Vágólapra másolva!
Nagy Kálmán, a korábbi Zrínyi Egyetem kancellárja a bíróság keddi ítélete szerint pénzt sikkasztott azzal, hogy cége pályázaton nyert pénzt az egyetemtől. Egy év nyolc hónapot kapott első fokon.
Vágólapra másolva!

Sikkasztás bűntette miatt egy év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte az egykori Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt kancellárját kedden első fokon a Debreceni Törvényszék. A bíróság katonai tanácsa Nagy Kálmánt emellett három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és 250 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte.

Az ügy további öt vádlottját – bűnsegédként elkövetett sikkasztás miatt – felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság katonai tanácsa.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem polgári jogi igényét elbírálva az elsőrendű és a másodrendű vádlottat – egy cég vezetőjét – nyolcmillió forintnak és az összeg kamatainak egyetemleges megfizetésére kötelezték.

A bíróság megállapította, hogy az elsőrendű vádlott 2007 júliusától 2010. június 30-ig az egyetem kancellárja volt, s így jogosult volt annak nevében kötelezettségeket vállalni, szerződéseket kötni. 2009-ben a Honvédelmi Minisztérium 21,5 millió forinttal megemelte az egyetem költségvetését. Nagy Kálmán annak érdekében, hogy ebből nyolcmillió forintot elvonjon, pályáztatási eljárást indított szociológiai felmérés elkészítésére. A fiktív pályázati eljárás lefolytatásával alárendeltjét bízta meg, aki a megjelölt három cég nevében elkészítette a pályázatokat, és a Nagy Kálmán által megnevezett céget hozta ki nyertesnek.

Miután az eljárásban téves összeghatár szerepelt, a pályáztatást megismételték. A nyertes kft. ügyvezetője – az ügy másodrendű vádlottja – és az elsőrendű vádlott 2009-es keltezéssel, hónap és nap megjelölése nélkül írta alá a szerződést, a teljesítés időpontjaként 2010. február 28-át jelölték meg.

A bíróság megállapította, hogy e szerződés célja az volt, hogy az elsőrendű vádlott nyolcmillió forintot el tudjon vonni, míg a másodrendű vádlott tisztában volt azzal, hogy a valóságban nem kell teljesítenie a szerződésben foglaltakat.

Ezt követően a másod-, a harmad-, a negyed-, az ötöd- és a hatodrendű vádlott között ugyanilyen tartalmú vállalkozási szerződések születtek, úgy, hogy egyik cég sem készített tanulmányokat. A szerződéseknek az volt a céljuk, hogy segítsenek elvonni ezt az összeget az eredeti céljától, és a pénzt – a mozgását követhetetlenné téve – ismeretleneknek juttassák. A szociológiai vizsgálatot egyébként a stratégiai kutatóintézet munkatársa készítette el.

A bíróság a bizonyítási eljárás során nem tudta megállapítani, hogy a csaknem nyolcmillió forint végül kihez került, de indokolásában kifejtette: a sikkasztás megállapításához nem szükséges az összeg eltulajdonítása, elegendő, hogy azzal az elkövető sajátjaként rendelkezzen, így az elsőrendű vádlott elkövette a sikkasztás bűntettét.

Az ítélet nem jogerős. Az ügyész mind a hat vádlottra vonatkozóan három nap gondolkodási időt kért. Az ötödrendű vádlott és védője, az egyetem jogi képviselője tudomásul vette a bíróság döntését, míg a többi vádlott és védője fellebbezést jelentett be.