Kiderült, kinek használt a boltzár eltörlése

2014-es eredményéhez képest is javított a Fidesz–KDNP az elmúlt hét hónap időközi polgármester-választásain – derült ki az Origo által készített összesítésből. A kormánypártok négyszer annyi posztot szereztek, mint a Jobbik és az MSZP. A baloldal csak a salgótarjáni győzelmének örülhetett, máshol el sem indultak. Kiszelly Zoltán politológus szerint egyértelmű összefüggés van a vasárnapi boltzár megszüntetése és a Fidesz javuló eredményei között. 

Elsöprő győzelmet aratott Szabó Ágnes, a Fidesz–KDNP jelöltje a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jánkmajtison az augusztus 7-i időközi polgármester-választáson. A kormánypárti jelölt

a szavazatok 58,76 százalékát szerezte meg,

közel 70 százalékos részvétel mellett. Ez lényegesen magasabb támogatottság, mint amit a közvélemény-kutatások mutatnak.

4-3-1-1

A Fidesz győzelmi sorozata így a mögöttünk hagyott hétvégén is folytatódott, és már a negyedik települési választást nyerte meg 2016-ban. Mindezzel szemben a baloldal és a Jobbik idén eddig csupán csak egy-egy választást tudott megnyerni. Az ellenzéki pártok közül az MSZP Salgótarjánban tudott győzni, míg a Jobbiknak ez a Szabolcs megyei Kocsordon sikerült.

A polgármester-választásokat tekintve négy helyen nyert a Fidesz Fotó: Szabó Gábor - Origo

A mögöttünk hagyott hét hónapból tíz olyan települést vizsgáltunk meg, ahol a Fidesz, MSZP, Jobbik hármasból legalább az egyik párt elindult. Az összkép egyértelműen a kormánypártok felé billen a négy győzelmükkel, így még a független jelölteket is meg tudták előzni, akik három helyen győztek. Az ellenzék pedig csak két települést szerzett.

Erősödött a Fidesz és a baloldal

Az erőviszonyok felvázolása érdekében érdemes megnézni, hogy 2014-hez képest hogyan alakult át ennek a tíz településnek a vezetése. A két évvel ezelőtti önkormányzati választáson hat független győzött, három Fidesz–KDNP- és egy MSZP-siker volt. Ehhez képest a függetlenek

két települést elvesztettek a Fidesz javára,

a kormánypártok pedig két települést vesztettek a Jobbik és egy független jelölt javára. Három helyen maradt a független polgármester, egy-egy településen pedig a kormánypártok és az MSZP.

Most nézzük, hogy a leadott szavazatokat tekintve hogyan változtak az arányok. 2014-ben a vizsgált tíz településen összességében 45,68 százalékos volt a részvételi arány. A legtöbb szavazatot (9045 darab) a Fidesz–KDNP kapta. Ez 37,78 százalékos arányt jelentett. A kormánypártokat a független jelöltek követték 31,89 százalékkal, majd a baloldal következett 22,45 százalékkal. A Jobbik csupán 6,57 százalékot ért el.

Idén a részvételi arány összességében 53,11 százalékra emelkedett ugyanezeken a településeken. A leadott voksokat tekintve a kormánypártok közel háromezerrel növelték a részesedésüket (11 909 darab). Ez 42,62 százalékot jelentett a Fidesznek, ami közel öt százalékpontos növekedést jelentett a 2014-es őszi eredményhez képest. Javított az MSZP is, amit csak a salgótarjáni választásnak köszönhetett. Így összességében 28,06 százalékos támogatottságot szereztek. Mind a független jelöltek, mind a Jobbik támogatottsága visszaesett 2016-ban.

2016-ban aktívabbak voltak a szavazók, mint 2014 őszén Forrás: MTI/Nagy Lajos

Súlyos Jobbik-vereségek

Az időközi választásokból több tanulság is leszűrhető. A kormánypártok azt követően kezdtek el erősödni és a polgármesteri posztokat elnyerni, miután

április 11-én visszavonták a vasárnapi boltzárat.

Azt megelőzően csak egy, míg utána három voksolást nyertek. Az MSZP a salgótarjáni sikerét többek között a település eleve meglévő baloldali múltjának köszönheti, valamint annak, hogy a kormánypárt jelöltje egy Klik-alkalmazott volt. A választást pedig pont a tanártüntetések felfutása idején tartották.

A boltzár megszüntetése megváltoztatta a politikai klímát

Kiszelly Zoltán politológus szerint a boltzár egyértelműen népszerűtlen döntés volt a kormány részéről, ami széles társadalmi rétegek ellenérzését váltotta ki. Az MSZP is megpróbálta kihasználni ezt az elégedetlenséget a népszavazási kezdeményezésével. „A boltzár alkalmas volt arra is, hogy a kormányzati migrációs politikát felülírja, mivel a fizikai határzár működött, és nem érkeztek menedékkérők” – mondta a szakember.

A boltzár megszüntetésével visszaállt a hagyományos erősorrend a belpolitikában. Megmaradt a megosztott ellenzék és a stabil kormánypárt leosztás. Ráadásul a külföldi merényletek miatt ismét aktuálissá vált a kormány bevándorlásellenes politikája. Kiszelly szerint mind a vasárnapi boltzár megszüntetése, mind a kormányzati bevándorlásellenes kampány érződik a konkrét választási eredményekben is.

A baloldal támogatottsága mindezek ellenére a kistelepülési világban nem mérhető, mivel egyszer sem próbáltak elindulni sem a Jobbikkal, sem a Fidesszel szemben. Ennek egyik oka lehet, hogy a pártnak egyáltalán nincsen szervezete ebben a települési szegmensben, így olyan jelöltjeik sincsenek, akik eséllyel vennék föl a küzdelmet egy független vagy egy pártos jelölttel szemben. Mindez a 2018-as országgyűlési választásokon üthet majd vissza.