Így támadtak a magyar rendőrökre a migránsok Röszkén
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A mai napon hét éve, 2015. szeptember 16-án a Röszke-Horgos határátkelőhely szerb oldalán több száz illegális migráns gyülekezett, követelve, hogy engedjék át őket Magyarországra. Miután a magyar rendőrök megtagadták a migránsok átengedését, azok a szíriai származású, de egy ideje már Cipruson élő Ahmed H. vezetésével rátámadtak a határvédőkre. Ahmed H. hangosbemondón uszította a migránsokat, akik erre kövekkel dobálták meg a magyar rendőröket. Az összecsapásokban 20 rendőr sebesült meg. A röszkei határátkelőhelyen történtek miatt később elfogták Ahmed H.-t és eljárást indítottak ellene. Közben kiderült, hogy a migráns tagja egy iszlamista szervezetnek. A szíriai férfit terrorcselekmény bűntette miatt jogerősen öt év börtönre és tíz év kiutasításra ítélte a szegedi bíróság. 2019 szeptemberében kiutasították a terroristát Ciprusra. Akkoriban Ahmed H. mellett kiállt a nemzetközi baloldal, Soros Györgytől az EP-n át az amerikai külügyig bezárólag.
2015 első felében több százezer illegális bevándorló haladt át Magyarország területén.
A KORMÁNY 2015. JÚNIUS 17-I DÖNTÉSE ÉRTELMÉBEN JÚLIUS 13. ÉS SZEPTEMBER 14. KÖZÖTT A MAGYAR–SZERB ZÖLDHATÁRON MŰSZAKI HATÁRZÁR ÉPÜLT,
melynek átlépése, megrongálása a szeptember 15-én hatályba lépett törvény értelmében bűncselekménynek minősült.
Ahogy arról az Origo már számos alkalommal beszámolt, szeptember 15-én reggelig több száz illegális bevándorló gyűlt össze a Röszke-Horgos régi határátkelőhely szerb oldalán.
A magyar rendőrség biztonsági okokból délben lezárta az átkelőt, mert a szerb oldalon a feltorlódott csoport elzárta az utat, így leállt a forgalom. Épp ma hét éve, 2015. szeptember 16-án délelőtt már több ezren sátraztak le a közúti és az autópálya-határátkelő közötti területen és a környéken.
Dél körül a migránsok ultimátumot adtak a rendőröknek, hogy vagy beengedik őket, vagy áttörik a kaput.
Délután fél három körül egy pár száz fős csoport hangosan követelni kezdte, hogy engedjék be őket Magyarországra.
A demonstráció hamarosan erőszakossá vált: a szerbiai oldalon, Horgosnál
A MIGRÁNSOK ÁTTÖRTÉK A HATÁRT LEZÁRÓ KAPUT, EZÉRT KÖNNYGÁZZAL ÁLLÍTOTTÁK MEG ŐKET, MIRE VÁLASZUL A TÁMADÓK EGY AHMED H. NEVŰ MIGRÁNS VEZETÉSÉVEL KŐDARABOKKAL, BOTOKKAL, BETONDARABOKKAL ÉS A SEGÉLYSZERVEZETEK ÁLTAL ODAVITT VIZESPALACKOKKAL DOBÁLTÁK A HATÁRZÁR VONALÁN FELSORAKOZOTT RENDŐRÖKET.
Ahmed H. hangosbemondón uszította a migránsokat a magyar rendőrökre.
A rendőrség válaszul ismét könnygázt, valamint vízágyút használt, míg
a támadók autógumikat gyújtottak fel, és a közeli melléképületek tetejéről dobálták őket.
Időközben több száz migráns indult el rohanva – csomagjaikat, sátraikat, élelem- és vízkészleteiket hátrahagyva – az új röszkei átkelőtől az összetűzés helyszínére, mert úgy értesültek, hogy ott kinyitották a határt. A szerb rendőrök nem intézkedtek, hagyták, hogy a támadók minden kezük ügyébe akadó tárggyal dobálják a magyar rendőröket. Fél hat körül
a migránsok mintegy ezerfős tömege a röszkei oldalon is áttörte a kaput, és benyomult magyar területre.
A tüntetők gyerekeket és nőket túszként és pajzsként maguk elé állítva próbáltak előretörni. A rendőrök, készenlétisek, TEK-esek könnygázzal védekeztek, majd visszaszorították a támadókat. 18:20-kor a helyszínre érkezett 100 szerb rendőr, akik hátrább terelték a migránsokat.
Az összecsapásban húsz rendőr sebesült meg, közülük ketten súlyosan, őket kórházba szállították.
