Révész Máriusz: Az EU és a nemzetközi baloldal 2006-ban azért védte Gyurcsányt, mert ő mindig kiszolgált minden uniós eljárást

2006 szeptemberében került nyilvánosságra az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde, amelyben a szocialista párt előtt bevallotta, hogy hazugságokkal és trükkök százaival nyerték meg a választást. A beszéd elemi felháborodást váltott ki az emberekből, Budapest utcáit tüntetők lepték el. Az MTV székházának ostroma során mintegy százötven rendőr sérült meg, az egy hónappal későbbi, október 23-i megemlékezésen pedig azonosító szám nélküli rendőrök verték szét brutálisan az '56-os ünnepi megemlékezésen részt vevőket. Révész Máriusz, a Fidesz országgyűlési képviselője nemcsak jelen volt az események sodrában, de maga is megtapasztalta a rendőri erőszakot: nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az akkori eseményekkel kapcsolatosan most nyilatkozott a Magyar Nemzetnek a politikus.

Révész Máriusz először kiemelte:

2006 őszén a jogállami kereteket felfüggesztették Magyarországon.

Majd így folytatta:

Ha bármely európai demokráciában azonosító szám nélküli rendőrök vernék szét az embereket, akkor a rendőri vezetők és a belügyminiszter rövid időn belül nem lennének a pozíciójukban, hacsak a miniszterelnök eleve nem bukna bele.

Magyarországon viszont ezeket a rendőri vezetőket kitüntették, és az ország akkori vezetői azóta se kértek bocsánatot - tette hozzá.

Forrás: Magyar Nemzet

Kérdésre válaszolva elmondta Révész, hogy:

teljesen jóhiszeműen mentek ki a Fidesz '56-os megemlékezésére, különben nem vittük volna ki a féléves és kétéves gyerekeinket.

A megemlékezés után elindultak a Blaha Lujza tér felé, a szülei pedig ott maradtak az Astoriánál, mert a volt gimnáziumi osztálytársaikkal találkoztak. Már a Blahán túl jártak, amikor a politikus édesanyja felhívta, hogy a rendőrök elkezdték lőni őket könnygázzal. Ekkor a feleségét hazaküldte a gyerekekkel, ő pedig visszament az Astoriához.

A szülei elmondták, hogy ott nem volt semmilyen összecsapás, felsorakoztak a rendőrök a Síp utcában, majd teljesen váratlanul, figyelmeztetés nélkül elkezdték lőni a tömeget.

Később a rendőrség is elismerte, hogy nem volt felszólítás, azzal védekeztek, hogy nem volt elég technikai eszközük, hangágyújuk. Ekkor Révész elhatározta, hogy országgyűlési képviselőként beszél a sorfalat álló rendőrökkel. A bíróság előtt több rendőr is megerősítette: látták, hogy beszél a rendőrökkel, de az után berántották a sorfal mögé, és ők nem néztek hátra...

A rendőri vezetők ezt követően folyamatosan hazudtak, az országos rendőrfőkapitány például azt állította, hogy a rendőrök hívtak a politikushoz mentőt, és próbáltak olyan dezinformációt terjeszteni, hogy őt valójában árpádsávos zászlót lengető fiatalok verték meg.

Révész Máriusz elmondása alapján egy ideig azt sem lehetett tudni, hogy ki verte meg. Nyilvánvalóan nagyon sok rendőr tudta, hogy kik tették, de nem vallottak egymásra.

A rendőrség vezetői hazudtak, és megpróbálták eltussolni az érintettségüket, ami lehet, hogy sikerült is volna, ha nem kerül elő az a videófelvétel, amelyet a szemközti ház negyedik emeletéről készítettek, és amin egyértelműen látható, hogy rendőrök gyűrűjében volt ő a földön.

Erről a videóról sikerült beazonosítani egy rendőrt, mert rövid ujjas felszerelésben volt. Később egy másikat is felelősségre vontak, mert ő ugyan jelentést írt arról, hogy Révészt vérző fejjel látta a Síp utcánál, de ezt nem megfelelően tette. A bírósági tárgyalásokon végül ők sem vallottak társaikra, de a politikusban nincs semmi harag irányukban. Álláspontja alapján

a valódi felelősöket sokkal magasabb szinten kell keresni! Azok a felelősök, akik a törvény ellenére levetették az azonosítót a rendőrökről, ami nyilvánvalóan azt üzente: itt most mindent szabad.

Révész tagja volt az eseményeket vizsgáló parlamenti bizottságnak, ahol kiderült, hogy

miután Gyurcsány őszödi beszéde nyilvánosságra került, amit az emberek felzúdulása követett, a rendőri vezetők választási nagygyűlésnek minősítették a tömeget, ami más szabályozás alá esett, így nem kellett oszlatni, a rendőrség vezetői pedig hazamentek, és a raktárosok is.

