Túl fideszes és túl MSZP-s. Mi az?

LMP, kampány, Schiffer András, Mezőtúr
Vágólapra másolva!
Az LMP hiába számít az egyik legkevésbé elutasított pártnak, az elmúlt években nem tudta lényegesen növelni a támogatottságát. A hét évvel ezelőtti alapításkor sokan a friss és tiszta erőt látták a pártban, de a sikeres választási szereplést követően az LMP megrekedt. A párt vezetői szeretnének ezen változtatni, ezért új stratégiát dolgoztak ki, amitől azt várjak, hogy áttörik a 8-10 százalékos támogatottságot. 
Vágólapra másolva!

Eltelt hét év az LMP megalakulása óta, kétszer is bejutottak a parlamentbe, de ahelyett, hogy kormányzóképes szervezetnek emlegetnék, mindenki ötszázalékos kispártnak tartja. Ami sikerült a Jobbiknak, az valamiért nem jött össze az LMP-nek, pedig a felmérések szerint nagy igény lenne egy olyan politikai formációra, amely átvenné az MSZP helyét, és egyesíteni tudná a Fidesszel nem szimpatizálók körét.

Évek óta 5 százalék körül liftezik az LMP Forrás: MTI/Kovács Tamás

Azt már korábban megírtuk, hogy bizonyos értelmezések szerint a Jobbik a Fideszen belül elmaradt generációváltás mellékterméke, de ugyanezt a folyamatot nem látni a baloldalon. Annyira megcsontosodtak a támogatottsági viszonyok, hogy

egyik párt sem tud kiemelkedni a többi közül,

mindennek pedig a sajátos magyar politikai helyzet az oka. Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint az LMP fejlődését ezek a tényezők gátolják:

  1. Az LMP már a kezdetektől fogva a két nagy párt közé pozicionálta magát, viszont ezzel a lépéssel túl messze került a baloldali és jobboldali érzelmű szavazóktól. A szocialistáknak tehát túl fideszesek, a kormánypárti szimpatizánsoknak pedig túl MSZP-sek (esetleg liberálisak) lettek. A jobboldali dimenziót egyébként teljesen elfoglalja a Fidesz és a Jobbik, ennek megfelelően a baloldalon lenne hely a párt számára. A politikai középre szorulás miatt a pártra többnyire csak azok a szavazók voksolnak, akik nem kötődtek igazán soha a Fideszhez vagy az MSZP-hez, emellett valamilyen harmadikutas megoldást keresnek. Ez viszont létszámát tekintve nem nagy tömeg.
  2. Csak egy szűk rétegnek szól a karakteres (zöld) politikájuk. Felmérések szerint a szavazóik túlnyomó többsége valamelyest rendszerellenes nézeteket vall, inkább fiatal városi értelmiségiek, gyakran valamilyen civil szervezet tagjai. Bár az LMP minden társadalmi rétegnek megfogalmaz üzeneteket, azok a „túl fideszes” és „túl MSZP-s” ellenérzések miatt nem jutnak el a címzetthez. Ezzel a politikával nehéz megszólítani tömegeket.
  3. Politikai környezet. A Fidesz olyan rendszert épített ki, amely rendkívüli módon beszűkíti az ellenzéki pártok mozgásterét. Korlátozottak a médiamegjelenési, az anyagi, valamint a szervezetépítési lehetőségek. Jól példázza az ellehetetlenülést az ellenzéki pártok által kezdeményezett népszavazások megakadályozása.
  4. Létszámát és szervezeteinek számát tekintve az LMP kicsinek mondható, az elmúlt évek alatt mégis igen sok volt a belső konfliktus, ráadásul a Párbeszéd Magyarországért kiszakadásával ismert politikusok hagyták ott a pártot. Tagdíjakból egyébként 3,6 millió forint jött be, ami ezer forintos átlagos befizetéssel számolva valamivel több mint háromezres tagságot jelent.
  5. Nincs olyan erős kötőerő a szavazók, szimpatizánsok között, mint például a Jobbiknál a nacionalizmus.

A közvélemény-kutatások az LMP esetében ráadásul nem csak stagnálást, hanem – hibahatáron belüli – csökkenést is jeleznek. A 2010-es választások során még 7,43 százalékot kapott a párt, ez a 2014-es voksoláson már csak 5,24 százalék volt, a mostani felmérések pedig – a választási ciklus feléhez közeledve 3 százalékot jeleznek.

