Szoros kapcsolat van a börtönbiznisz és a gyöngyöspatai kártérítési per között

Összefügg a gyöngyöspatai kártérítések kérdése és a börtönbiznisz, mindkét ügyben a Soros-hálózat és a hozzájuk kapcsolódó személyek próbálják támadni a magyar kormányt. A két ügy - elsőre bármennyire is távolinak tűnnek egymástól - háttere és célkitűzései azonosak: minél több pénz megszerzése a magyar költségvetésből, ezáltal erőteljes politikai és pénzügyi nyomás gyakorlása a magyar kormányra, egyben a börtönviszonyok és a romák magyarországi helyzetén keresztül az ország destabilizálása.

A Soros György amerikai milliárdoshoz kötődő nemzetközi hálózat magyarországi szervezetei két, látszólag egymástól különböző fronton kezdték el támadni a magyar kormányt, mindkettőről többször beszámoltunk az elmúlt hetekben. A gyöngyöspatai szegregációs perben százmillió forint kártérítést kellene fizetnie az önkormányzatnak és a tankerületnek erősen vitatott indokok alapján, a börtönbizniszben pedig 12 ezer per zajlik az állam ellen az állítólagos rossz börtönviszonyok miatt. Ezeket a pereket legnagyobbrészt Soroshoz valamilyen formában kapcsolódó ügyvédek intézik.

Soros György Forrás: Anadolu Agency/2014 Anadolu Agency/Yunus Kaymaz

Vagyis kimondhatjuk: a Soros-hálózat magyarországi tevékenysége áll

a gyöngyöspatai romák kártérítési ügye és a börtönbiznisz mögött is.

A Soros-hálózat a gyöngyöspatai ügy hátterében

Az Origo már több alkalommal is beszámolt róla, hogy a gyöngyöspatai kártérítési perek mögött eredetileg a volt SZDSZ-es Mohácsi Viktória-féle Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (Chance For Children Foundation, rövidítve: CFCF) áll.

Ez a jogvédő szervezet vette rá a gyöngyöspatai roma szülőket arra, hogy pereljenek a vélt vagy valós szegregáció miatt.

A szülők eleinte ugyanis nem akartak perelni, de a CFCD meggyőzte róla őket, sőt a jogi képviseletüket is automatikusan vállalta.

Ahogy az már közismertté vált, a Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítélete értelmében a gyöngyöspatai önkormányzatnak - mint a Nekcsei Demeter Általános Iskola akkori fenntartójának - több mint 80 millió, míg a tankerületnek majdnem 20 millió forint kártérítést kellene fizetnie az ügyben érintett 62 roma tanuló családjának, mert a bíróság szerint 2004-től kezdődően szegregálták őket.

A Kúria december 16-án indoklás nélkül elutasította a határozat felfüggesztését kérelmező alperesi beadványt, ami azt jelenti, hogy a bíróság határozatát 2020. január 17-ig végre kellett volna hajtani.

Horváth László, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője számos alkalommal elmondta, hogy

a több mint 80 milliós összeg a helyhatóság saját éves bevételeinek a duplája, melynek kifizetése csődbe juttathatja Gyöngyöspatát.

A kormány a kártérítés kifizetése helyett élethosszig tartó digitális pályamodellt kínál a helyi romáknak, mivel szerintük megfelelő képzéssel többre vihetik, mint a megítélt kártérítéssel. Mint azt a gyöngyöspatai polgármestertől megtudtuk, ezekkel a családok elsöprő többsége nem kíván élni, inkább a pénzt akarják. Ami nem meglepő azok után, hogy értesüléseink szerint többen a másodfokú ítélet után uzsorakölcsönöket vettek fel, mivel az alapítvány képviselői meggyőzték őket arról, hogy most már biztos a kártérítés. Ezt a pénzt már el is költötték.

Hevér Lászlóné polgármester azt mondta: a kártérítések miatt feszült helyzet alakult ki a településen, különösen miután kiderült, hogy olyan volt diák is kaphat kártérítést, aki 300 órát hiányzott az iskolából igazolatlanul, sőt,

még egy olyan családnak is jár pénz, ahol a nagymamát két év börtönbüntetésre ítélték tanárbántalmazásért.

