Az orvosok sem ismerik a kanyarót eléggé

Makó, 2017. március 6. Egészségügyi dolgozók kanyaró elleni oltóanyagot tartalmazó hűtőládát visznek a makói kórházban kialakított oltópontra 2017. március 6-án. Március 4-én a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont makói telephelyén az egészségügyi személyzet körében kimutatott kanyarómegbetegedések miatt zárlatot rendeltek el a makói kórház fekvőbetegeket ellátó osztályain és sürgősségi részlegén. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A 15 hónapos kisgyerekekre jelenti a legnagyobb veszélyt a kanyaró, de az a 28–48 éves is megfertőződhet, aki gyerekkorában csak egy oltást kapott. Eddig olyan ritka volt a betegség Magyarországon, hogy az orvosok zöme nem is találkozott vele. A romániai kanyarójárvány és az oltásellenesség miatt azonban gyakoribbak lehetnek a megbetegedések.

Az életkor és az oltási előzmények alapján elkezdik kanyaró ellen beoltani a makói kórház dolgozóit, az intézményben ápolt négy újszülött pedig a kanyaróval szembeni ellenanyagot kaphatja meg, ha szükséges – közölte Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont Hódmezővásárhely-Makó főigazgatója.

Egészségügyi dolgozók kanyaró elleni oltóanyagot tartalmazó hűtőládát visznek a makói kórházban kialakított oltópontra Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A kórházban a múlt hét végén zárlatot rendeltek el, mert tíz dolgozónál kanyaróra utaló tünetek jelentkeztek, ötnél pedig a laborvizsgálatok is igazolták a fertőzést. Azóta 11-re nőtt a gyanús esetek száma.

A műtétre vagy vizsgálatra előjegyzett betegeket értesítették, így ők hétfőn már meg sem jelentek a kórházban.

Négy Csongrád megyei település betegeit a Békés megyei orosházi kórház látja el.

Kortól függ a védettség

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke azt mondta:

a kanyaró a 15 hónapnál fiatalabb csecsemőkre jelenti a legnagyobb veszélyt.

A kanyaró elleni első oltást ugyanis 15 hónapos korban szokták beadni, vagyis

az ennél fiatalabbak teljesen védtelenek

a fertőzéssel szemben. Náluk a betegség lefolyása is sokkal súlyosabb. A csecsemőknél további kockázatot jelenthet, hogy olyan felnőttektől – például a szüleiktől – kaphatják el a kanyarót, akiket beoltottak ugyan, de csak egyszer, ami nem ad kellő védettséget.

A járványügyi zárlatot jelző tábla a makói kórház bejáratán Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

De lássuk részletesen, melyik korosztályt hogyan érintheti a kanyarójárvány!

• A 28 évesnél fiatalabbak. 1989-től minden gyerek két oltást kap kanyaró ellen: egyet 15 hónaposan, morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) kombinált oltóanyagként, majd 6. osztályos korban, 11 évesen újraoltják őket ugyanezzel a vakcinával. Póta György szerint ez a korosztály szinte teljesen védett, mivel náluk 98 százalékos az átoltottság.
• A 28–48 évesek. Az 1969 és 1989 között születettek kaptak ugyan védőoltást, de csak egyet, ismétlőt nem. Ez viszont ma már nagy valószínűséggel nem ad megfelelő védelmet, amit a háziorvos szerint a makói megbetegedések is bizonyítanak. (A megfertőzött kórházi dolgozók ugyanis 1975 és 1991 között születtek, de a legfiatalabb munkatársnál nem igazolták még a kanyarót.) Mivel eddig nem találkozott kanyaróssal ez a korosztály, nem igazán derült ki, hogy nincs megfelelő védettségük. Viszont ha mégis elkapják a kanyarót, a betegség lefolyása náluk enyhébb lehet.
• A 48 évesnél idősebbek. Az 1969 előtt születettek nem kaptak oltást. Ám akkoriban gyakoriak voltak a kanyarójárványok, így szinte mindenki átesett a fertőzésen, ezért ők már nem betegedhetnek meg. Póta György azt mondta, ezer emberből páran lehetnek, akik ebben a korosztályban nem kapták el a kanyarót.

