A baloldal nem segít az országnak

Tavasszal a hazai baloldal saját politikai céljait előbbre helyezte, mint a magyar emberek védelmét, a közös védekezést, és erkölcsileg megkérdőjelezhető módon éppen a koronavírus-törvény miatt támadta a kormányt. A vírus újbóli megjelenése, és az arra adott, a korábbitól eltérő kormányzati reakció új helyzetet eredményezett, esélyt kínálva a baloldalnak, hogy legalább most segítsenek. Jelen állás szerint nagyon úgy néz ki, Gyurcsány Ferenc és társai nem tanultak a múlt hibáiból. Pedig a kormány ezúttal nem rendelt el veszélyhelyzetet, amit korábban a baloldal kifogásolt. Ismét cserbenhagyja a baloldal Magyarországot.  

Minden fronton tüzet nyitottak

Az első hullám ideje alatt visszatérően azzal támadták a kormányt, hogy nem hozta meg időben a szükséges szigorító intézkedéseket, illetve hogy az egészségügy nincsen felkészülve a járványra.

Üzeneteikkel folyamatosan próbálták rombolni az egészségügyi intézkedésekbe vetett társadalmi bizalmat.

Ezt tökéletesen példázza, hogy amikor még a járvány teljesen ismeretlen volt a nyilvánosság előtt, Arató Gergely DK-s politikus márciusi parlamenti felszólalásában arról beszélt: "a kormány védőfelszerelés, maszk és kesztyű nélkül küldi az orvosokat és ápolókat, az egészségügyi dolgozókat a koronavírus elleni harcba". Azt is mondta, hogy szerinte "a kormány potenciális koronavírus-fertőzötteket, sőt kontaktszemélyeket sem hajlandó tesztelni."

A Gyurcsány-párti politikus mondandója nemcsak erkölcsileg megkérdőjelezhető, hanem teljes mértékben hazugságnak bizonyult. A kabinet ugyanis mindvégig biztosította a szükséges védőfelszereléseket a koronavírusos betegekkel foglalkozó orvosoknak, ráadásul a veszélyeztetett korcsoportba tartozó orvosok helyett a fiatalabb orvosokat helyezte a frontvonalba.

Hiller István, az MSZP képviselője, az Országgyűlés szocialista alelnöke, Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője, Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, frakcióvezetője, Tordai Bence, Kocsis-Cake Olivio és Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselői (b-j) az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 10-én. Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Nemet mondtak a magyar embereket védő törvényre, és Brüsszelbe mentek rágalmazni

Az első hullám idején bár a kormány minden járványügyi intézkedését támadták, a baloldali pártok és politikusaik elsősorban azt hánytorgatták fel, hogy a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat elfogadásával a kormány egy későbbi diktatórikus rendszer alapjait akarja megalapozni. Egészen elképesztő hazugság volt, amire egy összehangolt nemzetközi lejárató hadjáratot húztak fel. Ennek fényében érdemes megnézni, honnan hová vezetett az út a vírus elleni küzdelemben.

Március 11-én rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett a kormány az ország teljes területére a koronavírus-járvány miatt. A rendkívüli jogrend kihirdetésére azért volt szükség, mert a kormány számára ez biztosította a járvány elleni védekezéshez szükséges gyors és rendkívüli intézkedések azonnali végrehajtását. A kormány március közepén azt kérte a parlamenti pártoktól, hogy a hatékony védekezés érdekében térjenek el a házszabálytól, és amint csak lehet, szavazzanak a koronavírus-törvényről.

A baloldali képviselők (az MSZP, a DK, a Párbeszéd, a Jobbik, az LMP) azonban sem a házszabálytól való eltérést, sem magát a törvényt nem támogatták.

A baloldal nemet mondott a közös védekezésre: Gurmai Zita, az MSZP (b), Tordai Bence, a Párbeszéd és Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője Forrás: MTI/Kovács Tamás

Értelmezhetetlen volt a hozzáállásuk, hiszen az Alaptörvény és maga a törvényjavaslat világos korlátozásokat tartalmaz a kormány esetleges túlhatalmával szemben. Ha ilyesmire sor került volna, akkor az Alkotmánybíróságnak lehetősége lett volna ezt jelezni. Amiatt, hogy nem támogatták a kormány javaslatát, a parlament csak jó pár nappal később tudta elfogadni a magyar emberek védelme érdekében született jogszabályt.

Második körben már nem kellett 4/5-ös többséget felsorakoztatni a javaslat mögött, így azt az Országgyűlés március 30-án elfogadta. Közel sem mellékes, hogy annyi sem volt a baloldali pártokban, hogy másodszorra megszavazzák az életmentő jogszabálycsomagot.

Előre megtervezetten diktatúráztak

Mint utólag kiderült, nem véletlenül hátráltak ki a közös védekezésből. A helyzetet jónak ítélték meg politikai népszerűségük növelésére, ezért a nemzetközi baloldallal összefogva egy előre eltervezett, összehangolt támadást intéztek Magyarország ellen. Amikor az ország a járvány miatt nehéz helyzetbe került, minden eddiginél erőteljesebben zúgott a diktatúra-kórus. A hazai és a brüsszeli baloldal képviselői szinte betűről betűre ugyanazokkal a rágalmakkal bombázták a kormányt. Annak ellenére, hogy Orbán Viktor többször leszögezte: amint indokolatlanná válik a veszélyhelyzet és a kormány extra jogosultságai, visszavonják a koronavírus-törvényt.

Nehéz ezt elfelejteni, hiszen a baloldal akkor hátrált ki a nemzeti összefogásból, amikor a legkevésbé kellett volna.

