Magyarországnak vannak feltételei

Vágólapra másolva!
Hollik István kormányszóvivő, a KDNP országgyűlési képviselője a klímacsúcsról, annak döntéseiről beszélt, de természetesen szóba került Brexit is.
Vágólapra másolva!

A kormányszóvivő arra a kérdésre, hogy miért kellett zárt ülést elrendelni Magyarországgal szembeni legújabb uniós eljárásnak a meghallgatásán úgy felelt, ezt nem tudja, de abban biztos, hogy ami ott történt, az egy politikai boszorkányüldözés volt. Ezen a hetes cikkely kapcsán elrendelt meghallgatáson a politikus szerint az volt a legabszurdabb, hogy itt felszólaltak a magyar kormányt kritizáló képviselők, akik azért támadták Magyarországot, mert megint alkotmányt módosítottak. Valóban megtörtén ez a módosítás, de ezt a kormány a korábbi EU-s kéréseknek megfelelően tette meg. A kormány kijelenttette, miután a közigazgatási bíróságokkal kapcsolatban sok baj van az Európai Unióban, ezért határoztak arról, ezt nem vezetik be itthon, amíg ezek fennállnak.

Arról nem is beszélve, hogy éppen az ellenzék kívánta az alkotmánymódosítást, hogy a közigazgatási bíróságokat az alaptörvényből vezessék ki. Ennek fényében nem érthető ez az egész – jelentette ki Hollik István, hiszen az is baj volt, hogy bevezették a közigazgatási bíróság intézményt, most meg az a baj, hogy kivezették azt. Véleménye szerint ennek az egésznek a hátterében az áll, hogy a magyar kormány bevándorlásellenes politikát folytat. Bár fontos az új zöld szemlélet is, ami most a közösségben eluralkodik, de figyelni kell továbbra is migrációra, az elmúlt hónapok adatai pont azt mutatják – emelte ki a képviselő, hogy nem csökken a bevándorolni igyekvők száma.

Magyarország végül tegnap aláírta az EU klímavédelmi stratégiáját, ami 2050-re karbonsemlegességet ír elő. Hollik István szerint a kormány eltökélt szándéka, hogy a teremtett világot a lehető legjobb minőségben adjuk át utódainknak, ez egy erkölcsi felelősség. Ebben a tekintetben a legnagyobb kihívás a globális felmelegedés elleni küzdelem. Azonban az egy jogos kérdés – emelte ki, hogy ma hogyan lehet 2050-re készülni, bár az is igaz, az EU-nak már most is van egy klímavédelmi terve, ez 2030-ig szól. Minden tagállam elfogadta, hogy a kijelölt célokat betartja, amelyek szerint mindenki azt vállalta, hogy az energiatermelését 2030-ra károsanyag- kibocsátásmentesen teszi meg.

A jelenlegi tervek szerint Magyarország el is jut ehhez a célhoz a kitűzött időpontra, de az is látszik, vannak olyan országok, mint például Németország, amelyek ha nem hoznak valamilyen pluszintézkedést, akkor ezt a célt nem fogják elérni. Magyarország azonban minden vállalt kötelezettségét betartja, ezen túl persze fontos beszélgetni arról is, hogy hova szeretne a közösség eljutni 2050-ig. A magyar kormány teljes mértékben egyetért az arra időpontra kitűzött karbonsemlegességgel, de azt is tudni kell, ezzel kapcsolatban vannak feltételei is Magyarországnak, amelyeknek érvényt is fog a kormány szerezni, mert nem lehet bármi áron idáig eljutni. Az fontos volt, hogy ezeket a feltételeket a V4-es országok is osztották, sőt Babis cseh miniszterelnök azt is kijelentette, a teljes karbonsemlegesség abból a szempontból nem elérhető, hogy tudomásul kell venni, az olcsó áramot atomenergia nélkül nem lehet elérni, ezzel a magyar kormány is egyetért. Ezért is került bele az EU zárónyilatkozatába az atomerőművek támogatása.

Jelenleg az Európai Unióban teljes az egyetértés abban a tekintetben, mely szerint jó lenne 2050-re odáig eljutni, hogy karbonsemleges legyen Európa.

Nagy-Britanniában a soron kívüli választáson a toryk győztek, a miniszterelnök végre kívánja hajtani a Brexitet, a kilépést. Hogy ez a magyaroknak mit jelent, arról annyit mondott el a kormányszóvivő, jelenleg annyit lehet tudni, hogy Boris Johnsonnak masszív többsége lesz a parlamentben, így teljesíteni fogja az ígéretét a kilépésről. Azaz kilépteti az Egyesült Királyságot, mégpedig úgy, hogy a konkrét megállapodásokat az EU-val csak a kilépés után köti meg. A magyarokat illetően Hollik István azt jegyezte meg, a korábbi tervek szerint 2020 december végéig lesz egy úgynevezett átmeneti időszak, ameddig semmilyen változás nem lesz sem az ott élő, ott dolgozó, tanuló, oda utazni kívánó polgároknak.