A helyszínen huszonkét migránst állított elő a rendőrség, ebből tizenötöt tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott határzárátlépéssel gyanúsítottak. Közülük kilenc szír és egy iraki állampolgárral szemben a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség 2016. január 5-én vádat emelt. Egyikük volt Ahmed Hamed (a továbbiakban Ahmed H.), akit röszkei események után három nappal fogtak el Győrben.
Kiderül róla, hogy szíriai állampolgár, de már évek óta Cipruson élt a családjával.
A hatóságok Ahmed H. saját – schengeni vízummal ellátott – útlevelén kívül még nyolc, más nevére kiállított úti okmányt találtak.
Iszlamista szervezet tagja
Ahmed H. a Tabligh Dzsamaat nevezetű iszlamista szervezet tagja, amit terroristák fedőszervként használnak, ennek berkein belül húzzák meg magukat.
A Tabligh Dzsamaatot a Stratfor biztonságpolitikai elemzőintézet tanulmánya egy kisebb közösségeken alapuló, központi irányítás nélküli muszlim szervezetként írja le.
Pontosan az irányítás nélküliség teszi lehetővé, hogy a terroristák könnyedén beépüljenek közéjük.
Erre a legjobb példa volt a 2005-ös londoni iszlamista-terrorista merénylet volt. Akkor kiderült, hogy két elkövető egészen 2001-ig volt a szervezet tagja.
Elítélték és kiutasították Ahmed H.-t
2016. szeptember 25-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája gyanúsítottként kihallgatta, majd hivatalosan megvádolták terrorcselekmény elkövetésével Ahmed H.-t. A Szegedi Törvényszék az év november 30-án kihirdetett elsőfokú ítélet szerint
Ahmed H.-t bűnösnek találták, ezért tíz év fegyházbüntetést kapott, és véglegesen kitiltották Magyarország területéről.
2018. szeptember 20-án a Szegedi Törvényszék a megismételt
másodfokú eljárásban immár jogerősen kevesebb, öt év börtönbüntetésre ítélte Ahmed H.-t, tíz évre kitiltva őt Magyarországról.
A bíróság elfogadta a vád álláspontját, miszerint Ahmed H. terrorcselekménye abban állt, hogy erőszakkal (kődobálással) próbálta a rendőrséget rávenni arra, hogy engedjék be Magyarországra a lezárt határ szerb oldalán összegyűlt tömeget, ezzel egy állami szervet próbált kényszeríteni, hogy tegyenek az akarata szerint.
Ahmed H.-t Bárándy Péter volt MSZP-s politikus, ügyvéd védte.
Bárándy 2002-2004 között Medgyessy Péter igazságügyi minisztere volt. A baloldali politikus-ügyvéd neve később felmerült köztársasági elnök-jelöltként is. A fia, Bárándy Gergely is szocialista politikus lett, de már visszavonult.
Ahmed H. a börtönből 2019 januárjában feltételesen kiszabadult, de elrendelték az idegenrendészeti őrizetét. 2019 szeptemberében végrehajtották Ahmed H. Ciprusra történő kiutasítását. A szíriai származású migráns 10 évig nem léphet Magyarország területére.
A baloldal hőse volt Ahmed H.
A magyarországi és nemzetközi baloldali körökben a terrorista migráns elég hamar „hőssé" vált, az illegális migrációt,
Soros György amerikai milliárdos által pénzelt Amnesty International petíciót indított az érdekében. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma pedig Barack Obama elnökségének utolsó hónapjaiban, 2016 végén közleményben állt ki Ahmed H. mellett.
Ennél is tovább ment viszont az Európai Parlament, amely egy 2017. májusi, Magyarországot kritizáló határozatában a kifogásolt ügyek között Ahmed H. elítélését is felemlegette.
A 2018 szeptemberében az EP-által vitatott körülmények között elfogadott Soros-Sargentini jelentés külön részt szentelt az Ahmed H. elleni büntetőeljárásnak. Judith Sargentini akkori holland EP-képviselő politikai nyomásról értekezett.
A Soros-Sargentini jelentés azt hazudta, hogy Ahmed H.-t azért ítélték el, mert át akarta hozni a családját a magyar-szerb határon, miközben a valóság az volt, hogy kövekkel dobálta a határt védő magyar rendőröket.
2019 májusában az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának (OHCHR) az egyik biztosa, Fionnuala Ní Aoláin Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek küldött levelében azt írta, hogy „a terrorcselekmény miatt elítélt Ahmed H. jogai sérültek Magyarországon". A biztos kritikával illette a magyar törvényeket és a bírósági eljárást is.
Szijjártó erre a következésképpen reagált:
Megdöbbentő és sokkoló, hogy Ön, az ENSZ magas rangú tisztségviselőjeként egy terroristát menteget. Megdöbbentő és sokkoló, hogy Ön egy olyan terrorista védőügyvédjeként jár el, aki támadást vezényelt a Magyarország határát védő magyar rendőrök ellen.