Orbán Viktor munkalátogatáson a Karmelita kolostorban fogadta Ilham Alijev azerbajdzsáni elnököt is. A vasárnapi tárgyalások középpontjában három téma volt, amelyek Magyarország és Európa biztonságához kapcsolódnak.
A FELEK EGYEZTETTEK AZ ENERGIAELLÁTÁSSAL, A FIZIKAI BIZTONSÁGGAL – ÍGY KÜLÖNÖSEN AZ UKRAJNAI HÁBORÚVAL – ÉS A GAZDASÁGI NEHÉZSÉGEK LEKÜZDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEKRŐL.
Mint korábban a türkmén elnökkel is, alapvetően az energiaellátás kérdései kerültek fókuszba.
Azerbajdzsánból idén 100 millió köbméter földgáz érkezik, illetve megegyezés született 50 millió köbméter magyarországi bértárolásáról is, így immár valós fizikai földgázszállítási kapcsolat létesült a két ország között
– állapították meg a tárgyaláson.
Az azeri találkozó kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy új dimenzióba lépett az energetikai együttműködés Magyarország és Azerbajdzsán között azáltal, hogy a felek által kötött bértárolási szerződés nyomán létrejött a fizikai földgázszállítási kapcsolat. A tárcavezető arról számolt be az Orbán Viktor kormányfő és Ilham Alijev azeri elnök közötti tárgyalást követően, hogy már hosszabb ideje él a kétoldalú stratégiai együttműködés, a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok nagy lendületet kaptak az utóbbi időben, most azonban két okból is egészen új dimenzióba lépett a kooperáció. Rámutatott, hogy Magyarország a régió legnagyobb tárolási kapacitásával rendelkezik, és ha mások itt tárolnak földgázt, az egyrészt bevételt jelent, másrészt a biztonságot, a rugalmasságot erősíti.
A bértárolás és a földgázszállítás megkezdődött, tehát egy teljesen új helyzet jött létre. Azerbajdzsán és Magyarország között valós fizikai földgázáramlás van, és ez nagymértékben hozzá fog majd járulni az elkövetkezendő időszakban Magyarország ellátásának biztonságához
– szögezte le. Szijjártó Péter aláhúzta, hogy mára mindenki számára nyilvánvaló, hogy Azerbajdzsán fontos szereplője lesz a jövőben az európai földgázellátás biztonságának, Magyarország ugyanakkor már a 2010-es évek elején elkezdte ezen együttműködés építését. Szavai szerint ez a folyamat mostanra révbe ért azzal a szerződéssel, amelynek alapján
idén százmillió köbméter földgáz érkezik a dél-kaukázusi országból hazánkba, és ez a mennyiség a jövőben egymilliárd köbméterre nőhet
– erről politikai megállapodás született. A miniszter elmondta:
jót mosolygunk, nevetünk magunkban azon, hogy amikor 2010-2011-ben elkezdtük a kapcsolatépítést Azerbajdzsánnal egy jövőbeni energetikai együttműködés reményében, akkor Európában, az Európai Unióban, Brüsszelben nemcsak kinevettek, hanem bíráltak is minket azért, hogy miért Keletre megyünk az ilyen kapcsolatokért. (...) Ma pedig már kis túlzással a komplett európai uniós vezetőség rendszeresen jár Bakuba, és egy-egy fényképért sokat adna bármelyik európai uniós vezető,sok esetben az azeri elnökkel.
A MINISZTER EZT KÖVETŐEN ARRA IS KITÉRT, HOGY AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST AZ IS FELPÖRGETI, HOGY MAGYAR VÁLLALATOK IS RÉSZT VEHETNEK HEGYI-KARABAH TÉRSÉGÉNEK ÚJJÁÉPÍTÉSÉBEN A HÁBORÚS PUSZTÍTÁST KÖVETŐEN.
Elmondta, hogy az azeri kormány kijelölt egy települést, Soltanlit, amelyet kizárólag magyar cégek építhetnek újjá. A magyar vállalatokból létrehozott konzorcium már be is adta az újjáépítésre vonatkozó koncepcióját, amelyet az azeri kormány elfogadott, így hamarosan szerződéskötés történik, és a jövő esztendőben a magyar vállalatok már neki is állnak ezen település komplett újjáépítésének – közölte.
A magyar-török csúcstalálkozóra augusztus 20-án kerül sor a Karmelita kolostorban, a megtárgyalandó témák között biztonsági, védelmi ipari és gazdasági ügyek is szerepeltek. Orbán Viktor miniszterelnök hívta meg munkalátogatásra Recep Tayyip Erdogan török államfőt Budapestre.
