Aradszki András: Újra kellett tanulnom járni a Covid után
Budapest, 2021. november 10.
Aradszki András, a KDNP képviselője napirend után szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. november 10-én.
MTI/Szigetváry Zsolt
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Most az oltottság a fegyvere az egészségügyben dolgozóknak és a pedagógustársadalomnak is. Ők vannak a frontvonalban, ők azok a katonák, akiknek fegyvert kell adni a kezébe – itt jelen esetben a szervezetükbe –, hogy védetten tudjanak küzdeni a gyilkos kór ellen – mondta el Aradszki András, a KDNP országgyűlési képviselője az Origónak adott interjúban. A képviselő tavaly ősszel kapta el a koronavírus-fertőzést, amelybe majdnem belehalt. Aradszki András úgy véli, hogy aki csak teheti, az vegye fel az oltást, mert valóban életet ment. A képviselő az interjúban mesélt nemcsak a betegségéről, az oltás fontosságáról, hanem arról is, mekkora károkat okoz a baloldal oltásellenes kampánya, és azt is elmondta, mivel kereste meg fogadóóráján egy oltásellenes választópolgár a saját választókerületéből.
Ön 2020 novemberében kapta el a koronavírust, majd kórházba került és több mint öt hétig volt lélegeztetőgépen mesterséges kómában, tulajdonképpen a fertőzés szövődményeibe majdnem belehalt. Családja elmondása szerint legalább ötször lemondtak róla, hogy élve kijöhet a kórházból. Hogyan emlékszik vissza a történtekre?
Amikor beteg lettem, még nem volt oltás, nem volt ellenszere a vírusnak. A harmadik hullám elején kaptam el a koronavírus-fertőzést, amikor még nem állt rendelkezésre olyan minőségű és mennyiségű oltóanyag, amely segíteni tudott volna.
Engem az egyik lányom születésnapján minősítettek fertőzöttnek, és amikor már nagyon lázas voltam, a másik lányom születésnapján kerültem be a kórházba, később a húsvét előtti Nagyhéten, szerdán térhettem haza az otthonomba. Azt lehet látni, hogy
egy egészséges és szervi bajoktól nem szenvedő átlagos magyar embert is le tud dönteni ez a vírus, és halálos veszélybe tudja sodorni.
Ez többünkkel sajnos megtörtént, és ami még sajnálatosabb, hogy
akikkel a Covid-intenzív osztályon lélegeztetőgépen együtt feküdtem a kórteremben, azok döntő többsége nem élte túl ezt az állapotot.
Azon kivételes emberek közé tartozom, akiknek sikerült ezt a krízishelyzetet leküzdenie az orvosok és a Jóisten segítségével!
Tudna mondani valamit az olvasóinknak arról a bizonyos „ötvenszázalékos szobáról"?
Az orvosok azt mondták a feleségemnek, hogy a szoba, ahol én feküdtem, az a szoba, ahonnan az ott fekvő betegek fele sajnos élve már nem jut ki a kórházból. A feleségem azt mesélte, hogy a kórterem legbenső ágyán feküdtem, és mindig, amikor jött hozzám, a másik két ágyon fekvő betegek cserélődtek, csak én voltam állandó 47 napon keresztül.
Vannak még poszt-Covid tünetei? Hogyan érzi magát?
A rehabilitációm hónapokig tartott, január 6-án jöttem el a SOTE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájáról, és kerültem át Budakeszire, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe (OORI). Onnan március 31-én jöhettem el, tehát majdnem három hónapig rehabilitáltak.
Fizikálisan nagyon rossz állapotban voltam, körülbelül két hét kellett ahhoz, hogy hasra tudjak fordulni nagy nehézségek árán, a legalapvetőbb mozgás is komoly fájdalommal járt. Gyakorlatilag újra tanultam járni, hiszen sorvadás indult el az izmaimban. A Covid által okozott fibrózis miatt olyan lett a tüdőm, mint egy pókháló, de szerencsére nagyon jó kezekbe kerültem.
