Mérlegen az amerikai klímapolitika

klíma, klímavédelem, klíma, illusztráció, környezet, szennyezés
Illusztráció.
Vágólapra másolva!
A múlt héten beiktatták az Amerikai Egyesült Államok új elnökét, Joe Bident. A világ vezető szuperhatalmának első emberétől azt várják, hogy környezetpolitikai fordulatot hoz majd elnöksége az országot a párizsi klímaegyezményből kiléptető Donald Trumpéval szemben. Mi ma Amerika mérlege a klímaváltozás elleni harcban? A klímaváltozás tagadójának kikiáltott Trump elnöksége alatt valóban hátramenetbe kapcsolt az Egyesült Államok a környezetvédelem terén? Mekkora Biden és a demokraták mozgástere a klímavédelem területén? Erre keresték a választ a Klímapolitikai Intézet kutatói, Litkei Máté és Balogh Jeremiás.
Vágólapra másolva!

USA: a második legszennyezőbb ország, de van javulás

Kína után az Amerikai Egyesült Államok a második helyen áll a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó országok rangsorában.

A levegőbe juttatott szén-dioxid mennyisége az 1990. év és a 2008-as gazdasági világválság közötti időszakban folyamatosan nőtt, ezt követően azonban megfordult a trend, és csökkenést láttunk, de bőven van még mit javítani a helyzeten.

Az országon belül a legnagyobb szennyező a közlekedés, az energiatermelés és az ipar, ami együttesen az üvegházhatású gázok kibocsátásának 77 százalékát adja.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Ezek a területek kevésbé fenntartható módon működnek, mint például nálunk, az Európai Unióban.

Az USA energiatermelésének mintegy 80 százalékát olyan korszerűtlenebb energiahordozók adják, mint a kőolaj, a földgáz vagy a szén, és megközelítőleg 20 százalék származik nukleáris és egyéb megújuló forrásból.

Összehasonlításképpen: az EU-ban ez az arány mintegy 36 százalék és 65 százalék az atom és egyéb megújulók javára. Van tehát lemaradás az öreg kontinenshez képest, a fejlődést azonban nem érdemes elvitatni Amerikától. Az energiamixen belül a megújulók és a nukleáris energiatermelés részaránya nőtt az elmúlt évtizedben, miközben a szénkitermelés jelentősen visszaszorult a kevésbé környezetszennyező földgázüzemű erőművek számának emelkedése mellett. Ez azért fontos, mert az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) adatai szerint miközben a régi szénerőművek által szolgáltatott villamos energia a teljes termelés mindössze 28 százalékát teszi ki, ugyanezen létesítmények az ország szén-dioxid-kibocsátásának 66 százalékáért felelősek.

A pozitív irányú változáshoz az elmúlt időszakban minden elnök hozzájárult.

Barack Obama „Tiszta Energia Terve" (Clean Power Plan) az egyes államokra vonatkozón szén-dioxid-kibocsátási célértékeket szabott meg. A terv végrehajtását a Legfelsőbb Bíróság 2016-ban felfüggesztette, azonban így is 11 százalékos szén-dioxid-csökkenést ért el az USA Obama elnöksége alatt.

Trump ideje alatt szintén javult a helyzet.

Felemás Trump-örökség

Donald Trump Forrás: MTI/EPA/Fehér Ház/-

Donald Trump köztudottan nem volt a klímavédők elkötelezett barátja, hiszen hivatali ideje alatt több mint száz természet- és környezetvédelmi jogszabályt vont vissza vagy puhított fel. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a leköszönő elnök ne tett volna semmit a környezetvédelemért.

Inkább arról van szó, hogy a gazdasági versenyképességet és a társadalmi érdeket nem volt hajlandó feltétel nélkül feláldozni a klímavédelem oltárán.

