Torgyán József nyomdokába lépett Vona Gábor

Vona Gábor
Budapest, 2016. április 30. Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt kétnapos majálisának első napján tartott politikai fórum előtt a budapesti Hajógyári-szigeten 2016. április 30-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Vágólapra másolva!
Hónapok óta csökken a Jobbik támogatottsága az összes közvélemény-kutató intézet szerint. A pártnak, úgy tűnik, mégis sokat ártottak a kongresszus körüli belháborúk, valamint Volner János magánéleti botránya. A néppártosodás sem jött be, mivel például a legutóbbi időközi választáson csak 2,54 százalékot ért el a Jobbik jelöltje, miközben győzelemre számítottak.
Vágólapra másolva!

Megsemmisítő vereséget szenvedett a július 31-i demecseri időközi önkormányzati választáson a Jobbik. A radikális párt még a voksolás előtt arról beszélt, hogy van esélyük arra, hogy szoros versenyben megverjék a Fidesz jelöltjét, de végül csupán 2,5 százalékot kaptak, és így

az utolsó előtti helyen végeztek a Szabolcs megyei településen.

A párt súlyos kudarcának a megértéséhez érdemes tágabb összefüggéseiben megnézni, milyen folyamatok vezethettek el a demecseri vereséghez.

Zsugorodó Jobbik

A 2014-es országgyűlési választáson a Jobbik listája a településen 25,59 százalékot szerzett, de még az önkormányzati választáson is 23,27 százalékot sikerült a radikálisoknak gyűjteniük a megyei listájukra. Ehhez képest a mostani 2,54 százalékos eredmény nagyon drasztikus visszaesésnek számít. Balog Róbert (Jobbik) kudarcában minden bizonnyal szerepet játszott az is, hogy a közel 70 százalékos részvételi arány nem kedvezett a jelöltnek, de a párt országos lejtmenete is szerepet játszhat ebben.

Demecserben nem kértek a Jobbikból Forrás: MTI/Nagy Lajos

A közvélemény-kutató intézetek 2015 tavaszán még 17-19 százalékos támogatottságot mértek a teljes népesség körében a Jobbiknak. A radikálisok népszerűsége mostanra 10-12 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy

a Jobbik korábbi szavazóinak 40-45 százalékát elveszítette.

Míg a párt tavaly még egy időközi országgyűlési választást is meg tudott nyerni, addig a 2016-os időközi választásokon már lényegesen gyengébb eredményeket produkál.

Így nem lesz áttörés

A demecseri súlyos vereség előtt július 24-én a szintén Szabolcs megyei Ramocsaházán a párt képviselőjelöltje csupán 7,33 százalékot kapott, így nem jutott mandátumhoz. Június 26-án Kisújszálláson a Jobbik jelöltje több mint 27 százalékot ért el, azonban a Fidesz jelöltje több mint 52 százalékot kapott, így a radikálisoknak esélyük sem volt a mandátum megszerzésére. Június elején pedig Dunaújvárosban az országos felmérésekben jóval a Jobbik mögött található

Demokratikus Koalíció is megelőzte Vona Gábor pártjának a jelöltjét.

A választási eredményekben az is aggasztó a Jobbik számára, hogy éppen abban a régióban (Kelet-Magyarország) szenved folyamatos vereségeket, ahol korábban nagyon erős volt. A párt 2009-es felemelkedésében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szavazói nagymértékben kivették a részüket. Így ha ezeken a területeken nem tud jó eredményeket elérni a párt, akkor országosan sem számíthat áttörésre.

Vona Gábornak fájhat a feje a választási vereségek miatt Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Volner a bokorban

Mindez összességében azt mutatja, hogy a Jobbik szavazóinak nem jött be a néppártosodás iránya, de a párt körüli botrányok sem használhattak az alakulatnak. Országos felháborodást váltott ki a Jobbik-tagság körében, hogy Volner Jánost, a párt frakcióvezető-jelöltjét munkatársnőjével fotózták le egy bokorban. A párt később elismerte, hogy a kétgyermekes családapa hosszabb ideje viszonyt folytat a beosztottjával, Volner pedig a nő pisilésével magyarázkodott. A politikus korábban egyébként sokszor beszélt a hagyományos családi értékek fontosságáról.