Az ottani orvosok azonnal megnézték a tüdőmet, és célzott terápiát alkalmaztak. A fizikai rehabilitációm már a SOTE-n megkezdődött, de ezekre nem annyira emlékszem, a tiszta tudatom már Budakeszihez kötődik.
Borzasztó nagy mélypontja volt az életemnek ez az egész betegség, amely a mai napig elkísér engem. Soha nem voltam hasonló helyzetben, és remélhetőleg már nem is leszek. Amint lehetett, felvettem az első oltást – ez Budakeszin a rehabilitációm alatt történt –, rá egy hónapra a másodikat, és nemrégiben a harmadikat is beadattam.
Miért döntött a további oltások felvétele mellett?
A szervezet az oltás segítségével képes fenntartani a koronavírussal szembeni védettségét, és én tudom, mivel jár ez a betegség.
Valakinél enyhébb lefolyású, és van, akinek olyan súlyos, mint amilyen nekem volt. Lehet látni ismerősök között, hogy van, aki úgy vészeli át, mint egy influenzát, viszont amiről keveset tudunk, az a poszt-covidos állapot.
Kevés ismeretünk van arról, hogyan támadja meg ez a vírus a tüdőt, hogyan veszi el az embertől a fizikai erejét. Engem a gyógyulásom óta a szívizmommal kapcsolatban is vizsgálnak rendszeresen, és hála Istennek a kardiológusom csak egy év múlva szeretne látni, ami már a normalitást jelenti. A tüdőmet is folyamatosan ellenőrizni kell, a regenerálódás elősegítésére pedig
minden nap légzési funkciót erősítő gyakorlatokat és megfelelő fizikai terhelést biztosító tornákat kell végeznem.
Tehát ez a betegség tulajdonképpen élete végig elkíséri, erről szólnak a napjai, hiába jött ki a kórházból.
Így van sajnos. A végtagjaimban a hajszálerek még mindig zsibognak, ha kihagyok egy-egy tornát. Egy kedves belgyógyász orvos asszony azt mondta nekem, hogy szerencsés vagyok, mert most már egész életemben mozognom kell, ha nem szeretném azt, hogy rosszabbra forduljon az állapotom.
Tehát, aki nem veszi fel az oltást, az önmagával szemben is nagy hibát követ el, de ezt a cselekedetét az embertársaival szembeni kifejezetten felelőtlen magatartásnak érzem. Lehet, hogy valaki megfertőződik és tünetmentes, de másnak ez az életébe kerülhet.
Nem gondolják ezt végig az emberek?
Vannak erről személyes tapasztalatai? Ismer olyat, aki nem szeretné felvenni az oltást?
Kapok telefonhívásokat, megkereséseket, legutóbb például azzal kapcsolatban, hogy a kormány november elsejétől magadta a jogot a munkáltatóknak arra, hogy előírhatják az oltás felvételét a dolgozóiknak.
A férfi elmondta, hogy ő oltásellenes, és ezt a szigorítást nem érti. Leszögezte, hogy az állásába fog kerülni, mert ő biztosan nem fogja beoltatni magát.
A férfi szerint ez az intézkedés a jövő évi országgyűlési választásokkor súlyos szavazatvesztést fog okozni nekem. Mondtam neki, hogy én értem az álláspontját, de elfogadni nem tudom.
Felelősséggel tartozok azért, hogy a választókerületben élő emberek az oltás segítségével ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint amiben én voltam. Engem ez motivál ebben a kérdésben, és nem az, hogy hány oltásellenes választópolgár szavazatát veszíthetem el.
Most az egészség és az emberéletek számítanak. A kormány is azon dolgozik nap, mint nap, hogy minél több ember életét megmentse.
Amíg Ön az intenzív osztályon feküdt, fizetett hirdetésként gyalázkodó írások jelentek meg Önről. Mit gondol a baloldal viselkedéséről? Mennyire tartja károsnak?
Nagyon károsnak tartom. A személyes érintettségemmel különösebben sosem foglalkoztam, mert mindenki a lelkiismerete, jó szándéka szerint cselekszik.
