Megrongálják a migránsok a déli határkerítést, több száz milliós kárt okoznak

A határzárat védő rendőröket és katonákat rendszeresen megtámadják, a kerítést pedig megpróbálják tönkre tenni a hozzánk bejutni akaró migránsok. A hazánkat érő migrációs nyomás óriási, az illegális bevándorlókat és az őket segítő, a tálib titkosszolgálat által irányított afgán embercsempészeket azonban a legkevésbé sem érdekli, hogy már a határkerítés megrongálása is bűncselekménynek számít Magyarországon. A támadásokkal idén eddig több mint kétszázmilliós kárt okoztak a magyar államnak - írta meg a Magyar Nemzet.

A lap emlékeztet, a Nemzeti Információs Központ (NIK) a napokban feloldotta a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről szóló nemzetbiztonsági jelentést, melyből kiderült, hogy

a Magyarországon áthaladó balkáni migrációs útvonal felügyeletét terrorista csoportok vehetik át, ami számottevő kockázatot jelent egész Európára nézve.

Óriási a nyomás a déli határon

A beszámolóból többek között az is kiderül, hogy a tálib titkosszolgálat a közvetlen irányítása alá helyezte a Délvidék területén működő afganisztáni embercsempészcsoportokat, illetve hogy ezzel együtt továbbra is óriási nyomás alatt van a déli határszakasz: a szerb–magyar határon keresztül éjszakánként 1000-1200 illegális határsértést rögzítettek az ideiglenes biztonsági határzárnál. A rendőrségi adatokból pedig az is tudható, hogy a 40. héten újra rekordot döntött a feltartóztatott, majd visszakísért migránsok száma, amely ebben az időszakban 5606 volt.

Több száz milliós a kár, amit a migránsok okoznak
A jelentésben azt is leírták, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) tájékoztatása szerint Bács-Kiskun vármegye esetében átlagosan naponta kétszer, Csongrád-Csanád vármegye határszakaszán kilencszer rongálják meg a kerítést. Beszédes adat az is, hogy az elmúlt évben Bács-Kiskunban 549, Csongrád-Csanádban 3357 alkalommal végeztetett javítási munkálatokat a BV Holding Kft. Rongálás legtöbbször az Ásotthalom és Röszke közötti területen történik.

Megjegyzendő, hogy a rongálásokkal a migránsok és az embercsempészek óriási károkat okoznak, elég csak abból kiindulni, amit tavaly közölt a BVOP: a 2022-es évet megelőző másfél évben mintegy félmilliárd forintba került a rongálások javítása a magyar adófizetőknek. Ezzel kapcsolatban lapunk újra megkereste a büntetés-végrehajtást, ők elmondták, hogy a legfrissebb adatok szerint a 2023. január 1. és július 31. közötti időszakban 1821 esetben történt rongálás, az ezekkel okozott kár pedig 261 millió forint volt.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy

a migránsok egyre agresszívebb fellépése tette indokolttá a rendszer további megerősítését, fejlesztését, amit a rabokkal is végeztetnek.

A kormány korábbi döntésének megfelelően ugyanis a magyar–szerb határszakaszon a meglévő kerítés első sorát egy úgynevezett hattyúnyak felhelyezésével erősítették meg. Ezeket pengés kerítéselemmel fedik, míg alsó felüket többsoros NATO-dróttal szerelték fel, így próbálják megakadályozni, hogy létrával másszanak át az illegális határátlépők a kerítésen.

Bűncselekmény a kerítés megrongálása
Idetartozik, hogy 2015 óta az illegális határátlépés mellett már a kerítés megrongálása is bűncselekménynek számít. A törvény szerint aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt, illetve eszközt megsemmisíti vagy megrongálja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ugyanakkor az, aki például ezt a bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve, tömegzavargás résztvevőjeként követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha ez a cselekmény halált okoz, akkor az illegális migráns vagy embercsempész akár húsz évet is kaphat.

Hajszálon múlt a tragédia
Utóbbira szerencsére nem volt példa, igaz, olyan történt már, hogy egy embercsempész Kalasnyikovból tüzet nyitott a magyar határőrökre, ám szerencsére nem történt tragédia.

A határvédelmet ellátó határrendészeket és katonákat egyébként rendszeresen támadják a törvényt sértő migránsok. Többek között erről is beszélt a Magyar Nemzetnek néhány nappal ezelőtt a nemzetközi bűnözés elleni főosztály vezetője. Balog Gábor alezredes elmondta, hogy kollégái ellen az illegális bevándorlók minden kezükbe akadó eszközt bevetnek:

köveket, fadarabokat, de akadt olyan eset is, amikor egy vasrudat dobtak be a rendőrautó szélvédőjén, ami az anyósülésen landolt, és csak hajszálon múlt a tragédia.

Még a kerítést javító rabokat is megtámadták
Fontos azt is megemlíteni, hogy még a javítást végző, illetve a határzár megerősítésén dolgozó rabokat is megtámadták már a migránsok. Tavaly augusztusban baltával, botokkal felfegyverkezve jelent meg egy 15-20 főből álló migránscsoport Ásotthalom térségében az ideiglenes biztonsági határzár szerb oldalán, és kövekkel dobolták meg a kerítés megerősítésén dolgozó elítélteket, illetve a büntetés-végrehajtás munkáltatást felügyelő tagjait. A felügyelők a fogvatartottakkal biztonságos távolságba vonultak, személyi sérülés nem történt.

Több mint száz eljárás csak az idei évben
A fentieket figyelembe véve nem meglepő, hogy a Szerbiával határos két magyar vármegyében regisztráltak jelentősebb illegális migrációs mozgásokat és az ahhoz köthető kerítésrongálásokat. 2023 első fél évében Csongrád-Csanád vármegyében 169 büntetőeljárás indult, míg Bács-Kiskunban 79. Előbbi vámegyében az ottani főügyészség Magyar Nemzetnek küldött tájékoztatása szerint az idei évben eddig külön csak a kerítésrongálás miatt 23 alkalommal rendeltek el nyomozást.