Donald Trump „Megengedhető Tiszta Energia" (Affordable Clean Energy) kezdeményezése például az egyes erőműveket kötelezte arra, hogy energiahatékonyabb módon termeljenek. Szintén Trump nevéhez fűződik a „Nagy Amerikai Szabadtér" törvény (Great American Outdoors Act) aláírása, amin keresztül 9,5 milliárd dollárt biztosított a kormányzat nemzeti parkok, erdők és egyéb zöldterületek megújítására, valamint az őshonos fajokat érintő élőhelyek rekonstrukciójára, ami az elmúlt évtizedek legnagyobb környezetvédelmi célú juttatásának tekinthető.

Trump elmúlt négyéves regnálása során tovább folytatódott az USA szén-dioxid-kibocsátásának csökkenése, a csökkenés üteme azonban kétségtelenül lassult.

A Global Carbon Project 2020-as adatai szerint az USA szén-dioxid-kibocsátása mindössze 0,5 százalékkal mérséklődött Trump ideje alatt, viszont 3 százalékkal csökkent a szén részaránya az energiatermelésen belül, a megújuló energiaforrások aránya pedig 11 százalékkal nőtt. Mindent összevetve, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) szerint

1970 és 2019 között általában a légszennyező anyagok átlagos szintje 77 százalékkal csökkent az USA-ban, és ez a tendencia folytatódott a Trump-adminisztráció alatt is.

Mit tesz-tehet majd Biden?

Joe Biden Forrás: AFP/Andrew Caballero-Reynolds

Joe Biden mélyrehatóbb változásokat ígér elődjénél.

A nemrég beiktatott elnök elképzelése, hogy 1700 milliárd dollárból 2050-ig karbonsemlegessé tenné az USA gazdaságát.

A terv azonban nemcsak az összeg és az időtáv láttán tűnik ambiciózusnak, hanem azért is, mert a szenátusban a republikánusok maradtak többségben a választásokon. Arról sem érdemes megfeledkezni, hogy Trump kinevezései révén a Legfelsőbb Bíróságon is konzervatív bírák vannak túlsúlyban, így a túlságosan progresszívnek ígérkező kezdeményezések akár itt is elakadhatnak. Biden mozgásterét az ellenérdekelt ipar képviselői tovább szűkíthetik, de arra is figyelnie kell az új elnöknek, hogy a társadalom mekkora áldozatot képes hozni a klímavédelem érdekében.

Biden és a világ számára is jó hír viszont, hogy az amerikai vállalatok és fogyasztók meghatározó része az elnök személyétől függetlenül, piaci alapon is kezd átállni a fenntarthatóbb működésre.

A megújuló energiaforrások használata ma már akár könnyebben megtérülhet, mint a fosszilis társaiké, ami azt jelenti, hogy a zöld energia állami támogatás nélkül is versenyképes tud lenni például a villamosenergia-előállítás piacán. Az Egyesült Államok Energetikai Információs Hivatalának (EIA) legfrissebb villamosenergia-termelési előrejelzései szerint az USA-ban 2021-ben közel 40 gigawatt megújuló villamosenergia-termelő kapacitás elindítása történhet meg, ami összevetésképpen hússzorosa a magyarországi paksi atomerőmű teljesítményének.
Az USA-ban hagyományosan egy személy kezében központosul a végrehajtó hatalom, azonban ezzel együtt sem olyan nagy az elnök szerepe az amerikai környezeti ügyek alakulását illetően, mint ahogy azt itt, Magyarországon gondolhatjuk.

A gazdaság és a társadalom környezetbarátabbá válását Trump politikája érdemben nem gátolta, és a fejlődés valószínűleg Biden nélkül is folytatódna.

Ez tanulság nekünk, magyaroknak is. A környezetvédelmi problémák megoldását nem szabad kizárólag külső intézményektől várni, a gondokat pedig nem érdemes külső tényezőkre hárítani, a klímavédelem mindannyiunk egyéni felelősségén is alapszik.

A Klímapolitikai Intézet témában írt hosszabb elemzése itt olvasható.