Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az elmúlt tíz év gazdasági, államháztartási és finanszírozási folyamatairól, a fegyelmezett gazdálkodást és a gazdaság fejlődő pályára állítását célzó kormányzati politikáról beszélt, amelyek eredményeként
minden tekintetben megerősödött és válságálló Magyarország.
A magyar gazdaság erős fundamentumokkal rendelkezik - közölte, hangsúlyozva, hogy a most tárgyalt 2021-es költségvetés hathatósan szolgálja a gazdaság, a vállalkozások, a munkahelyek és a családok védelmét.
Arra emlékeztetett: 2013-tól növekedési pályán mozog a magyar gazdaság, amely az EU egyik legdinamikusabb növekedését produkálja, a bővülés egészséges és kiegyensúlyozott szerkezetű, eladósodástól mentes, a tavalyi, 28,6 százalékos beruházási ráta pedig az egyik legmagasabb az unióban.
Hozzátette:
foglalkoztatási rátában és a munkanélküliségi mutatóban a sereghajtók közül az élmezőnybe lépett Magyarország,
az ipar és a szolgáltatási szektor húzza a növekedést, rekordmagasságban van a külkereskedelmi többlet, érdemben mérséklődött az ország külső sérülékenysége.
Utóbbi kapcsán arra utalt: a devizahitelek kivezetésével megszűnt az árfolyamkockázat, valamint sikerült az államadósság szintjének és szerkezetének sokkal stabilabbá tétele, aminek fontos eleme a lakosság növekvő szerepvállalása az államadósság finanszírozásában.
Ugyanakkor megjegyezte: "elővigyázatossági tartalék" képzése érdekében eurókötvény kibocsátására került sor, majd első alkalommal jelentkezett zöld kötvénnyel az ország.
Kijelentette: Magyarország könnyűszerrel képes biztonságos finanszírozási forrást találni, akár a nemzetközi piacon is, míg 2008-ban csak IMF-hitellel lehetett elkerülni az államcsődöt.
Bátornak, határozottnak, ugyanakkor megfontoltnak nevezte a 2021-es költségvetés tervezetét Turi-Kovács Béla (Fidesz).
Azt emelte ki: az imponáló számok mögötti kérdés, hogy mennyiben nőnek az egyes szektorokon belül a lehetőségek, márpedig
a kormány megszorítások nélküli, az ország népét bizalommal eltöltő költségvetést terjesztett a törvényhozás elé.
A képviselő szerint mindenki, még a szakemberek számára is meglepő volt, milyen erősek a koronavírus-járvány hatásai, a kormány azonban jól reagált a helyzetre.
Hozzátette, a krízis elhúzódó hatására kell felkészülni, nem hagyva figyelmen kívül, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságai rossz, "szinte önsorsrontó" válaszokat adtak a válságra.
A mezőgazdaságra mint a magyar gazdaság "szilárd és biztos pontjára" való építkezés fontosságát kiemelve Turi-Kovács Béla arról beszélt:
arra kell tudni építenünk, ami kizárólagosan a miénk,
márpedig az agrárium nyújtotta lehetőségek ma is kizárólag magyar kézben vannak.
A Magyar falu programon változtatni kell - mondta, kijelentve, hogy a program révén meg kell teremteni a helyben dolgozás lehetőségét.
Latorcai János (KDNP) alaposnak és kimunkáltnak nevezte az előterjesztést, amely jelentős tartalékai miatt kiszámíthatatlan helyzetben is biztonságot adhat a magyar embereknek, családoknak.
Hangsúlyozta:
a felértékelődő biztonságérzet szintjét az államba vetett bizalom és az állam képességei fogják meghatározni.
Kiemelte: a bizalom finanszírozási szempontból is fontos elem, hiszen olcsóbbá, könnyebbé teszi a források biztosítását. Megjegyezte, hogy a 3000 milliárdos egészségbiztosítási és járvány elleni alap célzatos támogatást jelent egy esetleges újabb járvány megfékezéséhez.
Latorcai János kitért arra is: a gazdaságvédelemre szánt 2550 milliárdos keret mellett a GDP fél százalékát "további rendkívüli intézkedésekre" tartalékolják.
Kiemelte: a gazdaság állapota megmutatja, hogy
helyes útnak bizonyult a megszorítások helyett a családtámogatásokra építő politika.
Egyik legfőbb célként a biztonság és a stabilitás mellett a magyar családok támogatását és munkához juttatását említette, jelezve, hogy 2010 óta a családtámogatások összege a két és félszeresére nőtt.