Gulyás Márton a 444-re is rátörhet

Gulyás Márton Ferenc garázdasági pere a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2016 március 22-én Gulyás Márton Ferenc garázdasági pere a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2016 március 22-én
Gulyás Márton Ferenc garázdasági pere a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2016 március 22-én
Vágólapra másolva!
Ha esetleg Gulyás Márton született aktivista nem tájékozódott volna az objektív médiából, most szólunk neki, hogy a 444-et hétfőn elmarasztalta a bíróság, mert összevissza kamuztak a IX. kerületi önkormányzatról. Vártuk, de az első fokú ítéletnek nyoma sincs Soros-blogján, ez pedig azért lehet fontos információ az ország Marcijának, mert ha konzekvens mozgalmár, és nem csak egy ócska provokátor, akkor bizony lesz szíves befáradni néhány falragasszal a 444 szerkesztőségébe is.
Vágólapra másolva!

Gulyás Márton és ultrademokrata sleppje - értsd: Közös Ország Mozgalom - igen bátran a múlt hét péntek éjjeli órákban szánta rá magát, hogy felkeressék az Origo szerkesztőségét, és ott éljék ki békés, agressziómentes és nagyon európai vágyaikat. Ez a 15-20 fős banda felvilágosult fejében annyit tesz, hogy ártatlan arccal átgázolnak az irodaház recepcióján, belekötnek az épület biztonsági őrébe, majd egy szűk órás totálisan céltalan bolyongást követően összekenik ragasztóval a falakat és valami hihetetlenül elmés plakátokkal szórják tele a folyosókat.

Az akció persze azzal lett teljes, hogy Gulyásék egy manipulált, a valósághoz képest agyonszabdalt videót osztottak meg az eseményekről, azt pedig nagy elánnal megpörgették a magát előszeretettel függetlennek és szakmainak nevező, valójában azonban csupán piti politikai propagandát folytató médiában. Láthatjuk, mire képes egy kis utómunka a stúdióban.

A legcsodálatosabb az egészben, hogy az Origo azzal érdemelte ki az esti rajtaütést, mert nem számolt be egy elsőfokú, nem jogerős ítéletet hozó bírósági perről, amelyben éppen Gulyás Márton és lapunk áll szemben egymással. Tehát az történt, hogy az ügyben nyilván részrehajló felperes összeszedi a haverjait, beállít az alpereshez, hogy fizikai erőt alkalmazva (egy magánépületbe történő önkényes behatolást nehéz másképp értelmezni) a törvény helyett maga szerezzen érvényt a követelésének.

Ennek rosszabb esetben önbíráskodás szaga van, kevésbé rossz esetben pedig - merthogy az Origo egy újság, még ha ez egyeseknak fáj is - a sajtószabadság pofán verése.

Ugyanis ki lenne Gulyás Márton, hogy ő majd eldönti, hogy melyik szerkesztőség éppen miről ír? Ugyan ki kérte fel az ország Marciját, hogy láng szemével a médiát pásztázva megszabja, hogy hol és mi a tartalom? Mi köze van ahhoz az életvitelszerű mozgalmárnak, hogy az Origón milyen cikkek jelennek meg? Ha cenzor akar lenni, lelke rajta, de azzal pár évtizedet elkésett. Őszintén érdekelne bennünket, hogy hol volt Gulyás Márton akkor, amikor a legújabb baloldali fénycsóva, a Momentum Mozgalom döntött úgy, hogy a hatósággal fogja be a szánkat, hogy ne írhassunk a celebpárt belügyeiről? És hiába röhögte körbe az adatvédelmi biztos Fekete-Győréket és állított ki papírt arról, hogy a Momentum példátlan módon alkotmánysértésre készült egy orgánummal szemben, arról a komplett ellenzéki sajtó kussolt. Akkor miért nem szervezett éjszakai tüntit az Indexhez, meg az Átlátszóhoz, hogy „segítse a kiegyensúlyozott tájékoztatást”? Ez így nem polgári aktivizmus, hanem puccos majomparádé.

Van min gondolkodni Fotó: Szabó Gábor - Origo

De, legyünk megengedőek, mindenki hibázik, bár Gulyás Mártonnak nem egyszerű, mert ő tényleg tökéletes. Az élet viszont kegyes volt hozzá, és úgy alakult, hogy kapott egy esélyt, hogy javítson. Hétfőn ugyanis a 444 centire hasonló szituációba került, amikor is a Fővárosi Törvényszék első fokon elmarasztalta a blogot egy talicskányi hazugság miatt, amelyet a ferencvárosi önkormányzattal szemben engedtek meg maguknak. Azóta eltelt két nap, és mit ad isten, a 444-en egy betű hír nincs arról, hogy megvágta volna őket az igazságszolgáltatás. Hogy ebből mi következik, az remélhetően Gulyás előtt is tiszta.

Már valahol biztosan készülnek a ragasztós vödrök, gyűlnek a cimborák, tervezik az útvonalat, mázolják a plakátokat. Ha véletlenül nincs ötlet, hogy mit kellene rájuk írni, nekünk volna egy klasszikus kétsorosunk.

Marci, ennyit a hitelesség csak megér, vagy nem?