Szijjártó Péter: Már kilenc szankciós csomag nem működött, de Brüsszel akar még egy tizediket is

Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter interjút ad az Origónak a háború és annak következményei kapcsán 2023. január 24-én, Budapesten

Évtizedek alatt Magyarországon és környékén olyan infrastruktúra alakult ki, hogy oroszországi energiaforrások, tehát kőolaj és földgáz nélkül fizikailag nem lehet megoldani Magyarország energiaellátását – mondta az Origónak adott interjúban a külgazdasági és külügyminiszter az újabb brüsszeli szankciók bevezetése kapcsán. Szijjártó Péter kifejtette, hogy minél több forrásból tudunk földgázt beszerezni, annál nagyobb biztonságban vagyunk. A külügyminiszter többek között elmondta azt is, hogy a horvátok visszaélnek a háborús helyzettel, mert megemelték az Adria-kőolajvezeték tranzitdíját. A Paksi Atomerőmű két új blokkjának építése kapcsán hangsúlyozta, hogy ha azok megépülnek, akkor Magyarország az eddigieknél jóval védettebb és függetlenebb lesz a nemzetközi energiapiac mindenfajta észszerűtlen és irreális ármozgásától. Szijjártó Péter úgy látja, hogy a hidegháborúnál is rosszabb helyzetet teremtő globális politikai viszonyrendszer jön létre a szemünk láttára, és ezek így mind egyben azt mutatják, hogy egy embert próbáló időszakban kell élnünk. Az interjúban szó volt még a brüsszeli szankciók hatásairól; az illegális migráció veszélyeiről; a világgazdasági helyzetről; az idei év nagy feladatairól; az európai energiahelyzetről; a magyar vállalatok világpiaci szerepéről, és arról is, mit várnak el az ukránok a magyaroktól, miközben a magyar kisebbségek helyzetét folyamatosan rontják. A háború kapcsán a külügyminiszter leszögezte azt is, hogy szerinte amerikai-orosz párbeszéd nélkül ezt a háborút lezárni nem lehet.

A kritikus fontosságú energiaellátás területét tekintve nemrégiben írták alá az azeri-georgiai-román-magyar-EU megállapodást a Kaszpi-tengeri zöld villamos energia Európába szállításáról. Miért van ennek jelentősége aközben, hogy az EU egyfajta zöld átállást akar végrehajtani?

A 2010-es évek elején először kísértem el Miniszterelnök urat Azerbajdzsánba, és már akkor tárgyaltunk energia-együttműködési kérdésekről.

Akkoriban itthon a baloldal és a kiváló szakértőik kikeltek magukból, hogy a Kelettel tárgyalunk, és feladjuk a nyugati orientációt, ma pedig az európai vezetők egymásnak adják a kilincset Bakuban, majd mindenki próbál az azeri elnökkel fotózkodni.

Ráadásul az EU megállapodást kötött Azerbajdzsánnal az Európába irányuló azerbajdzsáni gázkapacitások megduplázásáról. Ennyit változott a világ, de mi már akkor is jeleztük, mi várható, akkor viszont elítéltek minket. A mostani megállapodás lényege, hogy

a Kaszpi-tengeri szélenergiából származó villamos energiát szeretnénk Európába szállítani négy ország közötti együttműködéssel, és a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-kábelét fogjuk lefektetni a tenger alatt.

Ezzel megint csak Magyarország energiaellátásának biztosításában lépünk egyet előre, és ez ki tudja hangsúlyozni tranzitszerepünket, hiszen Magyarország nem végállomása lenne ennek a tiszta villamosenergia-szállításnak, hanem rajtunk keresztül Európa többi részébe is el lehetne juttatni.

A külügyminiszter szerint nekünk magyaroknak kulcskérdés volt, hogy ahogyan a hagyományosban, úgy az elektromos autóiparban is sok kapacitást hozzunk Magyarországra Fotó: Csudai Sándor - Origo

Hazánk a világ harmadik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártási kapacitásával rendelkezik, és a folyamatban lévő beruházások nyomán hamarosan az első helyre fog lépni. Ez miért fontos hazánknak?