A szakemberek szerint 15 hónaposnál fiatalabb gyerekkel nem tanácsos most Romániába utazni. Akik nem védettek a betegséggel szemben, lehetőleg Magyarországon se találkozzanak olyanokkal, akik a fertőzött területekről jöhettek, valamint tartsák be a higiénés körülményeket.

Az orvosok sem találkoznak vele

Magyarországon 98 százalékos a kanyaró elleni átoltottság, ám az oltásellenes szülők miatt ez az arány rosszabb lehet – közölte Prinz Gyula, az Egyesített Szent István Szent László Kórház főorvosa. Mint mondta, az oltásellenesség épp a kanyaró kapcsán erősödött meg, miután megjelent egy

hamis és később megcáfolt cikk

arról, hogy autizmust okoz a vakcina.

Az orvos úgy véli, egyre nagyobb probléma lesz Európában, hogy az oltásellenesség miatt korábban szinte eltűnt betegségek ütik fel újra a fejüket. Másfelől a kanyaró éppen azzal okoz nehézséget, hogy viszonylag ritkán bukkan fel. Prinz Gyula szerint

orvosgenerációk nőttek fel úgy, hogy a gyakorlatban nem találkoztak a betegséggel.

Ezt elismerte a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke is. Elmondása szerint 30 éves pályafutása során nem találkozott még kanyarós gyerekkel, ezért sem neki, sem a többi háziorvosnak

nincs tapasztalata a betegséggel.

Romániából hurcolják be a vírust

Az ÁNTSZ közlése szerint

hazai eredetű kanyarómegbetegedés 2002 óta nem volt Magyarországon,

és az elmúlt 15 évben behurcolt, illetve behurcolt esettel összefüggő megbetegedésből is csak 12 fordult elő. Ezek során másodlagos fertőzés sem az egészségügyi dolgozók, sem a lakosság körében nem alakult ki.

Ez természetesen nemzetközi összehasonlításban is jó eredménynek számít. Az egymillió lakosra jutó esetszám alapján Romániában a legrosszabb a helyzet (51 megbetegedés), amelyet Olaszország (12), Írország (11) és az Egyesült Királyság (9) követ.

Megbetegedési ráta a 2015. október és 2016. november közötti adatok alapján. Forrás: ECDC

A romániai kanyarójárvány miatt a behurcolt megbetegedésekre folyamatosan számítani kell Magyarországon. Romániában 2016 eleje óta 3109 megbetegedést regisztráltak, és 16-an meghaltak. A legérintettebbek a csecsemők és a kisgyerekek (1–4 évesek).

A legtöbb esetet a Bánságban észlelték. Krassó-Szörény megyében 726, Arad megyében 617, Temes megyében 568 esetet jegyeztek. A járvány elsősorban olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas, 95 százalék alatti. Ezen közösségekhez tartozó családok jellemzően sokat költöznek, vagy folyamatos mozgásban vannak, nincs háziorvosuk, és a gyerekeiket nem oltatják.

Úgy kezdődik, mint az influenza

A kanyaró egy rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely már a kiütések megjelenése előtt 4 nappal fertőzhet, és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még 4 napig tart. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti.

A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzáéhoz: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. A kezdeti tünetek után 2-4 nappal jelennek meg a bőrkiütések, amelyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. Azoknál, akik nem kaptak ismétlő oltást, a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.

Aki influenzaszerű tüneteket észlel magán, és kiütések jelennek meg a fején, az arcán, azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával. Fontos, hogy telefonon egyeztessen időpontot az orvossal, hogy a vizsgálat idején a beteg másokat ne fertőzhessen meg, például a váróteremben.