Hiába a rossz kilátások, a párton belül egyelőre nem aggódnak, vagy legalábbis a párt vezető politikusaival folytatott beszélgetésekből ez derül ki.

Úgy tűnik, a párton belül sokat várnak a szervezetépítéstől.

A vezető politikusok ugyanis az elmúlt hónapokban vidéki országjárásba kezdtek, és megpróbálják a vidéki városok mellett a kisebb településeket is behálózni. Az LMP-s politikusok szerint ugyanis nem a médiamegjelenések számával vagy minőségével van gond, hanem azzal, hogy a vidékiek – miután a legtöbb helyen egyáltalán nincs LMP-s képviselet – nem tudják az embereikkel személyesen felvenni a kapcsolatot. Így viszont a párt üzenetei is csak a médián keresztül jutnak el a szavazókhoz, hiányzik a személyes élmény.

Amíg nem építjük ki mind a 106 egyéni választókerületben a helyi LMP-s képviseletet,

– mondta az Origónak Schiffer András, az LMP társelnöke. A politikus szerint jelenleg 10-15 terület van, ahol komoly gondban lennének egy választás esetén, de „nyugodt szívvel egyetlen körzetre sem tud gondolni”. Céljuk, hogy év végére mindenhol legyen szervezetük.

Nem vásárolnak saját médiát

Az Origo információi szerint az LMP továbbra sem követi a többi párt médiával kapcsolatos stratégiáját, és nem tervezik saját médiumok vásárlását. Ezt elsősorban elvi okokkal indokolták a politikusok, miután a párton belül a legtöbben úgy látják, hogy

nem hatékony egy nyíltan pártközeli újság fenntartása, ráadásul a sajtószabadságról alkotott véleményükkel is ellentétes.

A médiavásárlás elutasításának emellett anyagi okai is lehetnek, az LMP lehetőségei ugyanis igen korlátozottak. Pártbeszámolójuk szerint nem túl sok pénzből gazdálkodnak, 2014-ben összesen 1 milliárd forint volt a bevételük, és a kiadásaik is hasonló nagyságrendűek voltak. Ez viszont választási év volt, 2013-ban csak 270 millió forintot költhettek.

A szervezetépítéstől sokat várnak az LMP-ben Forrás: Origo

A korlátozott lehetőségek miatt továbbra is abban gondolkodnak, hogy a választások idején időszakos kiadványt jelentetnek majd meg, valamint erősítik az egyéb csatornákon – például a Facebookon – való jelenlétüket.

Túl fideszes és túl MSZP-s

Schiffer András szerint egyébként azért sincs bajban a párt, mert valódi programja van, és a felmérések szerint az LMP a legkevésbé elutasított politikai szervezet. Úgy vélte, a távolságtartás a két nagy politikai tömbtől előbb-utóbb eredményes lesz, a bal-jobb felosztás pedig „primitív és idejétmúlt".

– mondta, hozzátéve, hogy ennek megfelelően nem változtatnak az ellenzéki pártokkal való kapcsolatukon sem. „Amíg Mesterházy Attila volt az MSZP elnöke, kiegyensúlyozott munkakapcsolat volt a két párt között, azóta viszont leginkább semmilyen.”

Schiffer András szerint a választások után a 6 százalékot is elérte a támogatottságuk, de a menekültválság nem tett jót Fotó: Szabó Gábor - Origo

Szél Bernadett társelnök szerint a menekültválsággal a kormány sikeresen szűkítette be a kommunikációs teret, így kevesebb lehetőség maradt az egészségügy, az oktatás és a munkavállalók egyre romló helyzetéről beszélni. A mostani időszak viszont sorsfordító lehet majd az LMP számára, ugyanis most kezdenek előjönni azok a társadalmi problémák, amelyeket a zöld pártok már az 1970-es, 1980-as évek óta mondanak.

– fogalmazott. Hasonlóan látja a helyzetet Ikotity István LMP-s országgyűlési képviselő, aki szerint a szervezetépítéssel meg tudják majd teremteni azt az erőt, amelyet a szavazók leginkább hiányolnak az LMP esetében.