Budapest, 2001. szeptember 19.
A Ferihegyi gyorsforgalmi úton történt merényletben kiégett busz és a robbantáshoz használt gépkocsi. Azonosították a kivándorló orosz zsidók ellen 1991-ben a Ferihegyi repülőtér közelében végrehajtott merénylet elkövetőjét, a feltételezett tettes 1999-ben erőszakos halált halt Németországban A DNS-vizsgálat alátámasztotta azt a feltételezést, hogy egy 1999-ben Németországban agyonlőtt férfi azonos az 1991. december 23-án Budapesten, a Ferihegyi repülőtér közelében végrehajtott robbantásos merénylet elkövetőjével.
MTI Fotó Archív: H. Szabó Sándor
Vágólapra másolva!
Kukákba, kapualjakba, autókba rejtett bombák, alvilági és politikai célpontok - a kilencvenes évek második felében szinte mindennaposak voltak Budapesten a robbantásos merényletek, de még a legnagyobbakról sem tudta máig sem kideríteni a rendőrség, hogy ki és miért robbantott. Az elmúlt években már csak a politikai szélsőségesek próbálkoztak ilyen eszközökkel. Összegyűjtöttük, hogy mit tudunk a legfontosabb robbantásokról.
Hétfőn hajnalban bomba robbant Budapesten egy bank előtt, a detonáció a bank egyik oldalát kidöntötte, és a szomszédos bankfiókban is kárt tett. A rendőrség szerint bűncselekmény történt, és egy ismeretlen motorost keresnek, de egyelőre azt sem tudják, mivel robbantottak, csak abban biztosak, hogy az elkövető nem akarta, hogy bárki is megsérüljön.
Bár a robbantásos merényletek egy időben szinte mindennaposak voltak Magyarországon, a hétfői eset annyiban példátlan, hogy korábban még soha nem támadtak pénzintézeteket ilyen módon. Bár a korábbi robbantásos esetekben a legtöbbször tudni vélték, hogy mi lehetett az elkövetők indítéka, alig volt arra példa, hogy elkapják a tetteseket.
A rendszerváltással Magyarország bekerült a világnak abba a zónájába, ahol efféle cselekmények történnek - kommentálta a rendszerváltás utáni Magyarország első robbantásos merényletét Antall József miniszterelnök. Bár neki rögtön egy súlyos, nemzetközi robbantásos ügy jutott, kormányzása alatt nem kellett, hogy sokat fájjon a feje ilyen esetek miatt.
A nagyobb robbantásos esetek a rendszerváltás környékén:
1989. február 17., kettes metró Budapesten este hat óra után a piros metró szerelvényének egyik kocsijában az Astoria állomás és a Deák Ferenc tér között házilagos kivitelezésű csőbomba robbant, a bomba átszakította a metrókocsi tetejét, de nem sérült meg senki. A tettest nem találták meg.
1991. december 23., Ferihegyi gyorsforgalmi út Az út mellett elhelyezett, távirányítású szerkezettel robbantottak fel egy buszt, ami Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat szállított a Keleti pályaudvarról a Ferihegyi repülőtérre. A bomba a tervezettnél korábban robbant, de a merényletben így is megsebesült négy utas és két magyar rendőr, az utóbbiak súlyosan. A robbantást a német terrorcsoporthoz, a RAF-hoz köthető Andrea Klump és Horst-Ludwig Meyer követte el. Andrea Klumpot 2004-ben ítélték el, többek között ezért a merényletért is.
Ebben az autóban robbant bomba a Ferihegyi gyorsforgalmi úton Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
1994. június 1., Szeged, Szent Rókus-templom Szegeden a Szent Rókus-templom ajtajában egy idős nő egy műanyag zacskót talált, azt betette a közeli buszmegálló szeméttartójába, ami öt perccel később felrobbant. A nő a repeszektől súlyosan megsérült, a robbantót nem találták meg.
A politikusok is kaptak
Az 1994-es választások előtt egy belga újságíró arról cikkezett, hogy terrorveszély fenyeget Magyarországon. Sokan ennek a jóslatnak a beteljesülésének látták, amikor máig ismeretlen tettesek egy időzített szerkezetet robbantottak a Parlament egyik kapujánál. A parlamenti ciklus alatt, különösen 1998-ban aztán szinte rendszeres lett, hogy pártokat, politikusokat ért robbantásos támadás, az elkövetőket nem kapta el a rendőrség.
