Ezek a veszélyek fenyegetik leginkább nyáron a gyerekeket

Vágólapra másolva!

Az elmúlt 10 évben tavaly fulladt meg a legtöbb gyerek vadvizekben, és egyre több a különleges, nyári szerencsétlenség, például a trambulin-, a segway-, vagy a wakeboard-baleset. Négyévente átlagosan egyszer minden gyerek kórházba kerül nyáron valamilyen baleset miatt. A legfrissebb adatok szerint a vakáció ideje alatt 30 ezer gyereket kellett kórházban kezelni törés, sokk, égési sebek vagy kutyaharapás miatt. Bár a halálos sérülések az elmúlt másfél évtizedben a felére csökkentek, az új, veszélyes eszközök miatt a törések és fejsérülések sokkal súlyosabbak lehetnek.

Vági Barbara

Vágólapra másolva!

Nyár gyerekbaleset

Az altatást választottam, mert ha érzéstelenítésben műtik meg a lábamat, akkor gerincbe adták volna az injekciót, és rongyláb lettem volna

– mondja a 10 éves forma kisfiú a Bethesda Gyerekkórház sebészeti osztályának egyik kórtermében. A lába gipszben.

Még el sem kezdődött a nyár, és máris baj történt fotó: Talán Csaba

Még el sem kezdődött a nyár, máris megtörtént a baj. Pedig csak játszottak a barátjával, lökdösődtek, birkóztak, aztán ő elesett, és eltört a lába. Tegnap délután hozták be a kórházba, de csak éjjel műtötték. Fáj? – kérdezem. A fiú komolyan rám néz – igazi, felnőtt tekintet -, megrázza a fejét. „Már nem" – mondja. Aztán elmosolyodik: „Holnap már mehetek haza”.

„Sportoló a fiam, erős, komoly gyerek” – néz rám az édesanyja. „Hamar túl leszünk rajta. Hat hét gipsz, aztán még a nyár második felén élvezheti a vakációt.”

Ne engedjük a gyereket egyedül fürdeni

Két kisgyerek merült el a Dunába tavaly júniusban – mind a ketten meghaltak. A 10 éves fiú még aznap, a 14 éves kislány holttestét másnap emelték ki a folyóból. Az elmúlt tíz évben tavaly fulladt meg a legtöbb gyerek. Egy évvel ezelőtt írtunk egy cikket arról, hogy vajon megelőzhetőek-e az ilyen balesetek. A riportban egy pszichológus azt mondta: egyrészt figyelni kell folyamatosan a gyerekekre, vagyis tilos egyedül elengedni fürdeni. Sem folyóba, sem tóba, de még strandra sem mehetne egyedül egy gyerek. Másrészt pedig beszélni kell a gyerekkel, hogy mire kell vigyáznia, ha fürdik.
„Az 5-7 évesek még tiszteletből, tekintélyből elfogadják, amit a szülők mondanak, de kiskamasz korban már nem használ a tiltás" – mondta a gyerekpszichológus. 9 éves kor felett már előfordul, hogy egymást viszik a rosszba a gyerekek – éppen ezért kell akár minden nap elmagyarázni a gyereknek, hogy miért és mire kell figyelni. Partnernek kell tekinteni a gyereket, aki ilyen korban már megérti az ok-okozati viszonyt – vagyis megérti, ha elmondjuk: mi a veszélyes, és miért, milyen következményei lehetnek, ha egyedül elmegy úszni, vagy a haverokkal. A pszichológus azt is kiemelte: rendkívül fontos, hogy a szülők tudják, kivel ment el a gyerek.

Kassai Tamás, osztályvezető főorvos fotó: Talán Csaba

Kassai Tamás, az Országos Traumatológiai Intézet Gyermek-traumatológiai osztályvezető főorvosa az Origónak azt mondta, hogy a gyerekben – és persze a felnőttekben is – van egyfajta hamis biztonságérzet, hogy „velem nem történhet semmi baj". A gyerekektől szerinte nem is várható el, hogy előre gondolkodjanak.

A szülőnek kell figyelnie a gyerekre minden esetben, ha strandolni, fürdeni mennek.

„Ha négy szülő vigyáz – mondjuk - hat gyerekre, az követhető. De ha egy felnőttre jut 15 gyerek, akkor tényleg csak a szerencsén múlhat, hogy ne történjen baj. És itt nemcsak arról beszélek, hogy ha belefullad egy gyerek a tóba vagy folyóba, hanem arról is, hogy ha kimentik, de az oxigénhiány miatt súlyos agykárosodással éli túl a balesetet” – mondta Kassai Tamás.

Új veszélyek

Ahogyan beköszönt a jó idő vagyis tavasz közepétől – már megszaporodik a gyerekkórházak forgalma. Kassai Tamás azt mondta: az összes gyerekbaleset kétharmada az áprilistól októberig tartó időszakra esik.

Volt egy tanárom, aki azt mondta, hogy ahány fok van, annyiszor 10 gyerek kerül Budapesten kórházba. Tehát ha 10 fokot mérünk, nagyjából 100 gyerekre lehet számítani. Ha 35 fok van, akkor 350 gyereket hoznak be.

