A Lánchíd állapota felháborítja Széchenyi István egyenesági leszármazottját

Alexander von Schönburg író-újságíró, a német Bild főszerkesztőségi tagja, főmunkatársa, gróf Széchenyi István egyenesági leszármazottja terjedelmes interjút adott a Magyar Nemzetnek. A Széchenyi utód – többek között – arról beszélt, hogy felháborítja és mélységesen elszomorítja a Lánchíd állapota. Saját bevallása alapján neki ez személyes ügy, mert a nagy előd révén érzelmileg is kötődik a hídhoz. Szerinte Orbán Viktort azért kritizálják nyugaton, mert tartanak tőle, mivel „nem úgy énekel, ahogy Brüsszelben fütyülnek".

Alexander von Schönburg elmondta, hogy csak kicsit beszél magyarul, mert a nővéreivel ellentétben őt nem tanították meg a nyelvre, de mentségül felhozta, hogy

Széchenyi István felnőttként tanult meg rendesen magyarul, tehát neki is van még erre ideje.

Az anyja, Széchenyi Beatrix magyar, az apja, Joachim Graf von Schönburg-Glauchau német nemes volt.

Alexander von Schönburg Forrás: Magyar Nemzet-Teknős Miklós

A szülei 1956-ban ismerték meg egymást, mindketten önkéntesnek jelentkeztek a Máltai Szeretetszolgálatba, hogy segítsék a kommunista megtorlás elöl menekülő magyarokat. Apja is menekült volt, a kommunisták 1945-ben elvették a családja minden birtokát, hisz azok Kelet-Németországban voltak.

A gróf az 1950-es évek Nyugat-Berlinjében antikommunista csoportok munkájában vett részt, a 60-as években a német kormányzattól megbízást kapott, hogy egy felzárkóztatóprogram keretében, Szomáliában rádiócsatornákat építsen ki.

Így született Alexander von Schönburg 1969-ben az afrikai ország fővárosában, Mogadishuban.

A családja még az ő születési évében el kellett hagyja Szomáliát, mert az új, szovjetek által támogatott hatalom kiutasította a nyugatiakat.

Saját bevallása alapján, ő nem nacionalista, de hisz abban, hogy az embernek tartozni kell valahová. Először is a családjához, majd a falujához, szülővárosához, utána az országához.

Európa önmagában túl absztrakt ahhoz, hogy identitást adjon

– fűzte hozzá.

Sokat jelentenek neki a magyar gyökerei, gyermekkora óta rendszeresen jár Sopronba és Nagycenkre, néha Budapestre is.

Széchenyi István emlékét és hagyatékát különösen fontosnak nevezte a családja szempontjából, ezért meglepi és elszomorítja, hogy a nagy felmenője egyik legkiemelkedőbb megvalósítása, a Lánchíd ilyen rossz állapotban van.

Ezzel kapcsolatosan Alexander von Schönburg részletesen kifejtette álláspontját. Valamikor olvasta, hogy nagy viták előzték meg a híd építését, a Széchenyi tervét ellenzők inkább kőből akarták megépíttetni, és látva a híd mostani képét, ironikusan hozzátette „lehet, hogy Széchenyi ellenzőinek mégis igazuk volt, és inkább kőből kellett volna megépíteni".

Kihangsúlyozta, hogy

a hidat helyre kell állítani, nem szabad veszni hagyni, mert Magyarország modernségének a jelképe, és arra emlékeztet, hogy Magyarország felvirágzása az új technológiák befogadásával kezdődött.

Hozzáfűzte, hogy

érzelmileg igenis kötődik a hídhoz, fájó, hogy ilyen az állapota.

A Lánchíd Fotó: Csudai Sándor - Origo

Véleménye alapján, „ha máshogy nem megy, ha a városvezetés nem tudja, vagy nem akarja renoválni, akkor azt ajánlom, hogy újítsák fel közadakozásból, és kapjon mindenki egy elismervényt arról, hogy hozzájárult a híd helyreállításához. Ha pedig végkép nem megy, akkor szedjenek hídpénzt, mint a régi szép időkben. Egyszerű: minél nagyobb a kocsid, annál többet kell fizetni, gyalog ingyen át lehetne kelni rajta. Ez a híd mindenkié, az egész magyarságé, társadalmi üggyé kellene tenni" – nyomatékosította álláspontját.

A Pride-dal kapcsolatban kifejtette, hogy neki nincs semmi baja a szivárványos zászlóval, de „mi van akkor, ha a Starbucks, az Apple, a Coca-Cola vagy bármelyik másik cégóriás, állami intézmény kirakja a szivárványos zászlót? Hatalmas erkölcsi nyomást helyez az emberekre, mert azt sugallja, hogyha nem értesz egyet ezzel, akkor kívülálló vagy, és ez előbb-utóbb dogmává válhat".

