Minden gyermeknek családban van a legjobb helye

Vágólapra másolva!
Mit jelent ma nevelőszülőnek lenni, és egyáltalán, miért van rájuk szükség? Miért kellene, hogy több nevelőszülő fogadjon be állami gondoskodásban nevelkedő gyermeket? Kothencz János Magyarországon a legnagyobb nem állami gyermekvédelmi szakellátási rendszer főigazgatója, az ÁGOTA Alapítvány alapítója, akit napjaink gyermekvédelmi szakellátásának aktualitásairól és a nevelőszülői hivatásról kérdeztünk. A szakember maga is állami gondoskodásban nőtt fel, az ő családjában egy saját és két fogadott gyermeket nevel. Ebből az egyik fogadott gyermeke ma már felnőtt életet él. Kothencz János nemcsak autentikus közreműködője a hazai gyermekvédelemnek, hanem előmozdítója is számos szakmai és szakmapolitikai törekvésnek. 
Vágólapra másolva!

Az interjúból többek között megtudhatja:

  • hogyan segít az állam a nevelőszülőknek akár anyagilag, akár más értelemben?
  • mi kell ahhoz, hogy valaki nevelőszülővé váljon?
  • mi a feladata egy nevelőszülőnek, és hogyan tudja segíteni a nála nevelkedő gyermek, gyermekek egészséges fejlődését, a biztonságos közeg megteremtését?
  • mi a fő különbség az örökbefogadás és a nevelőszülőség között?
  • kik tudnak segíteni a gyermekeknek a traumák feldolgozásában?
  • miért „éri meg" nevelőszülőnek lenni?

A gyermekvédelmi gondoskodás felelősségteljes feladatát hazánkban állami, egyházi és civil fenntartású szolgáltatók végzik. Miért hiánypótló az a munka, amelyet önök az ÁGOTA Közösségben végeznek?

Úgy gondolom, hogy egy felnőtt demokráciában nem lehet monopol joga egyetlen közreműködőnek sem a szociálpolitikai szerepvállalás. Nincs ez másként hazánkban sem, hiszen több mint fél évszázadon át a hazai szociálpolitikai struktúra szinte kizárólagosan az állam kezében központosult. Egy olyan népjóléti struktúráról beszélünk, melyet annak előtte a nem állami közreműködők, mindenekelőtt a történelmi egyházak és civilek vittek a vállukon. Ha csak egyetlen példát kell kiragadnom, akkor elmondhatjuk, hogy

a római katolikus egyház létével szinte egyidős a különböző bajba jutottakért, rászorulókért való felelősségvállalás és az a sokrétű szolgálat, amely hosszú évszázadokon át teljesen természetes részét képezte a katolikus egyház küldetésének.

De ha csak XIII. Leó pápa Rerum novarum szociális enciklikáját idézzük fel, láthatja mindenki, hogy mennyire mélyről fakad az az elköteleződés, amiben az egyház szolidaritást vállal a nehezebb sorsot megélő embertársainkkal. Az államszocializmus évtizedei ellehetetlenítették ezt a küldetést, és nemcsak ezt a feladatvállalást, de az ehhez szükséges infrastruktúrát is elvették az egyháztól. Az utóbbi hosszú évek alatt egyfajta történelmi visszarendeződést láthatunk, amelyben, és talán ez a legfontosabb, egy társadalmi felelősségmegosztásnak az időszakát élhetjük meg. Tehát az egyik fontos szempont éppen az, hogy megoszthatjuk újra azt a felelősséget, amelyet eddig az állam szinte monopol jogként gyakorolt. A hazai gyermekvédelem sem kivétel ez alól, hiszen a különböző egyházi rendek és számos egyházmegye is nagyon sokrétű felelősséget vállalt évszázadokon át az elárvult gyermekekért és hátrányos helyzetű családokért. Napjaink újraéledő társadalmi felelősségmegosztásában a gyermekvédelmi szakellátás berkeiből is vállal újra feladatot az egyház és örvendetes módon a civil szféra is. Ha valami, akkor ez a folyamat és a benne vállalt felelősség történelmi léptékeit tekintve is hézagpótló jelentőségű a hazai szociálpolitikai struktúrában.

Kothencz János maga is állami gondoskodásban nőtt fel. Forrás: Ágota Alapítvány

A másik fontos szempont az értékekre való nevelés, és a szocializáció lehetősége. Napjaink elidegenedő társadalmaiban, ahol a fogyasztói kultúra és a multikulturalizmus, valamint a globalizáció hatásai együtt a tradicionális és keresztény értékeket egyre inkább háttérbe szorítják, fontos, hogy ebben a hátráltatott körülményben is adni tudjunk valamit a jövő generációinak.