Jó magaviseletre hivatkozva a bíróság korábban kiengedte.

Horváth László, a térség országgyűlési képviselője a gyöngyöspatai ügyet a Soros-hálózat pénzszerző akciójának minősítette.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elsőszámú finanszírozója valóban a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute-OSI). Ujlaky András, a szervezet egyik társalapítója pedig azt nyilatkozta, hogy évente 70-80 ezer dollárt kaptak az OSI-től.

Többek között támogatta a CFCF-et a Magyar Soros Alapítvány, a Norvég Civil Támogatási Alap és az Ökotárs Alapítvány is. A támogatás összege a szervezet közel két évtizedes működése alatt akár több tízmillió forintra is rúghatott.

Azt külön érdemes kiemelni, hogy noha a bíróság szerint a roma diákok szegregálása 2004-ben, a balliberális kormányok alatt kezdődött,

a 2010-es kormányváltásig nem indult egyetlen per sem, a Soros-szervezetek 2011-től kezdve aktivizálták magukat.

Beszámoltunk arról is, hogy a gyöngyöspatai ügyben hétvégére tüntetést hirdettek, amelyet Soros György egyik aktivistája, Setét Jenő szervez.

A Soros-hálózat a börtönbiznisz mögött

Szintén beszámoltunk már róla, hogy a börtönkártérítések ügyében is feltűnően aktívak voltak a Soros-hálózathoz és a balliberális holdudvarhoz kötődő ügyvédi irodák, amelyek között nagyon jelentősnek mondható az átfedés.

A rossznak mondott börtönkörülmények miatti kártérítési perek száma szintén a 2010-es kormányváltás után nőtt meg jelentős mértékben.

Összesen körülbelül 12 ezren perelték be a magyar államot. A szám nagyságára jellemző, hogy ez a jelenleg börtönben lévő emberek valamivel több, mint kétharmada. A perek előbb a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) folytak, sok esetben olyan bírók előtt, akik korábban szoros kapcsolatban voltak Soros György valamelyik szervezetével. Erről éppen csütörtökön közölt tényfeltáró cikket a francia konzervatív lap, a Valeurs actuelles. Később a magyar bíróságokat is elárasztották a börtönperek.

Kártérítésként az elítélt bűnözőknek az állam

csak 2015-től napjainkig hozzávetőlegesen 10 milliárd forintot fizetett ki.

A megítélt összegekből - ügytől függően - 15-40 százalék közötti sikerdíjat kaptak a Soros-hálózathoz kötődő, az érzékenyítő képzéseiken részt vevő balliberális ügyvédek.

A kifizetések 61 százaléka eleve ügyvédi számlákra érkezett.

Ők fejlesztették ügyvédi irodáik révén külön üzletággá a börtönbizniszt; már 2015-ben arról nyilatkoztak ügyvédek, hogy magyar ügyvédek irodákat nyitottak Strasbourgban, onnan vitték az ügyeket. Az ügyvédek közül a legismertebb a 2018-as országgyűlési választásokon ellenzéki színekben képviselő-jelöltként induló Magyar György, akinek az ügyvédi irodája

409 ügy után 544 millió forintot kaphatott.

Magyar György Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Magyar egyébként a börtönbiznisz teljes nagyságrendjét már 2013-ban 30 milliárd forintra becsülte, tehát ekkora piacon osztozkodtak az ügyvédek.

A börtönbizniszben szintén érintett, másik ismert ügyvéd Karsai Dániel, a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza, aki ilyen jellegű ügyekben gyakran megfordult a strasbourgi emberi jogi bíróságon.

A Soros-szervezetek ugyan elvileg nem kampányolhatnak a börtönökben, a valóságban azonban az ügyvédeken keresztül erőteljes nyomást gyakorolnak a rabokra, egy előre megírt mintabeadvánnyal győzködik őket. A rabok pedig természetesen örülnek az „ingyenpénznek". Őket is az ügyvédek győzik meg tehát a perek indításáról, ahogy azt a gyöngyöspatai ügyben is láttuk - ez is erőteljes kapcsolatot mutat a két eset között.