Ezért küldték ki a rendőröket hiányos felszerelésben.

A készenléti rendőrség parancsnoka békésen barkácsolt a pincéjében, és csupán éjfél után értesült a történtekről, amikor a budapesti rendőrfőkapitány felhívta. Az igazságügyi miniszter, Petrétei József pedig a tévén követte a fejleményeket.

A tévészékház ostromához kivezényelt egységeket Gergényi Péter irányította, aki a bizottsági ülésen azt állította, nem tudott arról, hogy az épületet nem kerítették be a tüntetők, és még a Hír TV nézői is több információval rendelkeztek, mint ő.

Ez azért is furcsa, mert az általa a Nádor utcába kivezényelt rendőri erők láthatták, hogy a székház mögött nincsenek tiltakozók. Ezek az egységek várakoztak egy ideig, majd a tüntetőkhöz mérten alacsony létszámú, rosszul felszerelt csapatot beküldték a tömegbe.

Az akció során több mint százötven rendőr megsérült. Úgy tűnt tehát, mintha a rendőri vezetők arra törekedtek volna, hogy ez minél több egyenruhással megtörténjen

- mondta Révész. Ha ugyanis a rendőrök a hátsó bejáraton bementek volna a tévészékházba, védett körülmények között várhatták volna meg a megfelelő létszámú egységek megérkezését.

Az október 20-i eseményeket jellemezve Révész idézett egy rendőri vezetőt, aki szerint „paranormális jelenség is történt". A Kossuth teret már hajnalban kiürítették, a tüntetők pedig azt az ígéretet kapták, hogy az állami ünnepségek után visszatérhetnek. Végül nem engedték vissza őket, ezért az Alkotmány utcában összecsaptak a rendőrökkel. Onnan a Bajcsy-Zsilinszky útra szorították őket, ahol viszonylagos nyugalom alakult ki, az összecsapások megszűntek. Egy idő múlva a rendőri csapatok vezetői mégis azt az utasítást kapták, hogy forduljanak ki a Bajcsy-Zsilinszky útra, és kezdjék az Astoria irányába terelni a tömeget. Az egységet vezető százados jelezte, hogy nem ért egyet azzal az utasítással, de végrehajtatták vele a parancsot.

Amikor a rendőrségi forgalmazás jegyzőkönyve szerint Pigler százados az Erzsébet téren újra jelezte, hogy meg kell állni, mert az Astoriánál a Fidesz nagygyűlése van, egyszerűen leváltották. A rendőrség folyamatosan az ellenkezőjét tette, mint amit tennie kellett volna.

Azokat, akikkel a nap folyamán többször összecsaptak, el kellett volna szigetelni, ehelyett egy százszor akkora tömegbe terelték őket.

Kettő perccel a Fidesz nagygyűlésének befejezése után küldtek lovasrohamot; a sors fintora, hogy ez elől a tömegben lévő civil rendőrök is alig tudtak elmenekülni. Ha az azonosítók levételétől, a problémás személyek Fidesz-nagygyűlésbe terelésén keresztül a lovasrohamig összerakjuk a darabkákat, nehéz más következtetésre jutni, mint hogy tudatosan próbálták eszkalálni a konfliktust

– nyomatékosította Révész Máriusz.

A fideszes politikus nézőpontja szerint az akkori eseményeket a 2006 őszi önkormányzati választások szemszögéből is kell nézni:

Kijött Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszéde, ami elemi erejű felháborodást generált. Nagyon komoly politikai szándék lehetett arra, hogy a beszéd hatását valahogy felülírják, amit részben sikerült megtenni, hiszen azóta legalább annyit beszélünk a tévészékház ostromáról, mint a miniszterelnök beszédéről. Senki sem tudta, hogy amikor a tüntetők kiszedték a rendőröket a beszorult vízágyúból, ott a tömeg megáll, vagy amikor megfelelő felszerelés nélküli rendőröket bevezényelnek a feldühödött tömegbe, akkor ott vajon valaki meghal vagy sem.

Révész Máriusz markáns megfogalmazása szerint:

az őszödi beszédet igazságbeszédnek nevezni gátlástalan hazugság.

Aki ilyet állít, annak nincs morális érzéke. Gyurcsány Ferenc a beszédet az országgyűlési választás után és a kormányprogram vitája előtt mondta el.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy

az MSZP-nek kellett volna eltávolítania Gyurcsányt, de ők nem merték.

