Szijjártó: Nem gondoljuk, hogy a migráció jó

Szijjártó Péter

Nem gondoljuk, hogy a migráció jó címmel közölt interjút a Rheinische Post. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel beszélgettek. A miniszter elmondta Magyarország a migrációs válság kezelésére tett három intézkedéses javaslatát. Ezek szerint kvóták helyett határvédelem, megfelelő támogatás és újragondolt fejlesztési tervek kellenek.

A miniszter a migrációs válsággal kapcsolatban azt mondta, hogy Magyarország kvóták helyett három összetartozó intézkedést javasolt. Először is a határok szigorú ellenőrzését, mert – ahogy mondta, –

elfogadhatatlan, hogy százezrek illegálisan átlépjék határainkat.

A második javasolt intézkedés lényege, hogy támogatni kell a válságövezetekkel határos országokat. Elsősorban Törökországot, Libanont, a kurd területeket és Jordániát. Szijjártó Péter szerint ebben van az európai országok felelőssége. Azt mondta, szerinte a menekülteket

nem kell beengednünk országunkba

Helyette viszont "segíteni kell a legtöbb terhet viselő országokat". Az interjúban megkérdezték Szijjártó Pétert, hogy miért nem lehetséges néhány menekült befogadása humanitárius okokból. Erre azt válaszolta, hogy ha a menekültek Európába jönnek, akkor

soha nem térnek vissza hazájukba.

Viszont visszatérnének, ha a hazájuk közelében élhetnek - mondta Szijjártó Péter.

A harmadik intézkedés a fejlesztési támogatások rendszerének átalakítása. Szijjártó Péter elmondta, hogy az EU milliárdos fejlesztési segélyeket ad országoknak, amelyekből elmenekülnek emberek, és Európába a legtöbben nem olyan térségből érkeznek, ahol háború dúl vagy üldöztetés fenyeget. Ezért szerinte feltételekhez kell kötni a támogatásokat. A megoldás az lenne, ha a kormányok csak akkor kapnak fejlesztési pénzeket, ha gondoskodnak arról, hogy az országból ne meneküljenek el emberek.

"Európa érdeke, hogy helyreálljon a béke Szíriában" Forrás: MTI/Kkm

Arra a felvetésre, hogy mutatkozik a munkaerő-piaci és demográfiai gondok egy részének megoldására egyértelmű bevándorlási szabályok révén, Szijjártó Péter azt mondta,

nem gondoljuk, hogy ezeket a problémákat megoldjuk nagyobb bevándorlással.

Hozzátette, hogy Magyarország az alacsony születési ráta problémáját egy jobb családpolitikával oldja meg. Azt is elmondta, hogy Dél-, Közép-, és Kelet-Európában feszült a munkaerő-piaci helyzet, helyenként 30 százalék feletti a munkanélküliség, újabb problémák okozása helyett ezzel kell foglalkozni.

Szijjártó Péter azt mondta az interjúban, hogy amikor európai országok azt mondják, hogy a migráció jó dolog,

mi azt mondjuk, hogy sorry, mi nem hiszünk ebben.

A miniszter beszélt Magyarország és Oroszország viszonyáról. Kiemelte, hogy Magyarországnak közép-európai országként nincs más választása, mint hogy pragmatikus hozzáállással igyekezzen jól kijönni Oroszországgal. Azt mondta, "sok szempontból függünk az oroszoktól". Hozzátette azt is, hogy

a történelem megtanította nekünk, hogy az Európa nyugati és keleti része közötti konfliktusokat mindig az olyan közép-európai országok szenvedték meg különösen, mint Magyarország.

Az interjú készítője felhozta, hogy vezető uniós politikusok a szíriai Aleppó bombázásával kapcsolatban már a szírek és oroszok kegyetlenkedéséről beszélnek. Szijjártó Péter az interjúban nem akarta kommentálni ezeket a kijelentéseket, annyit viszont elmondott, hogy

Európa érdeke, hogy helyreálljon a béke Szíriában, és ezt a mostani helyzet alapján nem lehet Oroszország nélkül elérni.

Szijjártó Péter az ukrán válság rendezésére tett német-francia erőfeszítésekről elmondta, hogy Magyarország "nagyon hálás", különösen Angela Merkel német kancellárnak. Magyarországot az Ukrajnában élő 150 ezer magyar révén közvetlenül érinti a konfliktus, ezért

száz százalékosan támogatja a kancellárnak a minszki megállapodások teljes körű végrehajtására irányuló stratégiáját.

A minisztertől megkérdezték, hogy szerinte megosztja-e Európát Ukrajna kérdése, amire azt válaszolta, hogy megosztottságot nem tapasztal, de Oroszország szerepéről vannak eltérő értékelések. A magyarok nem érzik úgy, hogy Oroszország közvetlen fenyegetést jelent, de tiszteletben tartják, hogy Lengyelországban vagy a balti országokban másként ítélik meg a helyzetet, és orosz agressziótól tartanak - mondta Szijjártó Péter.