1994. június 11., Parlament Budapesten egy időzített szerkezettel berobbantották az Országház 19-es kapuját. Nem sérült meg senki, a kapun kívül jelentős kár nem keletkezett a Parlamentben.
1994. július 23., Halászbástya Budapesten a Mátyás-templom Halászbástya felőli traktusán bomba robbant. Nem sérült meg senki, de jelentős anyagi kár keletkezett. Akkoriban azt gyanították, hogy a Halászbástyánál, a Parlamentnél és Szegeden is ugyanazok követték el a robbantásokat, de az elkövetőket nem kapták el.
1996. október 5., Piliscsaba, Volánbusz Bomba robbant Piliscsabán a főutcán egy Budapest-Esztergom között menetrend szerint közlekedő Volán-buszon. Három utas súlyosan, egy pedig könnyebben sérült meg. Néhány nappal korábban egy esztergomi üzletben robbanószerrel töltött ketchupos flakont találtak. A rendőrség végül egy 17 éves diákot fogott el, aki beismerő vallomást tett. A bíróság 12 év börtönre ítélte.
1997. február 9., MSZP-iroda A XIV. kerület Rákosfalva park 1-5. szám alatt lévő szolgáltatóház bejáratánál csőbomba robbant. Megrongálódott az épületben lévő MSZP-iroda és könyvtár bejárata.
1997. március 10., SZDSZ Csőbombát találtak az SZDSZ XVI. kerületi Köztársaság utca 6-8. szám alatti irodájának ablakában. A tűzszerészek a beállított idő előtt két perccel hatástalanították.
1997. április 21., MSZP, Újpest Házilag készített, kisebb erejű pokolgép robbant Újpesten, az MSZP irodájának bejáratánál. Nem sérült meg senki.
1998. március 8., SZDSZ Molotov-koktélt dobtak az SZDSZ hódmezővásárhelyi képviselőjelöltje, Kecskés Ákos szeméttárolójába.
1998. március 12. FKGP-székház A Független Kisgazdapárt Belgrád rakparti székháza előtt robbanószerkezetet találtak egy nejlonzacskóban. A szerkezetet hatástalanították.
1998. március 16., Torgyán József Robbantás történt Torgyán Józsefnek, az FKGP elnökének rózsadombi társasházi lakásán. A lakás, az elnök fiának ügyvédi irodája és a környéken lévő gépkocsik megrongálódtak.
1998. május 1. Szájer József Szájer Józsefnek, a Fidesz alelnökének Futórózsa utcai lakása előtt pokolgép robbant. Senki nem sérült meg.
1998. május 24., MDF Budapesten a Nagytétényi út és a Dózsa György út sarkán, az MDF kerületi irodája előtt történt robbanás. Két ember könnyebben megsérült.
1998. június 15., Fidesz Pokolgép robbant a Fidesz Lendvay utcai székházában egy magasföldszinti erkélyen. Az épület megrongálódott.
A leszámolások kora
1994-től rendszeressé válták a vállalkozások, szórakozóhelyek vagy éppen vállalkozók elleni robbantásos esetek is. Kezdetben ezek elszigetelt fenyegetéseknek, haragos ellenfelek elszámolásainak tűntek, de 1998-ban és 1999-ben már szinte mindennapos volt, hogy parkoló vagy úton lévő Mercedesek repülnek a levegőbe, autószalonokba potyogtak kézigránátok, vagy vállalkozók háza előtt robbannak fel a szemetesek. Az egyre szaporodó robbantásokat az olajügyekhez kötötték, a legtöbbnek máig nem lett meg a tettese.
A nagyobb robbantások:
1994. szeptember 20., Balatonlelle Balatonlellén egy diszkó bejáratát hajnalban egy sörétes kézigránáttal felrobbantották. Nem sérült meg senki. A robbantást a konkurens szórakozóhely vezetője által felbérelt emberek követték el.
1996. december 4., Patyolat Budapesten a Rákóczi út 8/b. számú házban lévő Patyolat üzlet előtt robbanás történt. A robbantást poroltóból házilag készített csőbomba okozta.
1998. március 11. Halló bár Bomba robbant Budapesten, a Király utca és a Nagykörút sarkán lévő Halló bár előtt. Egy ember könnyebb sérülést szenvedett.