A FELEK ELŐKÉSZÍTETTÉK A MAGYAR-TÖRÖK FELSŐ SZINTŰ STRATÉGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TANÁCS KÖVETKEZŐ ÜLÉSÉT IS, AMIT AZ ÉV VÉGÉN TARTANAK MEG BUDAPESTEN.
Fontos találkozó Erdogan elnökkel. Energia, kereskedelem, biztonság. Magyarország és Törökország stratégiai partnerek
– írta a miniszterelnök Facebook-oldalán a találkozóról.
Orbán Viktor kormányfő és Recep Tayyip Erdogan török elnök tárgyalásán napirenden volt a két ország közötti energetikai együttműködés és a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának ügye is
– tájékoztatott vasárnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető leszögezte, hogy Magyarország és Törökország között eddig is stratégiai partnerség volt, a felek pedig már korábban megállapodtak arról, hogy ezen együttműködés szintjét kiemelt stratégiai partnerséggé emelik. Ennek megfelelően a török elnök ismét Budapestre látogat december 18-án, amikor megtartják a felső szintű stratégiai tanács ülését, amelynek során aláírják a megállapodást a kiemelt stratégiai partnerség megteremtéséről és a kölcsönös veszélyhelyzeti segítségnyújtásról – közölte.
Ez világosan mutatja az elkötelezettséget a két ország között az együttműködés fokozására, másrészt azt, hogy mindkét ország kifejezetten sokat profitál ebből a kétoldalú együttműködésből
– jelentette ki. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy sajnos az elmúlt időszakban több olyan esemény is történt, amely aktuálissá és indokolttá teszi az ilyen típusú megállapodásokat.
TÖRÖKORSZÁG RENDKÍVÜL FONTOS, SŐT NÉLKÜLÖZHETETLEN SZEREPET JÁTSZIK MAGYARORSZÁG ENERGIAELLÁTÁSÁNAK BIZTONSÁGÁBAN, HISZEN A MAGYARORSZÁGRA IRÁNYULÓ FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁSOK EGY JELENTŐS RÉSZE TÖRÖKORSZÁGON, A TÖRÖK ÁRAMLAT GÁZVEZETÉKEN KERESZTÜL ÉRKEZIK
– mutatott rá. Majd kifejtette, hogy Törökország tranzitszerepe tovább fog erősödni a magyar-azeri földgázszállítási szerződés életbe lépésével, valamint azzal, ha megindul a türkmenisztáni export is Európa irányába. Illetve elmondta, hogy az energetikai együttműködés az által is új dimenzióba lép, hogy
TÖRÖKORSZÁGBÓL IS ELINDULHAT A FÖLDGÁZSZÁLLÍTÁS, MIUTÁN SIKERÜLT VÉGLEGESÍTENI A MEGEGYEZÉST AZ MVM ÉS A BOTAS KÖZÖTT 275 MILLIÓ KÖBMÉTERNYI GÁZ JÖVŐ ÉVI VÁSÁRLÁSÁRÓL.
Ez a 275 millió köbméternyi földgáz majd hozzájárul az ország energiaellátásának biztonságához, és megteremti a fizikai földgázszállítási kapcsolatot Törökország és Magyarország között. (...) Erről is tovább fogunk lépni, hiszen most döntés született arról, hogy a török földgáz magyarországi bértárolásáról is megkezdjük a tárgyalásokat
– tette hozzá. A miniszter végül beszámolt arról is, hogy szóba került Svédország NATO-tagságának ratifikációja is, és emlékeztetett rá, hogy a magyar és a török parlament is nyári szünetet tart, így majd ősszel válhat újra aktuálissá a napirendre vétel kérdése.
Törökország kiemelt stratégiai partner az energiabiztonságban – hangsúlyozta Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Nemzetközi Kapcsolatok Iskola diplomáciai műhelyvezetője az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában hétfőn. Az MCC diplomáciai műhelyének vezetője kiemelte Törökország stratégiai szerepét abban a tekintetben is, hogy
mind az ukrán, mind pedig az orosz elnökkel jó kapcsolatot tart fenn, és képes is egyeztetni köztük, valamint azt is, hogy az ország rendelkezik a NATO második legerősebb szárazföldi hadseregével.
A műhelyvezető kiemelte, hogy az országnak az Egyesült Államok után a második legnagyobb szárazföldi hadserege van. Kiss szerint Magyarország számára a nyugati stratégiai partnerek mellett fontos a mintegy 10 éve meghirdetett keleti partnerség is, kiemelten energetikai szempontból. Hangsúlyozta, hogy már a 2008-2009-es válság idején is érezhető volt, ami a koronavírus-járvány alatt, 2021 november-decemberében is bebizonyosodott, hogy az energiakérdés megoldásában a keleti partnerekkel való kapcsolat nagyon fontos. Kérdésre válaszolva elmondta, volt már példa arra, hogy
a nyugati partnerek azzal vádolnak minket, nem demokratikus partnerekkel tárgyalunk, miközben a keleti együttműködés a nyugati cégek számára bevett gyakorlat.