Magyarország gazdaságának gerincoszlopát az autóipar adja. A feldolgozóipari kibocsátásnak körülbelül 30 százaléka származik az autóiparból, tavaly az ágazat 10 ezer milliárd forintnál is nagyobb termelési értéket ért el, munkát ad közvetlenül 150 ezer embernek, az ökoszisztémával együtt ennél pedig jóval többen érintettek. Az autóipar jelenleg átalakulóban van – részben politikai, részben üzleti okokból –, és az elektromos átveszi a hagyományos autóipar szerepét. Tehát nekünk magyaroknak kulcskérdés volt, hogy ahogyan a hagyományosban, úgy az elektromos autóiparban is sok kapacitást hozzunk Magyarországra.

Ha ez nem sikerült volna, akkor az a magyar gazdaság visszaeséséhez vezetett volna, hiszen a hagyományos autóipari kapacitások leépülőben vannak, amit az elektromos autóipari kapacitások fognak helyettesíteni a jövőben.

Ráadásul nekünk megvan az az előnyünk, hogy bennünk a nyugati és a keleti beruházók egyformán bíznak, mivel soha nem differenciáltunk nemzetiségi alapon, soha nem ültünk fel a nemzetközi nyomásnak és trendeknek, így nem diszkrimináltunk beruházókat az alapján, honnan jöttek. Az elektromos autóiparban az elektromos autókat a nagy nyugati vállalatok gyártják, az elektromos akkumulátorokat pedig a nagy keleti vállalatok. A világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó vállalatából mind keleti (7 kínai és 3 koreai).

A keleti és nyugati gyártók pedig nálunk, Magyarországon adnak randevút egymásnak: nekünk ez kifejezett stratégiai célunk volt.

Már úgy vagyunk harmadikak a gyártásban a világon, ahogyan Ön is említette, hogy Európa legnagyobb elektromos akkumulátorgyárát most kezdik el építeni Debrecenben, és Európa öt legnagyobbjában lévő gyárának egyikét Iváncsán most építik.

Az elektromos autóiparban az elektromos autókat a nagy nyugati vállalatok gyártják, az elektromos akkumulátorokat pedig a nagy keleti vállalatok. A világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó vállalatából mind keleti (7 kínai és 3 koreai) Fotó: Csudai Sándor - Origo

Hazánkban most körülbelül 10 milliárd eurónyi épülő kapacitásról beszélhetünk az elektromos autóiparban, és ha ezek is mind működőre fordulnak, akkor a világ éllovasai lehetünk.

Davosban szólt arról, hogy a kormány több százmilliárd forintnyi újabb beruházást fog tudni bejelenteni a következő időszakban, és emellett már most biztosra vehető, hogy idén is meg fog dőlni a beruházási rekord Magyarországon. Egyrészt mit tapasztalt Davosban – hiszen először vett részt ezen a találkozón –, másrészt mi a receptje a külföldi cégek idecsalogatásának? Minek köszönhető a beruházások folyamatos növekedése?

Amikor egy vállalat beruházási helyszínt keres, világosak a szempontjai. Fontosak az alacsony adók és a hatékony beruházástámogatási rendszer. Magyarországon mindkettő adott. A logisztikai szempontok alapján legyenek közel a felhasználók, vagy a vevők, vagy a beszállítók, de lehetőleg mind a három egyszerre. Nálunk ez is adott, hiszen Európa közepében vagyunk, a keleti és nyugati gazdaság itt találkozik, a közlekedési rendszerünk európai szinten is versenyképes. A munkavállalók szempontját nézve hazánkban a duális képzés bevezetésével jelentősen javult a munkaerő-ellátottság a munkaerőpiacon, ezen felül az egyetemek átszervezésével sokkal versenyképesebb felsőfokú oktatás jött létre.