Tudták, milyen állapotban van az ország. A 2006-os évet 9,3 százalékos költségvetési hiánnyal zártuk, ami messze meghaladja a 2020-as értéket, amikor a Covid miatt az egész gazdaság leállt. Abban az időszakban gazdasági konjunktúra volt a világon, egyes balti államok tíz százalék körüli mértékben növekedtek, a szlovákok, a csehek és a lengyelek hat százalék körül, mi pedig a kilencszázalékos költségvetési hiánnyal négy százalék körüli növekedést hoztunk össze, ami hitelből valósult meg. A következő évben sem tudtunk érdemben változtatni, 2008-ban pedig ilyen állapotban érte az országot a gazdasági válság, és teljesen padlóra küldte.

Az a baloldali mítosz, amely szerint a Gyurcsány-kormányt a 2008-as válság küldte padlóra, súlyos hazugság. 2006-ban a világgazdasági konjunktúra tetején voltunk, Magyarország mégis a világ második legnagyobb hiányát hozta össze

- hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Révész hozzáfűzte, hogy

Gyurcsány Ferencnek távoznia kellett volna a közéletből.

Nemcsak a 2006. őszi események miatt, hanem azokért az állapotokért, amelyeket a gazdaságban hagyott. Az államadósság mértékét 50 százalékról 83 százalékra vitte fel, közben megfojtotta a gazdaságot és devizahitelbe kergette az embereket. Mivel hiteltelen volt a magyar gazdaságpolitika, a nemzeti banknak a forint védelme érdekében magasra kellett emelni az alapkamatot, ami tíz százalék fölötti volt. A cégeket, az önkormányzatokat és a magánszemélyeket egyaránt belekergették a devizaadósságba.

Majd így folytatta: Nincs olyan gazdasági összehasonlítás, amely alapján a Gyurcsány-kormány és az Orbán-kormány egy lapon említhető. Elég csak a V4-ekkel összehasonlítani: a Gyurcsány-kormány a V4-es tagországokhoz képest súlyosan alulteljesített. Például az egy főre vetített vásárlóerő alapján Szlovákia 2010-re durván elhúzott mellettünk, csak tavaly sikerült visszaelőzni őket.

Révész még arról beszélt, hogy

az EU és a nemzetközi baloldal 2006-ban azért védte Gyurcsányt, mert ő mindig kiszolgált minden uniós eljárást.

Ne legyen kétségünk, hogy elfogadta volna a migránskvótát, nem épített volna kerítést a határra, és ha rajta múlna, lehetne akármennyi LMBTQ-aktivista az óvodákban és az iskolákban.

Hogy 2006-ban kilőtték néhány ember szemét és vállalhatatlan állapotok uralkodtak Budapesten, az messze nem olyan zavaró a nemzetközi fősodornak, mint az, ha valaki nem szolgálja ki az igényeiket és a nemzeti érdekeket próbálja érvényesíteni.

A politikus kiemelte:

Ha az ellenzék kerülne hatalomra, amelynek legerősebb pártja a DK, annak súlyos következményei lennének. Bár a magyar demokrácia van annyira erős, hogy valamilyen módon elviselje, és egy ilyen őrült Néró ámokfutása ne idézzen elő a 2006-oshoz hasonló állapotokat, de nagy megpróbáltatás lenne a társadalom számára.

A rendőrség mostani hozzáállásáról Révész Máriusz azt mondta: A rendőrség felszereltsége és a vezetők hozzáállása ma már sokkal professzionálisabb. Érdemes megfigyelni, hogy még a legelvakultabb ellenzéki újságírók sem tudnak olyan példát felhozni a Fidesz–KDNP kormányzási időszakból, amikor a rendőrség brutálisan járt volna el a tüntetőkkel szemben. Mostanában inkább azon problémáznak, hogy a rendőrség vádat emelt Fekete-Győr András ellen, amiért füstgránáttal dobta meg a rendőröket - tette hozzá.

2006-ban nem kellett petárdát dobni rájuk, a nélkül is brutálisan összevertek ártatlan embereket. Hogy mennyire komoly sérüléseket szereztek a rendőrterror áldozatai, azt mutatja Csorba Attila esete is, aki a politikus lakásának utcájában lakott.

Neki 2006-ban kilőtték a szemét, elfolyt az agyvize és nagyon súlyosan megsérült az arca is. Bár kapott kárpótlást, az életminősége nem sokat javult, és amikor Révész utoljára látta, alig vánszorgott az utcán. Néhány éve öngyilkos lett.

A kormánypárti politikus biztos abban, hogy a rendőrség már nem fog így eljárni. Ezt mutatják a rendőrségbe vetett bizalmat vizsgáló felmérések is, amelyek jelentős javulást mutatnak.

Révész Máriusz Magyar Nemzetnek adott interjúja itt olvasható el teljes egészében.