Az sem aratott osztatlan lelkesedést a jobbikosok között, hogy Volner János korábban azzal került be a hírekbe, hogy

cégei fantommá váltak.

Volner egyik cégét az „iregszemcsei cégtemető” néven emlegetett, kiterjedt bűnügy egyik – időközben elítélt – szereplője vette meg. A cégtemetőben több száz, tartozással terhelt cég „tűnt el”. Köztük a Volner által alapított kft. is, amely a Szekszárdi Törvényszék szerint 12,3 millió forint adótartozással vált köddé.

A Volner János körüli botrányok biztosan nem használtak a Jobbik népszerűségének Fotó: Polyák Attila - Origo

Volner egyébként szinte mindent (családi ház, üdülő, szőlős, legelő, szántó) a felesége nevére íratott. Ha ezt azért tette, hogy vagyonát megmentse, akkor valószínűleg hibázott, az Origo által megkérdezett jogász szerint, ahogy a vagyon, úgy az adósság is közös a házastársak között. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy Volner beadja-e a válókeresetet.

Simicska is képbe került

A pártban mély megosztottságot okozott az is, ahogyan Vona Gábor leszámolt pártbéli riválisaival, így többek között Novák Előddel. A tagok között nagy népszerűségnek örvendő Novák kiszorítása minden bizonnyal nem tetszett a radikálisoknak, akik lehet, hogy egy-egy időközi választáson a távolmaradásukkal tüntetnek. Nem használhatott a pártnak az sem, hogy Gyurcsány Ferenc egy kaposvári fórumon meglebegtette annak a lehetőségét, hogy egy technikai koalíció elképzelhető lenne a Jobbikkal a kétharmados törvények megváltoztatása érdekében.

Simicska Lajos (jobboldalt) és a Jobbik barátsága 2015 után fordult gyümölcsözőre Fotó: Bielik István - Origo

Már csak úgymond hab volt a tortán Vona Gábor és Simicska Lajos közeledése. A nagyvállalkozó környezetéből olyan információk szivárogtak ki, miszerint 2018 után Simicska szívesen látná a miniszterelnöki székben a Jobbik elnökét. A Vona–Simicska-kapcsolat korábban egyébként nem volt túlságosan gyümölcsöző, mivel Dúró Dóra egy 2013-as plakátkampány bejelentésekor a következőket mondta:

Mivel Dúró Dóra férje, Novák Előd is többször bírálta Simicska Lajost, feltehetően ezért nem maradhatott Novák alelnök a Jobbikban.

A torgyáni út

A magánéleti botrányok, a középre húzás és az új szövetséges megtalálása együttesen vezethetett el a Jobbik-tábor jelentős csökkenéséhez és a sorozatos választási vereségekhez. A korábbi radikális hangnem megváltozása elsősorban azokat a választókat taszította el a párttól, akik számára ez a hangnem volt vonzó. Így a fiatalok és a kisebb településeken élők között veszített teret a Jobbik.

Torgyán József radikálisként indult, de végül eltűnt a politika süllyesztőjében Forrás: Origo

A rendszerváltás utáni politikatörténetben egyébként volt már példa arra, hogy egy párt a korábbi radikális nyelvezetét elhagyva középre húzódva próbált stratégiát váltani. A Torgyán József vezette FKGP 1995-ben

a Bokros-csomag éles bírálatával került a népszerűségi listák élére.

Torgyán a kormányzóképességét bizonygatva ezután a közép felé indult el, de az 1998-as választáson a listás voksoknak csak a 13,15 százalékát szerezte meg. A párt koalícióra lépett a Fidesszel, de aztán kikerültek a koalícióból, és 2002-ben eltűntek a politikai süllyesztőben.