Orbán Viktor: Tisztességes alapokra kell helyezni az uniós költségvetést

Brüsszel, 2020. február 3. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Brüsszelben 2020. február 3-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Tisztességes alapokra kell helyezni az uniós költségvetést, alapkoncepciója ugyanis nem sportszerű, és olyan módosítások vannak benne, amelyek a szegényebb országoktól a gazdagok irányába kívánnak pénzeket átcsoportosítani - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő Brüsszelben, miután megbeszéléseket folytatott Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével hétfőn.

A miniszterelnök magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, sűrű félév várható, még minden kérdés nyitott, amelyek között az unió 2020 utáni hétéves költségvetése, a migráció, a digitalizáció és a bővítés kérdése szerepel.

Azt mondta, ezekről nemcsak tárgyalni szeretnének, hanem a többségét le is szeretnék zárni. Szavai szerint a menetrend nagyon ambiciózus, amelynek teljesítése véleménye szerint nem lehetetlen, de mint mondta: "csodát kell hozzá tenni".

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Brüsszelben 2020. február 3-án. Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Tájékoztatása szerint a tanács elnökével folyatott megbeszélések többségét az unió 2020 utáni, hétéves költségvetésének kérdése tette ki, ugyanis február 20-ra e témára összpontosítva hívott össze rendkívüli uniós csúcsot Charles Michel.

Elmondta, Magyarország még nem mutatta be a költségvetésre vonatkozó nemzeti számait, a tárgyalások ugyanis még nem tartanak abban a szakaszban.

Kifejtette, az eddig bemutatott tervezet nem változtat az előző hét év rossz gyakorlatán.

Olyan igazságtalanságok vannak benne, mint az, hogy a Brüsszelben elosztott pénzügyi alapok esetében a szegényebb országok részesedése 5 százalék, miközben a népesedésük 20 százalékát teszi ki Európának.

Az igazságtalanság orvoslásában semmiféle javulás nem mutatkozik - húzta alá.
Közölte, további egyeztetés várható azokkal az országokkal, amelyeknek Magyarországhoz hasonlóan, bajuk van a költségvetés "eszmei, szellemi, elvi alapjaival". Ezeket az országokat tájékoztatta a Kohézió Barátai csoport kormányfői szintű szombati, Portugáliában tartott ülésén a költségvetés elvi helyességének helyreállítása érdekében tett konkrét javaslatairól, amelyet hétfőn átadott az uniós tanács elnökének is - mondta.

Mi tisztességes költségvetést akarunk. Ha ez megvan, azon belül a magyarok meg fogják találni a számításukat, vagyis a nekik kedvező számkombinációkat is

- fogalmazott.

Orbán Viktor azon véleményének adott hangot, hogy a február 20-i csúcstalálkozó nem jelenti azt, hogy be is kell fejezni a tárgyalásokat. Jó lenne, de a magyar álláspont szerint a költségvetés minősége fontosabb, mint elfogadásának időpontja - tette hozzá a miniszterelnök.

A február 20-ra összehívott uniós csúcs középpontjában álló, 2021-2027 közötti uniós büdzsé kérdése megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból azt jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni.

Orbán Viktor hétfőn Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is találkozott Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Az Európai Bizottság a 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százalékának megfelelő összegű költségvetést javasol, az Európai Parlament 1,3 százalékért áll ki, míg több ország nem szeretne 1 százaléknál többet.

A költségvetés igazságtalanságai

A magyar kormány alapvetően négy dolgot kifogásol a költségvetés tervezetében, amelyet még az előző Juncker-bizottság készített el:

• a visszatérítések rendszere igazságtalan, ezért meg kell szüntetni;
• a közép-európai országoknak juttatott támogatások nagy része visszakerül a nyugati tagállamokhoz (a multinacionális cégeken keresztül), és ez nem jelenik meg a tervezetben;
• a kohéziós forrásokat csökkentik, ráadásul úgy, hogy minél szegényebb egy ország, annál többet vesznek el tőle, minél gazdagabb, annál kevesebbet;
• a bizottsági javaslat rugalmatlan, és ezen változtatni kell.

Példaként korábban Orbán Viktor megemlítette a kutatásfejlesztési programot, melynek 95 százalékát a régi tagállamok kapják, az újak csak 5 százalékot, miközben a lakosság 20 százaléka az új tagállamokban lakik.

De ugyanez a helyzet a klímavédelmi programokkal is.