Gyurcsány Ferenc pártja, a DK elsőként fordult Brüsszelhez "a felhatalmazási törvény hatálya alatt született kormányrendeletek miatt". "Orbán Viktor hamar bebizonyította, mire kellett neki az idők végezetéig szóló korlátlan hatalom" - írták közleményükben, nem törődve azzal, hogy képviselőik közben a parlamentben törvényeket tárgyaltak.

Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője, elnöke napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. Forrás: MTI/Kovács Tamás

"Orbán Viktor ezt a helyzetet is kizárólag arra használja fel, hogy diktatúrát építsen ki Magyarországon, és felszámolja a jogállamiságot a parlament kiiktatásán keresztül. Márpedig ezt itt nem tűrik" - ezzel támadta Magyarországot Brüsszelben Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője.

"Önök úgy akarják elfogadni ezt a lex Covid néven ismert törvényt, hogy az gyakorlatilag érdemi kontroll nélkül ad önnek felhatalmazást. (...) Ezt úgy hívják, miniszterelnök úr, hogy diktatúra" - támadta a kormányt Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője a törvényjavaslat vitáján.

Nemcsak a hazai törvényhozásban zajlott a méltatlan vita: a hazai baloldallal összejátszó brüsszeli elit képes volt a koronavírus-törvény miatt Brüsszelbe kiráncigálni Magyarországot. Emlékezetes, egészen lehetetlen felvezetése volt a meghallgatásnak: a nemzetközi baloldal ellehetetlenítette, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter felszólalhasson.

Külföldön rendszeresen elhangzott az a képtelen hazugság, hogy nincs is parlament. Holott folyamatosan működött.

Hiábavaló volt a nagy igyekezet, június közepén az Országgyűlés - a kormány ígéretének megfelelően - elfogadta a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényt, ezzel visszavonta a magyar emberek érdekében meghozott jogszabályt. A parlament egyúttal jóváhagyta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló jogszabályt is. Árulkodó, hogy a baloldal nem szavazta meg ez utóbbit, azaz nem támogatták a járványügyi készültség bevezetését.

Most sem segítenek

Őszre megváltozott a helyzet: Orbán Viktor a köztelevíziónak adott interjújában ismertette, a korlátozások helyett az ország működőképességére helyeződik a hangsúly a vírus elleni védelemben. "Magyarországnak működnie kell" - mondta a kormányfő. Azaz

a második hullámban a kormány nem tervezi a veszélyhelyzet kihirdetését, a korábban éppen a koronavírus-törvényt bíráló baloldal mégsem segít a közös védekezésben.

Felmerül a kérdés: miért nem teszik? Pedig most minden adott lenne, hiszen az önkormányzatoknak, így a baloldali városvezetőknek is jóval nagyobb (pénzügyi és egyéb) mozgásterük van, mint tavasszal, amikor jobban meg volt kötve a kezük.

A baloldali városvezetők rendszeresen a kormány által létrehozott járványügyi alapra és az úgynevezett szolidaritási hozzájárulásra hivatkoznak amiatt, hogy nincs elegendő pénzük. Ez több szempontból is abszurd: mindkét kormányzati intézkedés a szolidaritás üzenetét foglalja magában, utóbbi pedig arra ösztönzi a nagyobb, jobb módú településeket, hogy segítsék meg a nehezebb helyzetben lévőket.

Karácsony Gergely főpolgármester és társai Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Korábban megírtuk, hogy ezekkel a sugalmazásokkal szemben a valóság az, hogy

a települések az ideinél is nagyobb összegből gazdálkodhatnak jövőre, köszönhetően a magyar gazdaság helyzetének.

A központi költségvetésben ugyanis 857 milliárd forintot különítettek el a települések számára, ami 16 százalékkal, 118 milliárd forinttal több, mint 2020-ban. Arról nem is beszélve, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv keretében számos beruházást és munkahelyteremtő fejlesztést indít el a kormány, ez pedig szintén komoly segítséget jelent az önkormányzatoknak. Sőt, ezenfelül egy 400 milliárd forintos csomagot is biztosít a településeknek.

Különösen igaz ez a fővárosra, azaz a leggazdagabb magyar önkormányzatra: Budapestnél 11 milliárd forinttal marad több jövőre. Arról nem is beszélve, hogy a Magyar Államkincstár a napokban közölte: a fővárosnak 135 milliárd forintja van állampapírban. Mint ismert, Karácsony Gergely főpolgármester rendszeresen azzal érvel, hogy a főváros nincs jó anyagi helyzetben, így nagyobb volumenű támogatásokat, beruházásokat nem tud vállalni. Így a baloldali városvezetés folyamatosan a kormányra próbálja meg tolni a felelősséget.

Elég nagy pofont jelentett az államkincstár bejelentése: Karácsony közösségi oldalán kénytelen volt elismerni, hogy valóban van ennyi pénz a főváros számláján.

Ehhez képest a főváros nem tett érdemi lépéseket a bajba jutott budapesti vállalkozások, így a turizmusból élők és taxisok megsegítésére. Amíg Európa nagyvárosaiban általános, hogy a városvezetés különféle támogatásokkal próbálja megsegíteni a nehéz helyzetbe került gazdasági szereplőket, addig Karácsonyéktól mindössze egy értékelhetetlen csomagra tellett.

Megírtuk, hogy míg Budapest tétlenkedik, Bécs már három mentőcsomagot adott a válság miatt nehéz helyzetbe került helyi szállásadóknak, vendéglátósoknak. Az osztrák fővároshoz hasonlóan Párizs és Madrid vezetése is komoly támogatásban részesítette a koronavírus-járvány következményei miatt bajba jutott vállalkozásokat. A francia fővárosban szolidaritási alapot hoztak létre, és helyreállítási tervvel próbálják enyhíteni a gazdasági károkat, a spanyol fővárosban is eurómilliókat költenek erre.