Ugyanakkor kisebb esélye lehet annak, hogy ugyanennek a társadalomnak a perifériájára kallódjon. Az államszocializmus évtizedeiből megörökölt, túlintézményesedett struktúrák a gyermekvédelemben a konvencionális felügyeleti és szolgáltatói attitűdre rendezkedtek be. A nem állami közreműködök, legyenek azok egyházak vagy civil közösségek, a törődő, aggódó, személyre szabottabb bánásmód szemléletét hordozzák magukon. Más és más értékvilág az, ami alapján különbséget lehet tenni a régmúlt évtizedek hagyatéka és napjaink felelősségvállalóinak magatartása közt.

Sok gyermeknek segítenek családot találni. Forrás: Karnok Csaba

A harmadik szempont a gyermek fejlődésének hatékonyabb lehetőségét adja.

Mire gondol?

A gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalok igen komoly nehézségekkel bírnak, ez érezhető a bizalomképükben, a személyközi kapcsolathálójukban, a kiszolgáltatottságukban, a traumáik feldolgozásában, az önrendelkezésükben, a teljesítményhez való viszonyukban és a jövőképükben egyaránt.

A nem állami közreműködők által garantált, személyre szabottabb törődés azt segíti elő, hogy a gyermekek a családi nevelési formákban és a keresztény értékalapú lakásotthonok szakmai profiljaiban gyógyulhassanak, fejlődhessenek és produktivitásaikban is előrébb juttassanak. Egy számos hátránnyal küzdő gyermek esetében nélkülözhetetlen az, hogy gyógyítsuk, és ebben a „gyógyítva nevelésben" a saját megküzdő képességét is fejlesszük. Az értékalapú nevelés nélkülözhetetlen a hazai gyermekvédelmi szakellátás struktúrájában. Ebben jóval hitelesebb szerepvállaló természeténél, jellegénél fogva a nem feltétlenül professzionális történelmi, egyházi és civil közösségek rendszere, vagyis a nem állami közreműködők.

Hány megyében látja el ezt a feladatot a szolgáltató, összesen hány gyermekről és fiatalról gondoskodik?

A Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatója Magyarország területén 13 megyében közel 7 ezer férőhelyen gondoz és nevel gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekeket és fiatalokat. Az ugyancsak keresztény katolikus ihletettségből tevékenykedő ÁGOTA Országos Közhasznú Alapítvány, amely szakmai fundamentumait és szakma-módszertani hátterét adja a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató szakmai programrendszerének, közel 10 ezer gyermeket segít és támogat számos formában közel 30 éve. Az ÁGOTA Közösség egésze a magyar gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekekért és fiatalokért vállal felelősséget, és valósítja meg küldetését.

Ön is állami gondoskodásban nőtt fel, szakemberként és vezetőként milyen szemléletet követ a munkája során?

Én valóban az államszocializmus idejében, a régi nagy intézmények rendszerében nőttem fel. Három hónapos koromban kerültem állami gondoskodásba, állami csecsemőintézetbe, és 24 évig voltam állami gondozott. Napjainkra pedagógusként, szociológusként, gyermekvédelmi szakértőként és terapeutaként élem meg hivatásom.

Egyetemista koromban egy jezsuita professzorom tanácsára mentem vissza abba az intézetbe, ahol felnőttem. Az ott tapasztaltak döbbentettek rá arra, melyet később az izsáki templom csendjében elhatározásként is megfogalmaztam a magam számára, miszerint életemet a sorstársaim szolgálatának szentelem.

Az elmúlt közel 30 évben engem is és az azóta már nagyra bővült közösségünk mindennapjait is a gyermekvédelmi gondoskodásban élőkért vállalt szolgálat jellemzi.

Napjainkban még mindig sok kérdés és tévhit övezi a nevelőszülőséget, talán éppen azért, mert kevés ismerettel rendelkezik róla a társadalom. Ön szerint hogyan lehetne ezen változtatni?

Mindenekelőtt a társadalmi szemléletmód befolyásolásával. Úgyis mondhatnám, hogy egyfajta népművelés, amire szükség lehet.

Fontos látnia az embereknek, hogy ezek a gyermekek ugyanolyan értékesek, mint bárkinek a saját gyermeke. Az ő keresztjük pont az, hogy elvesztették a szerető szülői háttér lehetőségét.

