Orbán az agykutatásban látja a magyar jövőt

A miniszterelnök azt akarja, hogy a tudás ne áramoljon el az országból.

Az agykutatás lehet a "zászlóshajója" annak a célkitűzésnek, hogy Magyarország a termelési központ mellett kutatási innovációs térséggé is váljon Európában - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Nemzeti Agykutatási Program együttműködési megállapodásának aláírási ünnepségén, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).

A kormányfő szerint az agykutatásban az ország megmutathatja tehetségét, a kutatók pedig társadalmilag, gazdaságilag fontos eredményeket érhetnek el, amelyek hasznosulhatnak majd például a magyar ipar egyik húzóágazatában, a gyógyszergyártásban.

Európa minden bizonnyal az agykutatás évtizede elé néz, Magyarországnak pedig minden oka megvan ara, hogy ebben fontos szerepet játsszon, ugyanis képes olyan eredmények elérésére, amelyek "a nagy pénzeket mozgató", nagy általános kutatásokat végző országoknak is értékesek lesznek - mondta Orbán Viktor.

Kiemelte azt is, hogy változtatni kell a magyar szellemtörténetnek azon a "fájdalmas toposzán", amely szerint a magyar kutatók, tudósok ötleteiből, felismeréseiből alig hasznosult valami Magyarországon, a magyar gazdaságban.

Sürgette egyúttal "okos embereink" kiáramlásának megállítását, mert - mint fogalmazott - "nem elszigetelődni akarunk a világtól", de a cél az, hogy ez egy "kétirányú utca" legyen.