Megjegyezte, hogy a nagy nyugati cégek már jóval korábban megkezdték a keleti nyitást, ezzel szemben rendszeresen, ideológiai okokra hivatkozva bírálják Magyarországot ugyanezért.
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap este a Nemzeti Atlétikai Központban fogadta a nemzeti ünnepünk, illetve az atlétikai világbajnokság alkalmából Budapestre érkezett magas rangú külföldi vendégeket – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A világ minden tájáról meghívott állami vezetők, politikusok és kiemelkedő üzletemberek a kormányfő társaságában tekintették meg a stadionban zajló versenyszámokat.
A nyugati sajtóban nem mindenkinek tetszik, hogy Orbán Viktor hazánk kétoldalú kapcsolatainak elmélyítésére törekszik, és sikeres megállapodásokat köt Magyarország energiabiztonságának ellátása érdekében. A Magyar Nemzet közölt arról egy összeállítást, hogy a találkozókat követően a nemzetközi sajtó leginkább azt hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború közepén a magyar kormányfő igyekszik biztosítani az olcsó földgázellátást országa számára.
A két ország közti együttműködés közvetlen célja az orosz földgáz Magyarországra szállításának garantálása Törökországon keresztül
– írta meg Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan találkozóját követően a török sajtó. Szijjártó Péter, ahogyan azt már említettük, szintén hangsúlyozta, Törökország nélkülözhetetlen szerepet játszik Magyarország energiaellátásának biztonságában.
Orbán Viktor a fosszilis tüzelőanyagokban gazdag Azerbajdzsán elnökével, Ilham Alijevával is megbeszéléseket folytatott a magyar államalapítás ünnepén
– hangsúlyozta a Politico brüsszeli hírportál. Rámutattak, hogy az azerbajdzsáni média eközben arról számolt be, hogy Baku egyre nagyobb érdeklődést vált ki Európán belül mint vonzó partner.
Brüsszel szintén udvarolt Azerbajdzsánnak
– Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavaly nyáron repült oda, hogy gázszerződést írjon alá az elnökkel – sietett magyarázkodni a Politico annak kapcsán, hogy az EU nincs lemaradva Magyarországhoz képest. A brüsszeli hírportál azzal is igyekezett aláásni a hétvégi diplomáciai nagyüzemet, hogy felhívta rá a figyelmet, Orbán Viktor megállapodása alig néhány héttel azután született, hogy az EU vezető diplomatája, Josep Borrell kijelentette, a blokk mélyen aggódik az Azerbajdzsán és Örményország közötti vitatott területen, a Hegyi-Karabahban kirobbanó humanitárius válság miatt. A kritikus hangok egyébként már a találkozókat megelőzően is fel-felcsendültek: a Euronews páneurópai hírcsatorna azt emelte ki, hogy a magyar kormányfő meghívta a „barátait", ám az EU és a NATO vezetői hiányoznak az esemény vendéglistájáról.
A nacionalista miniszterelnök Törökország, Szerbia, Katar és számos közép-ázsiai ország vezetőjét fogadja, ami az ország keleti befolyási övezet felé való sodródásának jele
– fogalmaz a hírcsatorna. A Euronews azt is megjegyzi, hogy Orbán Viktor az atlétikai világbajnokságot használja fel a kapcsolatok fellendítésére, amikor nézők milliói figyelnek Magyarországra. A Gazete Duvar török politikával foglalkozó hírportál szerint az Európai Unión belül kritikaként fogták fel Orbán Viktor azon kijelentését, hogy meghívta barátait a nemzeti ünnepre – hiszen ezek szerint Magyarország barátait már nem Nyugaton, hanem Keleten kell keresni. A hírportál pozitívumnak könyveli el, hogy Ankara és Budapest stratégiai együttműködése sikeresen működik például olyan területeken, mint a két ország NATO-n belüli összehangolt fellépése – amit Svédország csatlakozási folyamatának megindítása is tükröz –, vagy az, hogy Törökország folyosót nyit Magyarországnak az iszlám világra.
Hétfőn is folytatódik a diplomáciai nagyüzem a Karmelita kolostorban, Orbán Viktor miniszterelnök elsőként Sebastian Kurz korábbi osztrák kancellárt fogadta
– közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A megbeszélésen a magyar-osztrák kapcsolatokról, az orosz-ukrán háborúban a béke megteremtésének lehetőségeiről esett szó. Beszéltek az európai közélet aktualitásairól, a nemzeti, keresztény értékek politikai képviseletéről is, különös tekintettel a jövő évi európai parlamenti választásokra.
A miniszterelnök további találkozóiról is beszámolunk itt, az Origón!