Dömötör Csaba: A fegyverszállítmányok közelebb visznek minket a háborúhoz

Mind a fegyverszállítmányok, mind a felelőtlen szavak közelebb visznek minket a háborúhoz. Ez az ellenkezője annak, amit a magyarok a legutóbbi választáson üzentek. Nem belesodródást, hanem békét akarunk – jelentette ki Dömötör Csaba az Origónak adott interjúban. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy látja, hogy az energiaár-emelkedés negyven éve nem látott mértékű inflációt vont maga után Európa-szerte. Kifejtette, hogy a nukleáris energia fontos hazánk számára, mert Magyarországon az áramellátás több mint 40 százalékát orosz technológiájú atomerőművi blokkok biztosítják. Ha ezek kiesnének, az árdrágulást, és ellátási zavarokat is okozna. Az államtitkár az újabb brüsszeli szankciókkal kapcsolatban kifejtette, hogy az ellátási zavarokat sem lehet kizárni, miközben ha kiesik az orosz kőolajat tartalmazó dízel az európai piacról, annak árfelhajtó hatása is lesz. Mindezt úgy, hogy Európában jóval nagyobb a dízel használati aránya más térségekhez képest. A Debrecenben épülő akkumulátorgyár körüli hergelésről kifejtette, hogy valójában nem az a bajuk, hogy akkumulátorgyár épül, hanem az, hogy Magyarországon.

Mi a különbség a mostani kormány és a Gyurcsány-kormány válságkezelése között? Mi történne most, ha a baloldal vezetné Magyarországot?

Két óriási különbség van: a 2008-2009-es válságkezelés során a külföldi elvárások kapták a legnagyobb figyelmet. Ha az IMF kért valamit, azt a Gyurcsány-Bajnai-kormányok megszorítások útján teljesítették. Ez azt is jelentette, hogy a családok viselték a legnagyobb terheket. Béreket vágtak, adókat emeltek, tömeges elbocsátásokba kezdtek, így emelkedett rekordszintre a munkanélküliség. Mi más utat járunk.

Most a nagyvállalatoknak kell viselniük a terheket extraprofitadó formájában. A családtámogatások is bővültek, a kormány emellett az adókat is alacsonyan akarja tartani.

Ezeknek is köszönhető, hogy a gazdasági növekedés tavaly az uniós átlag felett volt, és az idei, európai recesszióval fenyegetett évben is számíthatunk növekedésre.

Tavaly év végén megállapodás született az EU-s pénzekről. Mikor kaphatja meg hazánk ténylegesen ezeket a forrásokat?

Reményeink szerint minél hamarabb. Ha ez nem így lesz, akkor annak politikai oka van. A Bizottság korábban konkrét javaslatokat fogalmazott meg arra, hogy mely jogszabályokon módosítson Magyarország. Az Országgyűlés ezeket ősszel el is fogadta. Ehhez képest újabb nyulakat húznak elő a kalapból. Jó példa erre az Erasmus-ösztöndíjak körül kialakult vita. A 17 módosítás egyike az egyetemek működését érintette.

Megállapodásunk volt arról, hogy ahogyan ezt módosítottuk, az rendben van. Ehhez képest most újabb kéréssel álltak elő, ráadásul egy olyan területen, amelyen az EU-nak nincs jogköre, ugyanis az oktatás tagállami hatáskörbe tartozik.

Dömötör Csaba kifejtette, hogy a családtámogatások is bővültek, a kormány emellett az adókat is alacsonyan akarja tartani Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ráadásul olyan eljárásokat kritizálnak, amelyek más országokban is működnek, például Németországban és Ausztriában. Ilyenkor joggal tesszük fel a kérdést, hogy ha máshol ezt nem tették szóvá, a mi esetünkben miért teszik? Ha a kettős mércének van képletes számlálója, az mostanra biztosan kiakadt. De a legfontosabb ebben a vitában mégis az, hogy a magyar diákokat ne érhesse hátrány. Ezért folytat a kormány tárgyalásokat. Megállapodásra törekszünk, de a kettős mérce meglétét azért szóvá tesszük.

Az újbudai rendőrgyilkosság miatt tervez-e a kormány törvénymódosítást?

Szeretném ezúton is együttérzésemet kifejezni az elhunyt rendőr családjának. A törvények a mostani kormányzás alatt már jelentősen szigorodtak. Az elkövetőt elfogták, így most már az igazságszolgáltatás hatásköre, hogy érvényt szerezzen a büntető jogszabályoknak. Minden reményünk megvan arra, hogy ez meg is történik. Érdemes lesz külön megvizsgálni, hogy a droghasználat milyen szerepet játszik az ilyen erőszakos bűncselekmények során, és van-e bármilyen változás a korábbi évek statisztikáihoz képest.

Az államtitkár úgy látja, hogy a legnagyobb kérdés most az, hogy mikor kerülnek elérhető közelségbe a béketárgyalások Fotó: Szabó Gábor/Origo - Origo

Nemrégiben volt a Tihanyi jobboldal című kiadvány bemutatója. Mi volt a legfőbb üzenete ennek?

Örülök annak, hogy a Tranzit közösség könyvben is összefoglalta, hogy mit gondol a közéletet meghatározó, napi vitáinkon felül álló kérdésekről. Olyan kiskönyv ez, amely nem hatásvadász borítóval, hanem a tartalmával ragadja meg a figyelmet. Aki járt már Tranziton, tudja, hogy ez a jobboldali közösségek találkozási pontja, egyúttal a baloldali politikusokkal és véleményvezérekkel folytatott viták fontos színtere. Ez, és a most bemutatott kiskönyv is azt bizonyítja: igenis van igény, szándék és lehetőség közösen megvitatni az előttünk álló feladatokat. A könyv egyik fontos nyitó gondolata, hogy a magyar nemzeti oldal ereje a sokszínűségéből is fakad. A Tihanyi jobboldal kötet ezt a sokszínűséget mutatja be.

Mi Ön szerint 2023 legnagyobb kihívása, és mire van szükség a béke eléréséhez?

Részben már meg is válaszolta a kérdést.

A legnagyobb kérdés most az, hogy mikor kerülnek elérhető közelségbe a béketárgyalások.

Az év első hetei nem túl biztatóak. Újabb fegyverszállítmányokról, beszélnek, vagy épp arról, hogy Németország hadban áll Oroszországgal.

Mind a fegyverszállítmányok, mind a felelőtlen szavak közelebb visznek minket a háborúhoz. Ez az ellenkezője annak, amit a magyarok a legutóbbi választáson üzentek. Nem belesodródást, hanem békét akarunk, a békés gyarapodás éveit.