Példátlanul súlyos beavatkozás az igazságszolgáltatásba az amerikai nagykövet egyeztetése a két magyar bíróval

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője az Origónak adott interjúban a két magyar bíró és az amerikai nagykövet találkozójáról beszélt.

Miért tekinthető egyszerre meglepőnek és döbbenetesnek David Pressman amerikai nagykövet és két magyar bíró, Matusik Tamás és Vasvári Csaba találkozója, akik nem mellesleg az Országos Bírósági Tanács (OBT) tagjai is?

Alá kívánom ismételten húzni, hogy a bírói függetlenségből fakadóan a bírói szervezet arra jogosított testületei foglalhatnak állást abban a kérdésben, hogy az Alaptörvény, a törvényi rendelkezések és az etikai szabályok fényében jogszerű találkozónak minősíthető-e az OBT két tagjának látogatása és tárgyalásai az Egyesült Államok budapesti nagykövetével. A nagykövet lépése példátlan több szempontból, nemzetközi és belső jogi értelemben is aggályos.

Ugyanakkor az is kétségtelen tény, hogy a bírák esetében a politikai tevékenység más megítélés alá esik, mint más jogi hivatásrendeknél.

A találkozó beavatkozásnak tekinthető a magyar igazságszolgáltatásba?

Vejkey Imre, a Parlament Igazságügyi Bizottságának KDNP-s elnöke szerint

ezt a lépést nem lehet másként, csak beavatkozásnak értelmezni a magyar igazságszolgáltatásba.

Az elnök úr álláspontjának helytálló mivoltát erősíti a Bírák Etikai Kódexének idevágó, a bírói függetlenségről szóló bekezdése, mely kimondja, hogy a bírónak tartózkodnia kell a törvényhozó és végrehajtó hatalomhoz fűződő szükségtelen kapcsolatoktól és befolyásolástól, oly módon, hogy ez kívülállók számára is nyilvánvaló legyen.

Twitter-üzenetben számolt be David Pressmann amerikai nagykövet arról, hogy találkozott két magyar bíróval, Matusik Tamással és Vasvári Csabával, akik nem mellesleg az Országos Bírósági Tanács (OBT) tagjai is Forrás: Twitter

Mi lehetett a nagykövet célja a találkozóval?

Ezen kérdés megválaszolásánál elsőként az amerikai bírókra általánosan érvényes – 1973. április 5. napján elfogadott és azóta kilencszer módosított – magatartási kódex rendelkezéseiből szükséges kiindulni. Már a kódex elején rögzítésre került, hogy a bírónak mindenkor úgy kell eljárnia, hogy az növelje az igazságszolgáltatás integritásába és pártatlanságába vetett közbizalmat és bírói hivatalának presztízsét, mások magánérdekeinek előmozdítására nem használhatja fel, valamint nem engedheti meg másoknak, hogy azt a benyomást keltsék, hogy különleges helyzetben vannak a bíró befolyásolására. A magatartási kódex szerint továbbá az amerikai bírónak tartózkodnia kell a politikai tevékenységektől úgy, mint beszédet mondani egy politikai szervezet vagy jelölt nevében, részt venni politikai szervezet vagy jelölt által szponzorált vacsorán vagy eseményen. E kódex szerint emellett kivételes esetekben egy bíró akkor konzultálhat, valamint olyan nyilvános meghallgatáson vehet részt, amely végrehajtó vagy törvényhozó szerv, tisztviselő előtt történik, valamint az ügy a jogot, a jogrendszert vagy az igazságszolgáltatás rendszerét érinti. Ez a szabály Magyarországon nem irányadó, lehet, hogy ez zavarta össze a nagykövet urat,

de az sem kizárható, hogy a republikánus David Cornstein nagykövet úr magas színvonalú diplomáciai jelenléte után egy silányabb, provokatívabb, barátságtalanabb, demokrata párti vezetője lett az amerikai követségnek.

Volt már precedens korábban ilyen vagy hasonló ügyre Magyarországon?

Nincs hasonló esetről tudomásom, de a Kúria elnökének határozott véleménye alapján is lehet erre a következtetésre jutni. Varga Zs. András elnök úr leszögezte e körben, hogy tudomása szerint az igazságszolgáltatás képviselői is hivatalukban fogadták és fogadják a nagyköveteket, ha azok erre igényt tartanak. Arról viszont nincs információja – szögezte le az elnök, hogy az OBT és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének kapcsolata az októberi két OBT-ülés bármelyikén napirenden szerepelt volna.

A végrehajtó hatalom részeseiként a nagykövetek saját országuk elnökének, miniszterelnökének vagy külügyminiszterének utasítására járnak el Forrás: Twitter

Arról sincs tudomása – folytatta –, hogy bárki felhatalmazta volna az OBT tagjait arra, hogy kritikai véleményüket kifejtsék más ország képviselőjének, egyébként is az OBT elnökének kellett volna felhatalmazást kérnie a találkozóra. A Kúria elnöke azt is egyértelművé tette, hogy a követek és nagykövetek politikai szereplők. Hivatalos elnevezésük: 'rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter', illetve 'rendkívüli és meghatalmazott nagykövet'.

A végrehajtó hatalom részeseiként saját országuk elnökének, miniszterelnökének vagy külügyminiszterének utasítására járnak el.

Milyen végkifejletre számíthat a két bíró az üggyel összefüggésben?

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója egyértelműen állást foglalt abban a kérdésben, hogy a bírák feladata a jogalkalmazás, nem pedig a politikai tanácsadás. Általánosságban én csupán nyomatékosítani tudom, hogy a vonatkozó etikai szabályok egyértelmű eligazítást adnak, a Bírák Etikai Kódexe szerint a bíró az ítélkező tevékenysége során mindenféle befolyástól, nyomástól, fenyegetéstől és egyéb beavatkozástól mentesen jár el, érvényesítve a felekkel való egyenlő bánásmód elvét. Továbbá a bíró munkája során a látszatát is kerüli annak, hogy bárkinek kedvez, eljárása és döntése pártos vagy előítéleten alapul. Az ügyek eldöntésében – az anyagi és eljárásjogi szabályok keretei között, összhangban a saját lelkiismeretével – szabadságot élvez, döntéseit függetlenül hozza meg. Ugyanakkor a Kódex szerint a bírói hivatás a bírákkal szemben a társadalomban általánosan elfogadott etikai normákhoz képest szigorúbb erkölcsi szabályokra épülő követelményeket támaszt, valamint hogy a bírónak tartózkodnia kell a törvényhozó és végrehajtó hatalomhoz fűződő szükségtelen kapcsolatoktól és befolyásolástól oly módon, hogy ez kívülállók számára is nyilvánvaló legyen. Ismételten hangsúlyozandó mindez annak kiemelése mellett, hogy ezen szabályok egybevetése a konkrét esettel csak az arra jogosított hatóságok feladata lehet.