Állítólagos művészete mögé bújva kér bocsánatot "Kero", de nem ismer el semmit

Kerényi Miklós Gábor beszél Foglalkozás gesztikulál igazgató Közéleti személyiség foglalkozása kulturális vezető MOZOG művész rendező SZELLEMI TEVÉKENYSÉG SZEMÉLY színházigazgató
Budapest, 2017. április 7. Kerényi Miklós Gábor (KERO) Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas rendező, színigazgató, kiváló művész a Hogy volt?! című tv-műsor felvételén, az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának 3-as stúdiójában. A műsorban Sasvári Sándor Jászai Mari-díjas és EMeRTon-díjas színművész, énekes munkásságát idézték meg. MTVA Fotó: Zih Zsolt
Vágólapra másolva!
A Facebookon írt posztot Kerényi Miklós Gábor, miután lelepleződött: egy volt táncosa arcát, nevét vállalva beszélt arról, hogy "Kero" 23 éve a Szegedi Szabadtári Játékokon zaklatta. Kerényi Miklós Gábor ugyanúgy kér bocsánatot, mint a Kerényihez hasonlóan a balliberális kulturális világ másik kedvence, a Vígszínház volt igazgatója, Marton László: nem ismer el semmit.
Vágólapra másolva!

A közlemény egyik mondata szinte szó szerint ugyanaz, mint Martonnál: "A személyemmel kapcsolatban felmerült vádakra reagálva kijelentem, ha bárkit bármivel megbántottam, ezúton kérek elnézést!". Vagyis: szerinte ő nem követett el semmit, de ha esetleg másnak "olyan érzékeny a lelke", hogy mégis megbántotta, akkor kegyet gyakorol.

Kerényi Miklós Gábor Forrás: MTI/Zih Zsolt

A további magyarázkodás azonban talán még sunyibb, mint Martoné. Arról értekezik, hogy ő valójában mindent a "művészetért" tett. "Be kell, hogy valljam, sok élethelyzetben, sok megoldásban, stílusban, viselkedésben valóban közelítettem ahhoz a határhoz, ami még szerintem elfogadhatónak tekinthető. Tettem ezt a művészi érzékenység és a teljes belefeledkezés, a mérhetetlen művészi szabadságvágy okán."

Tehát "Kero" szerint művészi érzékenység az, ha valaki egy alig 18 éves fiút bezár egy kollégiumi szobába (eltorlaszolja az ajtót), azt mondja neki, tolja le a nadrágját, majd egy vállfával hurkásra veri a fenekét. Mintha jobb lett volna attól 1994-ben a Miss Saigon, hogy egy 18 éves fiút elfenekelt, sőt, még az alsónadrágját is le akarta vetetni. Hogy még vérlázítóbb legyen a magyarázkodás, így folytatódik: "Megalázni valakit sohase volt célom! Ha valaki ezt mégis így érzi ezúton, de személyesen is szívesen kérek tőle elnézést, bocsánatot, bár szándékom szerint mindig a művészet valamilyen típusú megjelenéséért, a különleges belső világok felszabadítására törekedtem. Előadásaimban éppen úgy, mint a hétköznapi alkalmakor."

A bejegyzés utolsó mondatából aztán kiderül, mitől is fél Kerényi Miklós Gábor. Az ő esetében ugyanis sokkal közelebb van a büntetőjogi felelősségre vonás, mint Marton László esetében. Elég hozzá az, hogy az elmúlt évekből előkerüljön egyetlen eset, ahol az áldozata 18 éven aluli. Ezért zárhatja így az üzenetet: "A legnagyobb büntetés számomra az, hogy imádott színházam nyugalmának biztosítása érdekében meghoztam azt a döntést, amelyről már vasárnap tájékoztattam a nyilvánosságot!"

Arról persze nem beszél, hogy azóta kirúgták (vagyis nem nyugdíjba vonul). De egyáltalán nem biztos, hogy ez lesz a legnagyobb büntetés. Ezért a vélhetően ügyvédi tanácsra írt, körmönfontnak szánt, de hihetetlenül aljas és sunyi magyarázkodás.