Az Amerikai Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) július 31-én bejelentette, hogy szankciós listára helyezték Radovan Viąković-ot, a Boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökét; Nenad Stevandić-ot, az entitás Nemzetgyűlésének elnökét, Željka Cvijanović-ot, az Államelnökség szerb tagját, valamint Miloą Bukejlović-ot, a Boszniai Szerb Köztársaság igazságügyi miniszterét.
A közlemény szerint az említett politikai vezetőket közvetlen felelősség terheli azon törvény elfogadásáért, amely kimondja, hogy Bosznia-Hercegovina Alkotmánybíróságának döntései az entitásban a jövőben nem alkalmazhatóak.
Az Egyesült Államok szerint ez akadályozza és fenyegeti a daytoni békemegállapodás végrehajtását.
A korlátozó intézkedések vagyonbefagyasztást rendelnek el a szankcionált személyeknek az Egyesült Államokban található tulajdonával szemben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy
Magyarországnak kiemelt nemzetbiztonsági érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása,
ezért hazánk a felelős szomszédságpolitika jegyében mindent megtesz annak érdekében, hogy a térségben és benne Bosznia-Hercegovinában hosszú távon stabilitás és béke legyen. A mostani, globális nehézségek közepette nincs szükség újabb biztonsági kihívásokra Európában - tette hozzá.
Hangsúlyozta, a tapasztalatok egyértelműek, és világosan megmutatják, hogy
a Nyugat-Balkánon a szankciók mindig kudarcot vallottak, mindig csak bajt okoztak,
ezért "mi úgy gondoljuk, hogy a szankciókkal éppen az ellenkező hatást váltják ki a Nyugat-Balkánon, azok nem a békét segítik elő, hanem növelik a feszültséget és elmélyítik a konfliktusokat". A demokratikusan megválasztott vezetők szankcionálása éppen a stabilitás ellen hat, helyette a kölcsönös tisztelet talaján állva kellene konzultálni, nem a Nyugat-Balkánról, hanem a Nyugat-Balkánnal.
Ezért Magyarország kiáll a demokratikusan megválasztott vezetők mellett és szorgalmazza a valós párbeszéd mielőbbi létrejöttét - közölte az államtitkár.