Ha fordított helyzetben lettem volna, biztos, hogy azért imádkozom, hogy mihamarabb felgyógyuljon, és meneküljön meg a halál torkából a politikai ellenfelem.
Nem szólítottam volna fel – miközben lélegeztetőgépen küzd az életéért –, hogy reagáljon valamit a Szájer-ügyre.
Az egyik portál azt írta rólam, hogy álkeresztény vagyok emiatt, pedig közben élet és halál között lebegtem, azt sem tudtam, mi történik a világban.
Azt gondolom, hogy
a baloldal legrosszabb szándék által vezérelt szavaira nem kell adni, mert ha lemegyünk egy bizonyos erkölcsi szint alá, akkor magunk is besározódunk
– én mindig ezt szoktam mondani.
Mi az, amit „megtanított" Önnek ez a betegség, és mit üzen azoknak, akik még mindig tagadják a vírus létezését, és nem akarják felvenni az oltást?
Aki csak teheti, vegye fel az oltást, mondom ezt azért, mert amikor megnyílt az oltási lehetőség, én már megfertőződtem, és korlátozott volt az oltóanyagok mennyisége és típusa is. A kormány akkor felelősségteljesen cselekedett:
a magyar emberek életének megmentése érdekében, ahonnan csak tudott, vakcinát szerzett, valamint elindította az oltási kampányt is.
Nemrégiben átlépte a hatmillió főt a beoltottak száma, ami ha figyelembe vesszük azok számát, akiket nem lehet beoltani, az már hetven százalék körüli átoltottságot jelent Magyarországon.
A kormány az oltási hét meghirdetésével nagyon jókor biztosította a tömeges és könnyen elérhető oltási lehetőséget, és az is biztosított, hogy a személyes adottságok alapján lehet választani az oltóanyagok közül.
Eszközökben, tudásban, kormányzati szándékban, anyagi ellátottságban nem látok hiányt, csak az embereknek kell éreznie a felelősséget önmaguk, családjuk és embertársaik felé. Most már rajtuk múlik, hogyan cselekednek.
Ez kapcsolódik is ahhoz, hogy Ön a felépülése után azt mondta, hogy életeket lehet megóvni azzal, ha betartják a szabályokat, ugyanakkor megdöbbentőnek tartja, hogy még mindig sokan tagadják a kór létezését, elvetik a maszk viselését vagy az oltás ellen hangolnak.
Amikor azt kritizálják sokan, hogy az egészségügyi dolgozóknak és a pedagógusoknak is be kell oltatniuk magukat, akkor arra az a válaszom, hogy
a katonát sem küldjük ki fegyver nélkül a háborúba, a frontvonal kellős közepébe.
Most az oltottság a fegyvere az egészségügyben dolgozóknak és a pedagógustársadalomnak is. Ők vannak a frontvonalban, és ők azok a katonák, akiknek fegyvert kell adni a kezébe, itt jelen esetben a szervezetükbe, hogy védetten tudjanak küzdeni a gyilkos kór ellen.
Regisztráció nélkül lehet oltakozni ezen a héten
A kormány oltási akcióhetet hirdetett. Egész héten regisztráció nélkül lehet oltakozni. A kórházak országszerte megemelt oltási kapacitással várják az érkezőket akár az első, akár az elmaradt második, vagy a megerősítő harmadik oltásra. Az oltatlanok előzetes regisztráció nélkül is érkezhetnek az oltópontra, ez esetben regisztrációjukat a helyszínen végzik el.
AKIK IDŐPONTFOGLALÁS NÉLKÜL ÉRKEZNEK, AZOKAT ÉRKEZÉSI SORRENDBEN FOGJÁK BEOLTANI. AKI ELŐZETESEN REGISZTRÁLT ÉS FOGLALT AZ INTERNETEN IDŐPONTOT, AZ ELKERÜLHETI A VÁRAKOZÁST.
Az oltópontok elérhetősége és minden fontos információ az Oltási akcióhétről elérhető a koronavirus.gov.hu honlapon.