Politikai stabilitás – ez a legfontosabb manapság, és Európa legstabilabb politikai rendszere nálunk van, hiszen amit megígérünk, azt teljesítjük. Mivel nálunk minden adott, ezért történhetett meg, hogy a tavalyi évben, amely a világgazdaságban egy fekete év volt, egy mesterhármast értünk el: megdöntöttük a beruházási rekordot, az exportrekordot és a foglalkoztatási rekordot is.

Amikor egy vállalat beruházási helyszínt keres, világosak a szempontjai. Fontosak az alacsony adók és a hatékony beruházástámogatási rendszer. Magyarországon mindkettő adott Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ezt a nyugat-európai politikusok nem szeretik, és a liberális mainstream nem tudja megemészteni, hogy van egy olyan kormány, amely szöges ellentettjét teszi mindannak, amit ők diktálnak, viszont mégis sikeres. Ugyanakkor az összes vállalatvezető, akikkel tárgyaltam Davosban, a legnagyobb megelégedés hangján szóltak Magyarországról, a magyarországi jelenlétükről. Újabb beruházások kerültek szóba, és a jelenlegi számok alapján – bár még csak január van –, de mivel ismerem a számokat, azt mondhatom, hogy az idei évben is hatalmas beruházási rekord várható.

Hogyan tudja a kormány segíteni a magyar vállalkozásokat a külföldre való terjeszkedésben, a piacszerzésben a jelenlegi világpiaci környezetben?

A magyar gazdaság méreténél fogva a sikerhez arra van szükség, hogy minél több működő tőke érkezzen hazánkba, és ezzel párhuzamosan minél több terméket tudjunk eladni külföldön: tehát minél több export, minél több beruházás. Ezért van az, hogy a külpolitikánk fókuszába a külgazdaságot állítottuk, ahol a diplomatáknak az is feladata, hogy a magyar gazdaság működése szempontjából szükséges lépéseket és döntéseket külföldön elősegítsék.

Ukrajnában hirtelen nagy számban, minden indoklás nélkül magyar nemzetiségű iskolaigazgatókat, pedagógusokat bocsátottak el, az intézményeket pedig arra kötelezik, hogy távolítsák el a magyar nemzeti jelképeket. Mi ennek a hosszú távú következménye, és mit akarnak ezzel elérni az ukránok? Hogyan tud az ilyen esetek ellen fellépni a magyar kormány?

2015-ben Ukrajnában először születtek olyan döntések, törvények, amelyek visszalépést jelentettek a nemzeti közösségek, köztük a magyar nemzeti kisebbség jogérvényesülése szempontjából. Ez volt az az időszak, amikor elkezdték megnyirbálni a kisebbségi nyelvhasználatot elsősorban az oktatás területén, de a közigazgatásban, a kultúrában és a médiában is ezt tették. A kezdetektől fogva jeleztük az ukránoknak, hogy számunkra elfogadhatatlan, hogy visszalépés történjen nemzeti kisebbségi jogok terén.

Ez Európában a mai világban példátlan, ugyanakkor az ukránok nem voltak hajlandóak megfogadni a kéréseinket, minden egyes találkozót követően, ami erről szólt, érkezett egy újabb és újabb, a nemzeti közösségek megsértését eredményező intézkedés.

Ahogyan a háború elkezdődött, mondhatni ez az ügy zárójelbe került, de nem felejtjük el. Teljesen érthetetlen módon az ukránok most egy olyan újabb kisebbségi törvényt fogadtak el, ami még rosszabb helyzetbe hozza a nemzeti közösségeket, köztük a magyarokat.

Tehát miközben az ukránok elvárják a magyaroktól, hogy még a saját kárunkra is támogassák őket, aközben ilyen döntéseket hoznak. Ha az ukránoknak valóban fontos lenne a NATO-Ukrajna Bizottság összehívása, a magyarok támogatása, az európai integráció terén való előrehaladásuk, akkor nem csinálnának ilyet, ugyanis a helyzet az, hogy ez nem kétoldalú kérdés.

