Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Soros-hálózat Ukrajna mellett Romániában is „óriási sikereket" könyvelhet el. Egy amerikai kutatóintézet, a Capital Research Center (CRC) többrészes cikksorozatot szentelt a Soros-hálózat romániai tevékenységének bemutatására, amelyben a főszerepet az úgynevezett korrupcióellenes ügyészség játssza – írja a Figyelő.
A milliárdos spekuláns a volt szocialista országokban végzett tevékenységéhez hasonlóan milliárdokat költött Romániában is annak érdekében, hogy NGO-hálózata segítségével érvényre juttassa akaratát. Soros György célja Romániában is elsősorban az volt, hogy az állami szervezetekben kiterjessze befolyását. Ebben két politikus vállalt kulcsszerepet:
Emlékezetes, a volt szocialista országban a kétezres évek elején az egyik legfontosabb téma az EU-s csatlakozás volt. Soros Nyílt Társadalom Alapítványa (OSF) a csatlakozni kívánó tagállamokról jelentéseket tett közé: milyen problémát kell kiküszöbölniük, hogy az unió tagjai lehessenek. Így történt ez Románia esetében is, 2002 júliusában az OSF nagyfokú elégedetlenségét mutatott ki a korrupció kapcsán. Soros már akkor is elképesztő befolyással bírt egy-egy ország belpolitikájára, ezt mutatja, hogy a román kormány létrehozta a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészségi Irodát (PNA). Csakhogy egy apróbb bökkenő volt: az Európai Bizottság nem volt elégedett a PNA tevékenységével.
A Figyelő szerint az Európai Bizottság és a Nyílt Társadalom Alapítvány összejátszott azért, hogy a PNA létre jöjjön. Ezt azzal indokolja a lap, hogy az uniós szerv és Soros alapítványa 2002-ben pár hónap különbséggel „független szakértőkre" hivatkozva állt elő egy hasonló tartalmú jelentéssel, miszerint a román korrupciós helyzet romlik.
Az indoklás ugyanaz volt: 2001-ben kevesebb korrupciós ügyet göngyölítettek fel, mint 1999-ben. A CRC felhívja a figyelmet cikksorozatában arra, hogy a „független szakértők" nem említették, hogy ennek a kevesebb korrupciós ügy lehetett az oka.
Visszatérve Macovei-hez: 2004-ben készen állt arra, hogy frissen kinevezett igazságügyi miniszterként komoly korrupciós ügyeket leplezzen le, csakhogy ez alkotmányos akadályokba ütközött. Mivel a PNA az igazságügyi minisztérium alá tartozott, nem nyomozhatott a román parlament tagjai után azok mentelmi joga miatt. Az akkori szabályozás szerint az ügyeiket ugyanis csak a Legfőbb Ügyészségen keresztül lehetett kivizsgálni. Băsescu ezért a Legfőbb Ügyészség alá rendelte a PNA-t, anélkül, hogy annak teljes irányítását a legfőbb ügyész kezébe adta volna. Eközben Macovei amellett, hogy folyamatosan kritizálta a PNA tevékenységét, 40 000 eurós támogatásban részesített egy másik Soros-szervezetet, a Freedom House-t abból a célból, vizsgálják meg az ügyészség tevékenységét. Ők a szokásos forgatókönyv szerint arra jutottak, hogy a PNA nem működik hatékonyan.
Egészen elképesztő módon, a román kormány Soros szervezetének vizsgálata miatt átalakította a korrupcióellenes szervezetet, így jött létre a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) névre árkeresztelt korrupcióellenes ügyészség.
Az átalakítás legfontosabb mozzanata az volt, hogy innentől kezdve a legfőbb ügyészt és a DNA főügyészét Macovei minisztériuma jelölhette ki. Így sikerült az akkori igazságügyi miniszternek a média és a Soros-féle szervezetek (Freedom House, OSF) segítségével, nyomására leváltani az általa nem támogatott PNA-igazgatót és ügyészeket, hogy aztán a saját embereit ültesse a helyükre.
Ilyen előzmények után létrejött tehát a DNA, amelynek elvileg a korrupciós ügyek feltárása, és így a korrupció eltüntetése lenne a célja. Csakhogy egyre többször vetül rá a szervezetre az a gyanú, hogy idegen érdekeket szolgál ki. A legutóbbi hírek sem igazán vetnek jó fényt a DNA-ra.
Jól megfigyelhetően Soros György és hálózata a korrupció témáját politikai furkósbotnak használja, elég csak az elmúlt időszak szlovák belpolitikai eseményekre gondolni.
Ennek ellenére van Magyarországon is egy politikai párt, amelyik a román minta alapján korrupciós ügyészség felállítását szeretné. Ez pedig nem más, mint a Jobbik.
Az elmúlt napokban a korrupciós botránysorozatba keveredett párt programjában szerepel ez a terv. A dolog egyrészről megmosolyogtató, hogy éppen a hazai közélet legkorruptabb pártjának vágyálma ez, másrészről viszont felmerül a kérdés, hogy miért pont ők kardoskodnak emellett.
Korábban megírtuk, hogy nem csupán Romániában szerzett politikai befolyást Soros György. A Magyar Idők korábban már bemutatta,
hogyan avatkozott be Soros az ukrán belpolitikába, hogyan buktatott kormányt, majd ültetette a saját embereit a minisztériumokba, végül pedig úgy alakította a gazdasági folyamatokat, hogy azok a saját érdekeinek megfeleljenek.
Soros a saját embereit ültette az egyik legnagyobb ukrán cég, a Naftogaz vezetőségébe. A privatizáció előtt álló vállalat döntéshozói többször is találkoztak az amerikai milliárdossal, hogy a magánosítás részleteiről egyeztessenek. A milliárdos ukrajnai főembere, Jevhen Bisztrickij úgy fogalmazott:
csak egyszer vagy párszor foglalkoztunk üzlettel. Például van egy cégünk, a Naftogaz, ez egy nagy energetikai cég, talán hallottatok már róla, és segítettünk nekik a gazdasági társaság átalakításában (...), és mi megcsináltuk, mi megváltoztattuk"
- olvasható a Magyar Időkben.
A Naftogaz Ukrajna egyik legnagyobb állami kézben lévő cége, amely éppen privatizáció előtt áll. Korábban a tekintélyes Forbes magazin is arról írt, hogy a Naftogaz teljes vezetése Soros lobbizásának köszönhetően ülhetett a székébe. Eközben Soros az NGO-kkal, amelyeket ő pénzel, igyekezett lejáratni a cég vetélytársait.