Hozzátette: egy híres német modellismerőse mesélte, hogy az összes kollégája állást foglalt a Black Lives Matter ügyében a közösségi médiában, de ő inkább nem nyilvánul meg, mert azt mondta, hogy nem foglalkozik politikával".

Ennek kapcsán az ad okot aggodalomra, hogy

mi van akkor, hogyha egy év múlva elővesznek, és elkezdik számon kérni, hogy te miért nem támogattad ezt? A nyugati világban manapság társadalmi és politikai halálnak számít, ha ellenük foglalsz állást, de ha nem mondasz semmit, az is oda vezethet. Ma ott tartunk, hogyha nem lengeted a szivárványos zászlót, akkor problémád lehet belőle.

Szerinte mindez George Orwell világára emlékeztet, melyben mindenki ugyanúgy gondolkodik, és ez baj.

Újságíróként úgy látja, hogy

ma Magyarországról úgy gondolkodnak Nyugaton – főleg Németországban – mint Széchenyi István korában.

Közölte: „Metternichék és a bécsiek radikálisnak tartották Széchenyit, pedig egy középutat járó, modern gondolkodású ember volt, aki a nemesi privilégiumok eltörléséért, a közteherviselésért küzdött".

Szerinte

ugyanilyen radikálisnak látják ma Orbán Viktort, pedig ő is nyilvánvalóan kulturálisan konzervatív és Nyugat-párti politikus.

Noha az „új birodalom" része akar lenni, Merkelék mégis radikálisnak tekintik. Széchenyi is hitt a modern technológiában, hidat, vasutat akart építeni, Magyarországot egy modern állammá akarta formálni, de kulturálisan konzervatív volt – fűzte hozzá Alexander von Schönburg.

Kijelentette, hogy

ő katolikusként Orbánt leginkább a családpolitikájáért tiszteli.

De azt is látni kell, hogy Magyarország mindemellett egy nagyon modern ország, hisz Zala megyében okosváros épült állami pénzből, és nagyon fejlett, világszínvonalú autóipara van. Szerinte manapság ez az egyetlen járható út: egyszerre konzervatívnak és jövőpártinak, technológiapártinak kell lenni.

Véleménye alapján lehetséges, hogy

Orbántól azért tartanak, mert nem úgy táncol, ahogy Brüsszelben fütyülnek, nem hajlandó lemondani a nemzeti eszméről és a határokról.

Michael Roth német külügyi államtitkárnak az állítólagos magyarországi antiszemitizmussal kapcsolatos szavait „butaságnak" minősítette. Közölte, hogy

Magyarország nyugati percepciója tele van negatív propagandával és negatív sztereotípiákkal.

Azt is mondják Nyugaton, hogy Orbán be próbálja kebelezni a médiát, de hát a legnagyobb és legnézettebb adó Magyarországon (is) a német RTL.

A Széchenyi leszármazott jelenleg Berlinben él és dolgozik, különösebben nem tart attól, hogy a konzervativizmusa miatt radikálisnak minősítik és kiközösítik, de ha mégis, megjegyezte, hogy

akkor sem lesz semmi gond, mert bármikor Budapestre „menekülhet", itt pedig jól megtanulhat magyarul.

Felháborítónak tartja, hogy egyesek a Fideszt ki akarják zárni az Európai Néppártból, mert ez ellenkezik az EPP alapelveivel. A Néppártot Helmut Kohl kancellár tette naggyá, Von Schönburg ismerte őt, többször is interjúzott vele, a temetésén is ott volt.

Elmondta, hogy Kohl

Magyarország és Orbán Viktor nagy csodálója volt, hisz tudta, hogy a vasfüggöny lebontása, a német újraegyesítés nagy részben a magyarok érdeme.

Az EPP-t pedig egy olyan pártcsaládnak tekintette, melynek közös konzervatív értékei vannak, de a pártok véleménye eltérhet, nem kell mindenről ugyanúgy gondolkodniuk. Véleménye alapján

az Európai Néppárt eredeti szellemiségével ellentétes ez a jelenlegi eljárás.

Aggódva nézi a fejleményeket, mert úgy látja, hogy a hollandok és a belgák lettek a hangadók, pedig az ő gondolkodásmódjuk teljesen ellentétes az olasz, a lengyel és a magyar gondolkodással.

Ha őket engedjük irányítani, akkor nagy bajok lesznek Európában

– közölte.

Általános nyugati problémának nevezte, hogy ott lenézik a közép-európaiakat, nemcsak a magyarokat és a lengyeleket, de még az osztrákokat is.

Az Alexander von Schönburggal készült interjú teljes terjedelmében itt olvasható el.