Metrókorrupció: a korábbi MSZP-SZDSZ-es kormányok a felelősek

Budapest, 2016. június 25. A metróalagút a vezetőfülke nélkül közlekedő első szerelvényből fényképezve a 4-es metróvonal Bikás park állomásánál 2016. június 25-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés szerdán a 4-es metró korrupcióját vizsgáló munkacsoport jelentését. Az Európa Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az akkor kormányzó és Budapestet irányító MSZP-SZDSZ-t nevezi meg felelősként a szabálytalanságokért.

A képviselők 22 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadták a metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport előterjesztését. A csoport felkérte a főpolgármestert, hogy küldje meg a Legfőbb Ügyészségnek a testület megállapításait, valamint üléseinek jegyzőkönyveit

A munkacsoport szerint az érintett BKV Zrt. volt vezetőinek és felügyelőbizottsági tagjainak meghallgatásaiból kiderült,

a cég döntéseit valójában Demszky Gábor volt főpolgármester, továbbá egykori helyettesei és kabinetje hozta meg.

A beruházás így

közvetlen MSZP-SZDSZ-es befolyás és kézi irányítás mellett valósulhatott meg 2010-ig

- olvasható a jelentésben, amely szerint ezeket a pártokat terheli a teljes körű anyagi, jogi és erkölcsi felelősség a korrupciógyanús közbeszerzésekért és a jogszabályellenesen, a közbeszerzések megkerülésével kötött szerződésekért.

A metróalagút a vezetőfülke nélkül közlekedő első szerelvényből fényképezve a 4-es metróvonal Bikás park állomásánál Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A legdrágább uniós projekt volt

Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP), a munkacsoport elnöke elmondta,

a 4-es metró építése az Európai Unió legdrágább projektje

volt a 2007 és 2013 közötti időszakban, az OLAF jelentése alapján pedig korrupciós szempontból európai szinten "dobogós", Magyarország történetében pedig első helyen áll.

A beruházás az eredeti tervek szerint nettó 194 milliárd forintba került volna, a

végleges költségek azonban 452,5 milliárd forintra rúgtak,

e növekedéshez pedig az OLAF-jelentésben feltártak is hozzájárulhattak – emelte ki. Úgy fogalmazott, ezeknek a pénzeknek egy része magánzsebekbe és pártkasszákba kerülhetett, ebből a szempontból pedig Gyurcsány Ferenc kormányzása és Demszky Gábor volt főpolgármester és helyetteseinek működése a legproblémásabb.

Gy. Németh Erzsébet (DK) válaszában arra szólította fel Borbély Lénárdot, hogy nevezze meg, konkrétan kikhez kerültek szabálytalanul pénzek. Tokody Marcell (Jobbik) azt kérdezte, miként lehetséges az, hogy az ügyben még mindig nem ül senki a vádlottak padján. Horváth Csaba (MSZP) "fideszes politikai haszonlesésre készült fércműnek" nevezte a jelentést, majd közölte, a Fidesz az abban szereplő vádakkal "bizonytalanította el a budapestieket", ám azokból eddig semmit nem tudott igazolni.

Az Olaf-jelentés Forrás: Origo

Kocsis Máté (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a brit nyomozóhatóságok gyanúja szerint az Alstom cég

2,3 millió eurós kenőpénzt adott át a BKV tisztségviselőinek,

ezért szerinte az akkori városvezetésben érintetteknek kellene választ adniuk arra, hogy hova került ez a pénz.

Tarlós István főpolgármester a vitához hozzászólva megjegyezte,

a 4-es metró építése a tizenhatszorosába került a római-parti védmű tervezett költségeinek,

ám a mostani baloldal akkor egyetlen lakossági fórumot vagy népszavazást sem kezdeményezett, sőt a beruházást meghatározó 16 szerződés egyike esetében sem tartotta fontosnak, hogy az a közgyűlés elé kerüljön.

Borbély Lénárd zárszavában azt mondta, a baloldalnak leginkább Gyurcsány Ferencet kellene megkérdeznie arról, kihez kerültek a metrópénzek.