A Facebook korlátozza a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot

Ahogy az Origo beszámolt róla, a mai napon a Századvég Alapítvány a Szólásszabadság és cenzúra a 21. században cím alatt konferenciát szervezett, amelyen – többek között – olyan kiemelkedő személyiségek vettek részt, mint Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő, Bayer Zsolt író, publicista, a Magyar Nemzet főmunkatársa és G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány elnöke.

G. Fodor Gábor az esemény elején kifejtette: itt az ideje, hogy beszéljünk a szólásszabadságról. Ezt követően áttekintette az idén 15 éves legnépszerűbb közösségi oldal, a Facebook és a szólás-, illetve a véleménynyilvánítási szabadság elvei közötti, ellentmondásoktól sem mentes kapcsolatot – írja a 888.hu, a konferencia médiapartnere.

Forrás: 888.hu

Szerinte,

aki bejegyzéseket tesz közzé a legnépszerűbb közösségi oldalon, annak aggódnia kell, utalva a cenzúra tényére.

Bár Mark Zuckerberg optimista, mi, a nemzetállamok hívei ezt másképp látjuk – fűzte hozzá.

Ezt követte Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő nyitóbeszéde és előadása.

Véleménye alapján

nincs egységes Európa.

Nincs egyetlen Európa azért sem, mert nincs egyfajta demokráciamodell – fűzte hozzá.

Sosem lesz egyetlen Európa, ez csak 6-9 állammal működik

– idézte Deutsch Nicolas Sarkozy volt francia államfőt.

Forrás: 888.hu

A rendszerváltoztatásról beszélve elmondta:

a közép-európai országoknak volt tervük a kommunista hatalmak megdöntésére, nem pedig Gorbacsov szovjet pártfőtitkárnak.

A Nyugatot viszont váratlanul érte a rendszerváltoztatási hullám, egyedül Helmut Kohl akkori német kancellár tudott markáns nemzeti választ adni erre.

Másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy az EU-hoz csatlakozzon a közép-európai régió. Ez hiba volt

– vallja az EP-képivselő.

A politikus szerint a nyugati mainstream liberális elit szándékosan félreérti, félremagyarázza a szabadságjogokat:

A sajtószabadság alapvető emberi jogból politikai joggá válik.

Ez azonban támadás a sajtószabadság ellen – jelentette ki Deutsch Tamás.

Nem fogok beszélni a Facebookról – kezdte előadását Bayer Zsolt.

Egy klasszikus cenzúrában hogyan lehet egymásnak teljesen ellentétes információkat lehozni

– utalt Orwell egyik esszéjére.

Forrás: 888.hu

Bayer szerint azt jelenti a cenzúra, hogy: A mi általunk ismert fogalmak, fogalmi rendszerek elvétele, és valami mással való helyettesítése.

Ha megengedjük, hogy a fogalmainkat elvegyék tőlünk, akkor olyan útra kerülhetünk, amely a nyugati világ végét jelentheti!

De nekünk kell húznunk egy vonalat, hogy eddig, és ne tovább! – hangsúlyozta a publicista.

Ezt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, amin a következő médiaszemélyiségek vettek részt: Ambrózy Áron, a PestiSrácok újságírója, Béky Zoltán Balázs médiajogász, Megadja Gábor, a Századvég Alapítvány vezető kutatója és Pozsonyi Ádám író, képzőművész, a 888 publicistája.

Mikor pörgött fel a Facebook cenzúrája?

– hangzott el az első kérdés.

Megadja Gábor szerint

a töréspont Donald Trump megválasztása volt.

A Századvég vezető kutatója felhívta a figyelmet arra: nem lenne probléma a Facebookkal, ha nevén neveznék a közösségi médiumot, vagyis nem egy semleges platformként hivatkoznánk rá, hanem egy politikai tartalmakért is felelős felületre.

Ambrózy Áron a cenzúra kapcsán úgy fogalmazott:

ha tisztázva lenne, hogy mi alapján működik a Facebook, akkor nem lenne gond.

Béky Zoltán médiajogász közölte: a Facebook közösségi elvei nemrég lettek közzétéve.

Pozsonyi Ádám pedig hozzátette:

Olyan szabályok ezek, melyek a normalitás ellen küzdenek. (...) Ha az abnormalitás nem kap hatalmi hátteret, akkor a normalitás fog győzedelmeskedni.

Hol a határ, ki húzza meg azt?

– merült fel a következő kérdés.

Béky Zoltán szerint a Facebook esetében nem igazán lehet tudni, kik és hol határozzák meg a közösségi jogszabályokat.

Az egyik legfontosabb elem, hogy

a gyűlöletbeszéd kapcsán sem egyértelmű, mi számít tiltott, mi pedig engedélyezett tartalomnak.

Béky példaként Lázár János bécsi Facebook-videóját említette, amit először a cenzorok letiltottak a közösségi oldalról, majd – mivel hírértéke van – ismét engedélyezték a videót.

Megadja Gábor véleménye alapján az az egyik legnagyobb probléma, hogy „a Facebook egy univerzális csatorna lett”.

Aki politikai üzeneteket akar kommunikálni, annak kihagyhatatlan felület ez a közösségi platform.

Joga van-e a Facebooknak cenzúrázni?

– hangzott el a következő kérdés.

A cenzúra képi allegóriája Forrás: Shutterstock

A progresszívek szerint persze, hogy joga van, hiszen egy magáncégről van szó.

Megadja szerint a Facebook legyen tartalomszolgáltató, vagyis ugyanúgy bírálják el, mint bármely más médiumot.

Ambrózy viszont kijelentette, hogy bizonyos esetekben teljesen rendben van a cenzúra.

Nem tartunk rabszolgavásárt a Facebookon

– mondta a PestiSrácok publicistája, bár sajnos erre volt már példa egy muszlim országban.

Később úgy fogalmazott:

a leghatásosabb küzdelem a Facebook cenzorai ellen a széttrollkodás.

Zuckerberg a káros tartalmakat akarná kiszűrni – jó szándékú felhívás ez, vagy épp ellenkezőleg?

– hangzott el végezetül ez a kérdés.

Ezzel kapcsolatban Megadja Gábor úgy fogalmazott: a káros tartalmak szűrése annyiból áll nekik, hogy leszedik a jobboldali tartalmakat.

Mint elmondta:

manapság az óriási magáncégek fenyegetik a szabadságunkat.

S bár furcsamód a 20. századi logika azt diktálná, hogy ne adjunk teret, eszközt a nemzetállamok kezébe, ma mégiscsak ők tudják megoldani techóriások megregulázását.

A Századvég deklarációja a szólásszabadság védelmében

• A felhasználók szabadsága érdekében a nemzetek gyakoroljanak ellenőrzést a globális közösségi médiumok felett!
• Az egyes nemzetállamok alkossanak jogszabályokat arra vonatkozóan, hogy a Facebook ne élhessen vissza monopóliumával!
• A Facebookot adják a felhasználók, azaz a kisrészvényesek tulajdonába!
• A Facebook ne vonhassa ki magát az egyes nemzetállamok alkotmányos szabályai és területi hatálya alól!
• Az egyes nemzetállamok a jog erejével lépjenek fel a szólás- és véleményszabadság alkotmányos jogainak külső korlátozóival, azaz az önjelölt cenzorokkal szemben!
• Az „önkényes online szolgáltatói cenzúra” gyakorlatát a bíróság soron kívüli eljárások keretében tárgyalja!
• Az egyes nemzetállamok a büntetőjog erejével szankcionálják a Facebook cenzorait!
• A Facebook tartsa tiszteletben mindannyiunk szabadságát!