Hosszú évtizedek óta jelen vannak azok a negatív, túlzó általánosítások, amelyek éreztetik bélyegüket a mi családból kiemelt fiataljaink hétköznapjaiban is.

Részben az előítéletek csökkentése és az ilyen fiatalok világának megismertetése lehetnek az az alap, amin keresztül, több befogadó családot lehetne megszólítani.

Az ÁGOTA Közösség számos olyan integrációs programot valósít meg, amelyben családok találkozhatnak a mi fiataljainkkal.

Ezeknek az ismerkedéseknek az eredményeként egyre több család vállal nevelőszülői hivatást. De ugyanígy fontos a nevelőszülők tudatos, tematikus toborzása is.

Napjainkban, amikor az állam már a gyermekvédelmi szakellátás nevelőszülői hálózatait 100 százalékban kiszervezte a nem állami közreműködőknek, már nem a jogalkotó kizárólagos felelőssége a nevelőszülői társadalom kiszélesítése. Ma már mindez az egyházi és civil fenntartók felelőssége elsősorban. Természetesen a jogalkotó is tudja ezt a folyamatot ösztönözni, amit tapasztalataim szerint folyamatosan meg is tesz.

2014-től a nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonnyá alakult át. Hogyan segít az állam a nevelőszülőknek akár anyagilag, akár más értelemben?

Nevelőszülőnek lenni ma már valódi hivatás: a jogviszony megváltozása lehetővé tette a társadalombiztosítási ellátást, amit figyelembe vesznek a nyugdíj számításánál.

A nevelőszülő a nála elhelyezett két év alatti gyermek után igénybe veheti a GYED-et is. A nevelőszülőt a nála elhelyezett gyermekek után nevelési díj, valamint a család havi költségeinek fedezésére, a gyermekek szükségleteire ellátmány illeti meg. 2023-ban a kormány a nevelési ellátmányt 25%-kal megemelte.

A gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek számára ingyenessé vált az étkezés a köznevelési intézményekben. Az állam több pályázati lehetőséget is biztosít a nevelőszülői családok infrastrukturális fejlesztésére, valamint a fogyatékkal élő gyermekek számára szükséges fejlesztő eszközök beszerzésére.

Nevelőszülőnek olyan 24. életévet betöltött magyar állampolgárok jelentkezhetnek, akik megfelelnek a jogszabályi feltételeknek. Forrás: szegedma.hu

Jelenleg közel 23 ezer gyermek nevelkedik állami gondoskodásban Magyarországon, miközben kevés a nevelőszülő. Kiknek és miért javasolja a nevelőszülőséget?

Minden józan gondolkodású, gyermeket szerető családnak javaslom a nevelőszülői hivatást.

Mi kell ahhoz, hogy valaki nevelőszülővé váljon?

Nevelőszülőnek olyan 24. életévet betöltött magyar állampolgárok jelentkezhetnek, akik megfelelnek a jogszabályi feltételeknek, de a legfontosabb, hogy

olyan jó embereket keresünk, akik képesek az otthonukat és a szívüket is kitárni azok előtt a gyermekek előtt, akik valamilyen ok miatt nem nevelkedhetnek a saját családjukban.

Ha ez a segítő szándék megvan, akkor érdemes tájékozódni a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató és az ÁGOTA Alapítvány weboldalán vagy telefonon, az ott megadott számon. Ezt követően egy önéletrajz és motivációs levél elküldésével lehet jelentkezni, majd egy több lépcsős, kiválasztási folyamat következik, és ezt követi egy döntéselőkészítő, majd a nevelőszülői képzés.

Mi a feladata egy nevelőszülőnek, és hogyan tudja segíteni a nála nevelkedő gyermek, gyermekek egészséges fejlődését, a biztonságos közeg megteremtését?

A nevelőszülő feladata a teljes körű ellátás biztosítása mellett az, hogy hozzájáruljon a gyermek testi, lelki, érzelmi fejlődéséhez: segítse traumái feldolgozásában, reális jövőképet építsen fel benne úgy, hogy képes legyen a helyes családi minták elsajátítására és értékek átadására. A nevelőszülő átmeneti segítséget nyújt a gyermeknek, miután a hatóság a családból kiemeli.

Gondoskodása addig tart, amíg a gyermek sorsa megnyugtatóan nem rendeződik: vagy visszakerül vér szerinti szüleihez, ahol megváltozott körülmények várják, vagy örökbefogadás útján lesz új családja, de az is megtörténhet, hogy az önálló életre a nevelőszülő készíti fel.

AZ INTERJÚ A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!