Kassai Tamás hozzátette, hogy a gyerekek alapvető élettani tulajdonsága az, hogy mindent kipróbálnak, felfedeznek, felmásznak mindenre, vagy lemennek mindenhová, ami érdekességet rejthet a számukra. Nem tudnak viszont előre gondolkodni, és ez nem is várható el tőlük.

Nem tudja átgondolni, hogy ha felmászik egy cseresznyefára, öt méter magasból nem biztos, hogy le tud jönni.
Ezen kívül új eszközök jelentek meg, amelyek akár sokkal súlyosabb sérüléseket is okozhatnak.

A játszótereken valahogy magasabbak a mászókák és a csúszdák. A trambulin is egyre elterjedtebb, és a szülők nem biztos, hogy tudják: ha a nagyobb gyerek visszaérkezik a trambulinra, a kisebb testvére magasabbra pattan fel. Akár ki is eshet a trambulinból. Megjelent a segway és a wakeboard is, és ezek nagyon veszélyesek lehetnek. A segway-jel nagyon gyorsan lehet menni az aszfalton, és nemcsak azért veszélyes, mert ha elesik a gyerek, súlyosan megsérülhet, hanem azért is, mert akár elütheti vele a kisebb testvérét, és a kisgyereknek nagyon súlyos belső sérülései lehetnek.

A főorvos kiemelte, hogy nagyon fontos a passzív védekezés, vagyis vegye fel a gyerek a bukósisakot, a könyök- és térdvédőt. Az aktív védelem pedig a szülő állandó figyelme.

„Németországban és Franciaországban óriási prevenciós kampányt indítottak nyár elején. Óriásplakátokon mutatják be, hogy mire kell vigyázni a vakáció alatt. A játszótereken például csak annyi látható a plakáton, hogy a gyerek játszik és az édesanyja figyeli. Ennyi az egész. De nagyon figyelemfelhívó. Nemcsak azért fontos a szülő felügyelete, mert észreveszi, ha veszélybe kerül a gyerek, hanem azért is, mert ha a gyerek tudja, hogy az anyja vagy az apja figyeli, másként viselkedik. Sokkal óvatosabb, visszafogottabb” – mondta Kassai Tamás.

Veszélyt jelenthet az is, amikor a városi gyereket elküldik a vidéki nagymamához nyaralni.

Rengeteg kutyaharapásunk van nyáron. És legtöbb esetben a saját kutya harap.

Eddig nem harapott, persze. Aztán az unoka megjelenik, és előbb kap enni, mint a kutya – ezt pedig az állat nem hagyja. Ráadásul a gyerek sokszor nem tudja, hogy hogyan kell viselkedni a kutyával. Belenyúl a szájába, húzogatja a bundáját vagy egyszerűen elveszi az ételét. Ekkor is haraphat a kutya. Itt is az a fontos, hogy a gazda legyen ott, és vigyázzon a gyerekre. Ha a kutyát szemmel tartja, az is másként viselkedik, mintha nem lenne ott a falkavezér, vagyis a nagymama vagy a nagypapa." – mondta a főorvos, végül hozzátette: „bár vége van az iskolának, a gyerekekkel most is foglalkozni kell. Csak nem a matekot tanítjuk nekik, hanem az életet.”

Égési sebek a konyhából

„A legtöbb baleset otthon történik" – mondta Velkey György, a Magyar Gyerekorvosok Társaságának elnöke. Hozzátette, hogy különösen veszélyes hely a konyha. Az egészen kicsik – az 1-3 évesek – általában magukra rántják a teavizet vagy a levest, ami éppen forr – így súlyos égési sérüléseik lehetnek.

„Tilos felültetni a gyereket a konyhapultra. Rengeteg veszélyes dolog lehet ott, amit a gyerek kíváncsisából megnéz , vagy belenyúl vagy kiborít. Elég egy pillanat, és megvan a baj" – mondta Velkey György.
Súlyos égési sérüléseket okozhatnak a szabadtüzek is.
„Amikor elkészült a gulyásleves, leteszik a felnőttek a kialudt tűz mellé, a földre a bográcsot. Hogy hűljön a leves. A gyerek pedig arra megy, és beleléphet, vagy akár magára boríthatja. Az is előfordul, hogy a parázsba is belegyalogolnak – és a talpuk súlyosan megég."

Velkey György azt hangsúlyozta, hogy

a megelőzés, az egészségnevelés, valamint a gyors és hatékony elsősegély nyújtása a legfontosabb.

„Bölcsen, előre át kell gondolni a szülőnek, hogy mit csinálnak majd – kerti sütés lesz vagy bográcsozás, esetleg vízparti kempingezés vagy vidéki nyaralás -, és hogyan készüljenek fel minden eshetőségre, hogyan védjék meg a gyereket a balesetektől. Ez a legfontosabb, és ezzel tehetünk a legtöbben azért, hogy elkerüljük a gyerekbaleseteket” – mondta Velkey György.