Szijjártó Péter szerint józan ésszel felmérhetetlen, mi az ukránok szándéka Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az ukránok az Európai Unió tagjelöltjeivé váltak, és az európai szabályok nem tolerálják azt, hogy egy nemzeti közösség jogait így megnyirbálják. Ez azért is nehezíti a helyzetet, mert ezután hogyan várható el a magyaroktól a támogató döntések meghozatala? Józan ésszel felmérhetetlen, mi ezzel az ukránok szándéka. Továbbra is arra szólítjuk fel őket, hogy hagyjanak fel a magyar nemzeti kisebbségek jogainak csorbításával.

Ha az illegális migrációs nyomás nem csökken, milyen következményei lehetnek a háború és a háborús inflációs sújtotta Európára nézve? A háború okozta megváltozott biztonsági környezetben milyen további kockázatokat hordoz az illegális migráció?

Magyarország földrajzilag is speciális helyzetben van, mert egyedül mi vagyunk azok, akik kettős nyomás alatt állunk. Ukrajna szomszédai vagyunk, onnan több mint egymillió menekült érkezett, akiket befogadtunk, ellátjuk őket, és segítünk a továbbutazásban, közben pedig délről az Európai Unió külső határát védve az illegális migrációval küzdünk.

Amíg több mint egymillió menekültet fogadtunk be, addig 260 ezer illegális migránst kellett kívül tartanunk.

Magyarország földrajzilag is speciális helyzetben van, mert egyedül mi vagyunk azok, akik kettős nyomás alatt állunk Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ez óriási erőfeszítéseket igényel, és nemcsak a kerítés megépítése és fenntartása kerül sok pénzbe, hanem az a sok rendőr és korábban katona is, akiknek ott szolgálatot kell teljesíteniük.

Most folyamatosan mind veszélyben vannak, tekintettel arra, hogy egy új dimenzióba lépett a migránsok erőszakossága azzal, hogy fegyvereik vannak – részben az embercsempészeknek, részben az illegális migránsoknak –, és azokat nem félnek használni magyar területen, magyar rendőrökkel és magyar határőrökkel szemben, ami pedig elfogadhatatlan.

Ezek után a különböző, úgynevezett emberi jogi szervezetek kritizálják hazánkat, és azt követelik – miközben áttörnek a határunkon, semmibe veszik a szuverenitásunkat, rálőnek a rendőreinkre –, hogy engedjük be a migránsokat, egyszerűen nonszensz. Ezt az egészet Brüsszel migrációpárti politikája okozza, mert ha ott világosan beszélnének, és leszögeznék, hogy csak az jöhet Európába, akinek erre legális lehetősége van, nem történnének ilyenek.

A külügyminiszter úgy véli, hogy amerikai-orosz párbeszéd nélkül ezt a háborút lezárni nem lehet, ezért lenne jó, ha mindkét nagyhatalom vezetője rászánná magát, és leülnének egymással: olyan megállapodást kötnének, amely véget vetne ennek a mindenki számára szörnyű helyzetnek Fotó: Csudai Sándor - Origo

Brüsszel lelkén szárad minden olyan áldozatvállalás, amit nekünk meg kell hoznunk azért, hogy megvédjük magunkat és Európát. Mi nem szeretnénk olyan hellyé válni, ahol párhuzamos társadalmak alakulnak ki, és a hangos kisebbség irányítja az évszázadok óta ott élő közösségek életét.

Ön szerint mi lesz a 2023-as év legnagyobb kihívása? Mire lenne szükség a béke megteremtéséhez?

Az idei év fő kérdése, hogy ez is úgy zárul-e mint a tavalyi: tehát háborúval, vagy eljön a béke? Az, hogy béke lesz-e, azon múlik, hogy lesz-e párbeszéd. Azt gondolom, hogy amerikai-orosz párbeszéd nélkül ezt a háborút lezárni nem lehet, ezért lenne jó, ha mindkét nagyhatalom vezetője rászánná magát, és leülnének egymással: olyan megállapodást kötnének, amely véget vetne ennek a mindenki számára szörnyű helyzetnek.