást csökkentésből fakadó alacsonyabb terméshozamokat kompenzáló támogatási programok működtetése.

Az Agrárminisztérium a közelmúltban tette közzé a 2024. évi vidékfejlesztési pályázati menetrendet.

Februártól tervezzük a meghirdetések indítását, elsősorban az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó pályázati konstrukciókkal. Márciusban kívánjuk megjelentetni a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások első pályázati csomagját, amely magában foglalja az élelmiszeripar, a takarmányipar, a kertészet és az állattartás beruházásait segítő felhívásokat. Szintén márciusban tervezzük azokat az ökológiai szempontból fontos földhasználatváltást segítő támogatásainkat elindítani, amelyekhez utána többéves fenntartási támogatás igénybe vételének lehetősége is megnyílik. Áprilisban új kiírásokkal folytatódik a fenntartható vízgazdálkodási közösségek és a mezőgazdasági üzemek öntözésfejlesztésének támogatása.

2024 nyarára készülünk el a generációváltást segítő támogatási csomaggal. 2024 őszére várható a vidékfejlesztési, településfejlesztési pályázati konstrukciók elkészülte.

2024 végére egy újabb beruházási pályázati csomag meghirdetése, amely a precíziós gazdálkodást vagy éppen terménytisztítás-szárítás technológiai megújulását segíti. Már megkezdődött a 2025. január 1-jével induló agrár-környezetgazdálkodási támogatási program szakmai előkészítése az időben történő meghirdethetőség érdekében.

A tárcavezető a jövő évi tervekről is beszélt az Origónak Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

A napi munkamenet mellett valószínűleg gőzerővel folyik már a felkészülés az Ön tárcájánál is, ugyanis 2024 második félévében Magyarország a soros az EU elnökségében. Milyen prioritások mentén terveznek majd haladni?

Fontos és egyben útkijelölő átmeneti időszaknak nézünk elébe, ugyanis a magyar elnökség közvetlenül az uniós választásokat követi, amelynek eredményei egyelőre nem ismeretesek. Annyi bizonyos, hogy amíg nem áll fel az új európai intézményrendszer, a többi tagállamot is képviselve, tanácsi elnökként nem tudunk az Európai Parlament és az Európai Bizottság részvételét igénylő háromoldalú tanácskozásokat, ún. trilógusokat folytatni a már megkezdett jogalkotási dossziéknál.

Ugyanakkor azzal számolok, hogy az új génszerkesztési technológiákkal (NGT) és a növényvédőszer használattal kapcsolatos tagállamok közötti vita is nálunk fog zárulni, és ezek komoly vitákat fognak gerjeszteni.

Szeretnénk a 2027 utáni közös agrárpolitika alapelveiről is egy vitát folytatni az eddigi tapasztalatok kiértékelésével.

Nem látható előre, hogy mekkora fordulat vár ránk, azonban úgy kell készülnünk, hogy minden tapasztalatunkkal lefektessük az irányokat, amelyek Európát normális irányba tudják terelni.

2024 június végéig meghosszabbította a kormány a boltokban a kötelező akciózást. Ön szerint ez mennyiben segíti a magyar vásárlókat?

Az inflációt nagy erőfeszítésekkel sikerült egyszámjegyűre csökkenteni, hamarabb is, mint amire számítani lehetett. Ennek a folyamatnak a fennmaradását azzal segítjük, arra késztetjük a boltokat, hogy egymással versenyezzenek, az árkülönbségek pedig transzparensek legyenek. Utóbbit támogatja a kötelező akciózás, amely láthatóan eredményes, a hatására felgyorsult az élelmiszer-infláció csökkenése is, ezért jövő júniusig meghosszabbítottuk.

Egyre többen ismerik fel a vidéki élet előnyeit, a Századvég legfrissebb vidéki kutatása visszaigazolja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az élhető magyar vidékért tesznek?

Nemcsak az olcsóbb megélhetést jelenti, vagy azt, hogy a háztáji termelésből bevételre szert lehet tenni, hanem a vidék már hívószó az életminőségre.

Jobb infrastrukturális körülmények, csodálatos természet, tiszta levegő, nyugodt körülmények vannak, amelyek a városi léttől megcsömörlött embereknek egy menedéke is.