A kártérítések ügyében rengeteg, közfelháborodást kiváltó ítélet született az elmúlt években.

A teljesség igénye nélkül, ahogy arról már írtunk, például Szögi Lajos gyilkosai közül négyen kaptak kártérítést, ifjabb H. Dezső 5 millió forintot kapott, azért, mert szerinte keveset szellőztettek a cellájában, és a melegvíz sem volt elegendő. F. György 4,5 milliót kapott, de Sz. András és J. Gusztáv sem maradt kártérítés nélkül.

Az utóbbiak is a szellőztetés hiányára panaszkodtak, továbbá azt is sérelmezték, hogy nem süt be kellő mértékben a nap a cellájukba.

Az egyik battonyai rémként ismertté vált M. Zoltán is kifogásolta a napfény hiányát, ő 2,5 millió forint kártérítést kapott,

ami azért is érdekes, mert tényleges életfogytiglanra ítélték, tehát nem világos, hogy mit fog kezdeni ezzel a pénzzel.

Ő a teljes összeget az ügyvédje számlájára kérte.

Szintén kártérítést kapott idősebb és fiatalabb Burka Ferenc is, azért, mert egy 1999-ben elkövetett gyilkosság miatt 2005-ig előzetes letartóztatásban voltak, de bizonyítékok hiánya miatt első alkalommal felmentették őket. Burkáéknak 45 millió forintot ítéltek meg.

Idősebb Burka a kártérítés egy részével pózol. Forrás: Origo

Később újratárgyalták az ügyüket, és új bizonyítékok alapján 2017-ben elítélték mindkettejüket.

Addigra azonban a 45 milliót már elköltötték, így reménytelen, hogy az állam ezt valaha vissza tudja szerezni.

A rossz börtönkörülményekre hivatkozva a „skálás gyilkosként" ismert Bene László is kapott több milliós nagyságrendű kártérítést. A bíró annak ellenére megítélte neki, hogy nem sokkal korábban még úgy nyilatkozott ,,hogy wellness szállodához hasonlítható a magánzárkája. Neki egyébként azért volt szüksége a pénzre, mert ennek segítségével próbált szabadlábra kerülni. Ez biztosította volna ugyanis a lakhatását. Az első fokon döntő bíróság pedig Bene reményeinek megfelelően szabadlábra is helyezte, a döntést azonban az ügyészség fellebbezése után megváltoztatták.

A sorozatgyilkos Magda Marinko jelenleg is perli a magyar államot, szintén a fogva tartási körülmények ürügyén. Ő is milliókat szeretne kiperelni.

Szintén nagy visszhangot váltott ki, hogy „a lúgos orvos", Bene Krisztián - aki megcsonkította volt párja altestét - 2019 májusában 590 ezer forint kártérítést kapott, azért, mert

a bíróság szerint kicsi volt a cellája.

Áldozata ekkor még mindig nem kapta meg a neki 2018-ban megítélt, 739 ezer forint összegű kártérítést, sőt, Bene Krisztián pere jogerősen még mindig nem ért véget.

A kormány 2020. január 18-án azonnali hatállyal felfüggesztette a börtönkártérítések kifizetését.

Azt, hogy a gyöngyöspatai ügy és a börtönbiznisz a Soros-hálózat egymással összefüggő, azonos célkitűzésekkel rendelkező pénzszerző akciója, a fentiek mellett az is bizonyítja, hogy szintén az amerikai milliárdos által finanszírozott Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kezdeményezésére vasárnap tüntetést tartottak a jogállamiság megvédése és a bírói függetlenség állítólagos megsértése miatt.

A megmozdulás egyik társzervezője az ugyancsak Soros által pénzelt Amnesty International magyarországi fiókszervezete volt.

A tüntetés céljai a két, csak látszólag különböző ügy kapcsán tehát egybevágtak.

Gyöngyöspatát és a börtönbizniszt a Soros-hálózat természetesen a kormány lejáratására is megpróbálja felhasználni. És újabb kérdéseket vet fel, hogy ezen, és persze a pénzszerzésen kívül még mi lehet a cél?