Fitneszterem mozgássérülteknek és épeknek

Suhanj - fogyatékkal élők konditermének nyitóeseménye 2016 július 15-én. Grimm Balázsnak

Magyarországon egyedülálló, de Európa jóllakott felében is ritkaságnak számít az a látás- és mozgássérülteknek, valamint ép sportolóknak létesített edzőterem, amit a Suhanj Alapítvány nyit Budapesten. A kulcsszó az integritás, mert a terem célja az, hogy sérültek és nem sérültek egymás mellet, vagy éppen együtt sportoljanak. És hogy ne szánalomból menjenek oda az emberek, hanem azért, mert egy jó hely. 

Kerekesszékben ülve általában a bejáratig tart a világ. Szerencsés esetben a hely akadálymentesített, ami az esetek többségében még mindig csak annyit jelent, hogy a bejáratot, mint akadályt le lehet küzdeni.

Fenyvesi Zoltán. Csak egy mozdulat beülni Fotó: Szabó Gábor - Origo

Lehet ez hivatal, üzlet, vagy éppen sportlétesítmény, ha bent van az ember, legkorábban a pultnál megakad, mert ezeket már ép, álló emberekre méretezték.

Integratív edzőterem?

Mindezt Fenyvesi Zoltán, a Suhanj Alapítvány önkéntese, végzős PR-marketing szakos egyetemista, kerekesszékes maratonista, amatőr színész (Till Attila Tiszta szívvel című filmjének főszereplője) társaságában beszéljük meg, a Suhanj Alapítvány sajtótájékoztatóján.

A szervezet még júliusban megnyitja Magyarország első és Európa módosabb felében is ritkának számító integratív edzőtermét Budapesten, a XIII. kerületi Tátra utca 6. szám alatt.

Gusztos Péter, a Suhanj társalapítója Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ide látás- és mozgássérülteket, és az integritás jegyében ép sportolókat is várnak. És ez a lényeg: Gusztos Péter, az alapítvány társalapítója hangsúlyozta, a termet nem látás- és mozgássérülteknek, hanem nekik ÉS épeknek létesítették. Nagyon fontosnak tartják, hogy az emberek ne szánakozásból menjenek el a terembe, hanem azért, mert ez egy minőségi szolgáltatásokat nyújtó jó hely.

Vicces a dologban, hogy a terem tulajdonképpen addig látványos, ameddig a szokványos edzőhelyeken eljut egy sérült ember, magában

a teremben látszólag semmi különös nincsen.

Szuterénhelyiség, lépcső és kerekesszékes felvonó a bejáratnál, taktilis vezető csíkok a padlón, a falon Braille-írásos feliratok (is), a pult kétszintes, az egyik fele az álló, a másik a székben ülő vendégeknek. Zseniálisan egyszerű megoldás és még szép is. A tervek szerint egyébként a pult túloldalán is ülnek majd kerekesszékesek, tehát az alkalmazottak között is lesznek sérültek.

Minden világos Fotó: Szabó Gábor - Origo

De nem csak a recepción, van egy kis különterem, ahol látássérült masszőr várja majd a kuncsaftokat. Ott egyébként gyógypedagógusok, gyógytornászok tartanak majd terápiás foglalkozásokat, de lesz integrált gyerekmegőrző is. Ahogy a teremben lesznek egyéni és csoportos foglalkozások is.

Lézervágott űrállomás

Szóval a terem olyan értelemben nem látványos, hogy látszólag semmi speciális gép nincsen benne.

A mai fitnesz szentélyekhez hasonlatosan ez is leginkább egy karbonból és speciális fémötvözetekből lézervágott űrállomáshoz hasonlít,

a gépeket elnézve legföljebb egy középkori kínzóhóhér csettintene elismerően szakmailag, semmiképp nem egy tornából felmentett könyvtár-esztétika szakos egyetemi hallgató.

Hanem aztán ha közelebb megyünk, kiderül a varázslat: a termek körülbelül 100 százalékával ellentétben itt egy mozdulat és a gépek ülőkéje - ahol az egészséges sportoló helyet foglal testet formálni - kihajtható, az így felszabadult helyre pedig be tud állni a kerekesszék, és halleluja.