Akik igazán minőségi életet akarnak élni, inkább választják az agglomerációt, és egyre bővülnek az agglomerációs települések is, és vállalják az emberek a nagyobb távolságokat, hogy falusi környezetben, élhető közegben éljék a mindennapjaikat.

Feladatom, hogy meggyőzzem az embereket, hogy a vidéki kert nemcsak fűnyírásra való, vagy kerti bulit tartani, hanem arra is, hogy az önellátás fokát is tudjuk emelni.

Nagy István kiemelte, hogy szeretnék, ha az emberek szeretnének kijárni a piacokra, megkóstolnák a hagyományos ízeket, ezáltal biztosítanának megélhetést az ezt előállítóknak Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Fontos üzenete van annak, ha egy ember magának érzi a kertjét, megtermeli a saját paradicsomát, a saját zöldség és gyümölcs íze, minősége sokkal magasabb, mint egy boltban vásárolté. És erre szeretnénk divatot is teremteni, és mint életformát meghonosítani. Ezt forrásokkal is támogatjuk. Napjainkban a magyar tanyákon több mint hatvan százalékban nem azok élnek, akik oda születtek, hanem akik a városi létből költöztek oda. Azok, akik „tankönyvből tanultak meg kecskét fejni", viszont nagyon sokat köszönhetünk nekik, mert a kézműves termékek óriási sikerét pont ők idézték elő, hiszen tanult, okos és világlátott emberekről beszélünk.

Amikor ők nekiállnak sajtot készíteni, ők a világ legjobb sajtját akarják elkészíteni, hiszen végigkóstolták Európában sok helyen, és komoly koncepciójuk van. Ez berobbantotta a magyar piacot, a gasztronómiát, elég, ha megnézzük, azóta hány Michelin-csillagos éttermünk van, amely mind a hagyományos magyar alapanyagokra épít.

Olyan termékekre, mint egy szürkemarha, mangalica vagy más termékek óriási sikert hoztak. Szeretnénk, ha az emberek szeretnének kijárni a piacokra, megkóstolnák a hagyományos ízeket, ezáltal biztosítanának megélhetést az ezt előállítóknak. Így a helyi gazdaságokat, a helyi életminőséget tudjuk erősíteni, mert Budapest belvárosában sokkal nehezebben egy jó minőségű disznósajthoz vagy töpörtyűhöz hozzájutni, de akár egy jó kecskesajthoz is.

Hogyan értékelné egy mondatban az idei évet, és mit vár a 2024-es esztendőtől? Mit üzen a magyar gazdáknak az idei és a jövő év vonatkozásában?

Szeretném megköszönni a magyar gazdatársadalomnak, hogy egy kihívásokkal teli esztendőben is teljes erővel helytálltak, soha egyetlen pillanatra sem forgott veszélyben a magyar élelmiszer-ellátás.

Az emberben lévő félelmet és bizonytalanságot csak erősíti, hogy újabb háborús gócpont van Európa közelében. Nagyon remélem, hogy az izraeli konfliktus minél hamarabb véget ér, és eljön a béke, mert így nem lehet tervezni, nem lehet biztonságban élni.

Senki nem gondol bele, hogy mennyire természetesnek vesszük, hogy ott van az élelmiszer, amely rendelkezésünkre áll, mégis ezért a gazdáknak nagyon komolyan meg kell dolgozniuk ebben a változó világban.

A miniszter megköszönte a magyar gazdák egész éves helytállását Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Senki nem gondol bele abba, mit jelent az, amikor megváltoznak a beszerzési árak, és a gazdáknak sokkal drágábban kell előállítaniuk a termékeket. Elő kell teremteni a forrásokat, és termelni kell nehéz körülmények között is: Covid-időszakban, háborúban, megdrágult energiaárak mellett is, aszályban is. Az, hogy megbízhatóan, minden nap ellátták a feladatukat, óriási erő és óriási remény is; köszönet illeti őket érte. Ez is mutatja, hogy bármilyen nehézség is jön, azt együtt le tudjuk győzni. Nagy hálával tartozom, tartozunk nekik, és azt tudom ígérni, hogy kitartó helytállásért a lehető legszorosabb együttműködés és támogatás jár a magyar kormány részéről. Stratégiai partnereknek tekintjük őket, olyan szilárd szövetségnek, amit nem tud megbontani senki és semmi.