A gépek az USA-ból jöttek, Gusztos Péter azt mondja, nem is drágábbak a „sima” gépeknél. Csak hát ugye egyelőre nem divat az ilyesmi. Ennek kicsit ellentmond, hogy egy váci edzőterem már jelentkezett, hogy ők is betennének néhány ilyen eszközt a termükbe, amihez a Suhanj Alapítvány segítségét kérték.

Ajándéktárgyakat is lehet venni Fotó: Szabó Gábor - Origo

A gépek nem véletlenül jöttek Amerikából, ott (és Nagy-Britanniában) a sok kerekesszékes, vagy végtagsérült háborús veterán - máskülönben életerős fiatal férfi - miatt a világ legtermészetesebb dolga, hogy ilyen eszközöket is készítenek a gyártók.

És persze ott arra is rájöttek, hogy ezen fiatalok társadalmi reintegrációjának egyik legjobb eszköze a sport.

Az épekkel közös sport - hangsúlyozza Gusztos Péter. Hozzáteszi, az ilyesféle szerepvállalás a gyártók és edzőtermek körében ott menő dolognak számít.

Átül és lekötözi magát

Fenyvesi Zoltán szerint az edzőtermekben a legnagyobb gond a bejutáson túl a mosdó-öltöző kérdése, hiszen egy mozgássérültnek megfelelő terek híján óriási kihívás az öltözés és a zuhanyzás. Ez a terem eleve úgy épült, hogy ezek a dolgok se jelentsenek problémát. Sőt, a zuhanyzóból ki lehet szólni a recepcióra, ha valaki segítséget igényel.

Zoltán azt is elmondja, a hagyományos termekben úgy lehet edzeni, hogy az ember megpróbál átülni a kerekesszékből az ülőkére, aztán lekötözi magát, vagy valamilyen súlyt tesz magára, esetleg segítséget kér. Ami azért nem megy könnyen, még az ép emberek között sem – teszem hozzá. Mindketten bólogatunk.

Míg a fotósok a terem egyik felében kattintgatnak, kipróbálok egy-két gépet. Minőségi szerkezetek, hülyén hangzik, de igaz: olajozottan működnek.

Aki tudja, hogy bizony van különbség – mondjuk – kattintási élményben villanykapcsoló és villanykapcsoló között, az tudja, miről beszélek.

Egy kócos hasonlattal élve: kólában van ugye a piacot uraló két világmárka. Kondigépre lefordítva ez az egyik. Vagy a másik.

A felsőtest spinningje

A kranking a felsőtest spinningje Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem mellesleg itt, a 22. században, ahol ülök, van a gépeken egy QR-kód olvasó, meg egy tartóka a mobilnak. Ha bejön a mazsola és fogalma sincsen arról, hogy adott gépet eszik-e, vagy isszák, és nem meri megkérdezni a segítőket, hát leolvassa a telefonjával a kódot, és videókat nézhet arról, mi fán terem az az izé, amin éppen ücsörög. Egyébként itt a teremben tudom meg azt is, hogy a kranking az nem egy fánk, aminek képzeltem, hanem

a felsőtest spinningje”.

Ilyen órákat fog egyébként Fenyvesi Zoltán tartani, hetente többször is.

A – magánszemélyek és vállalatok támogatásából megvalósuló – terem kialakítása nyolc hónapot vett igénybe, a beruházás összértéke meghaladja a 60 millió forintot. Több cég termékkel, szolgáltatással járult hozzá a kivitelezéshez, ezek értéke több mint 13 millió forint. Ezen felül több mint 200 önkéntes több mint 2000 munkaórát tolt az építkezésbe, ami persze kifejezhető pénzben, de megfizethetetlen.

Fenyvesi Zoltán – aki egyébként pár éve teljesítette a New York maratont is - tanácsadóként vett részt az edzőterem kialakításában. Azt mondja, minden szempontot ezerszer körüljártak, mégsem lehetnek teljesen biztosak a végeredményben, hiszen a sérültek más-más sérültséggel élnek, adódhatnak speciális igények. Éppen ezért július utolsó hetében nyílt napokat tartanak, bárki ingyen kipróbálhatja a termet és segíthet a végső csiszolásokban. Ha minden a tervek szerint halad, akkor – ahogy Gusztos Péter fogalmazott – a „normál ügymenet” augusztus elsején indul.