1998. május 11., Kalóztanya Budapesten a Kalóztanya sörözőben történt robbanáskor négy ember - közöttük a söröző két alkalmazottja - könnyű sérülést szenvedett, a környékbeli ablakok betörtek, és az utcán több parkoló gépkocsi megsérült.
1998. május 16. Made Inn Music Club Budapesten robbanás rongálta meg az Andrássy út 112. szám alatt álló Made Inn Music Club diszkó kerítését, illetve a diszkó hátsó részét.
Tűzoltás az Aranykéz utcai robbantás után Forrás: MTI/Mihádák Zoltán
1998. július 2., Aranykéz utca A budapesti Aranykéz utcában egy ott parkoló Polski Fiat 126-os gépkocsi alatt nagy erejű pokolgép robbant. Négy ember meghalt, több mint húszan megsérültek, köztük külföldi állampolgárok is. A merénylet célpontja és egyik áldozata a Boros Tamás néven ismert vállalkozó volt, aki a robbantás előtt vallomást tett a rendőrségen az olajszőkítési ügyekről. Ez volt az első eset, hogy járókelők is áldozatul estek az alvilági leszámolásnak. A rendőrség nem találta meg az elkövetőt, 2002-ben lezárták a nyomozást, amelye a közelmúltban újraindítottak. A robbantást az előzetesben lévő Jozef Rohachoz és Portik Tamáshoz kötik, de még nem emeltek vádat az ügyben.
Molotov-koktélok és fenyegetések
Az olajügyekhez kötődő leszámolások a 2000-es évek elejéig még elszórtan tartottak, de utána szinte eltűntek a robbantások Magyarországról. A házi készítésű bombák helyett legfeljebb Molotov-koktélokkal vagy kézigránátokkal mentek egymásnak haragos vállalkozók. Gyurcsány Ferenc 2006 márciusában megpróbálta visszacsempészni Budapestre a kilencvenes évek végének hangulatát, amikor bedobta, hogy információi szerint bűnözői körök robbantásos merényleteket akarnak elkövetni választási gyűléseken, de aztán a fenyegetésből nem lett semmi.
2007 végén és 2008-ban több Molotov-koktélos támadás is történt, többek között két budapesti melegbár, egy budapesti jegyiroda és több szocialista politikus háza ellen. Ezeknek a támadásoknak egy részét - többek között a Broadway jegyiroda elleni támadást - a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg nevű szélsőséges szervezet vállalta magára. A Nemzeti Nyomozó Iroda 2009 áprilisában a szervezet több tagját - köztük Budaházy Györgyöt - elfogta, és azóta vádat is emeltek ellenük. Többek között azzal vádolják őket, hogy focilabdákba rejtett bombákat akartak robbantani több politikus házánál. Budaházy tagadja a vádakat.
A nagyobb robbantások 2000 óta:
2001. augusztus 6. A XVIII. kerületi Flór Ferenc utca és a Fiume utca kereszteződésénél, a vasúti sínek melletti töltésen, fél tíz körül ismeretlen összetételű és szerkezetű robbanószerkezet robbant fel. A bűncselekmény során senki sem sérült meg, és anyagi kár sem keletkezett.
2009. március 19., Vác, bankautomata Egy Vác közepén lévő bankautomatát robbantottak fel és raboltak ki. Az automata a detonáció miatt megrongálódott, így tudták kivenni belőle a pénzt, egyéb sérülés nem történt. Néhány nappal később Fóton is ugyanilyen módszerrel raboltak ki egy bankautomatát.
2009. augusztus 26., Szlovák nagykövetség Molotov-koktélokat dobtak ismeretlen tettesek a szlovák nagykövetség budapesti, Stefánia úti épületére. A palackok nem gyulladtak meg, anyagi kár nem keletkezett.
2009. november 30., Szolnok, bíróságok Molotov-koktélos palackot kíséreltek meg bedobni a Szolnok megyei és a Szolnok városi bíróság épületébe. Ennek során egy földszinti dupla ablak külső része betört, a palack megállt a két ablak között, a benne lévő folyadék nem gyulladt meg.
2012. március 12-18., Miskolci közintézmények Miskolcon egy 55 éves aszalói férfi négy különböző közintézményre dobott Molotov-koktélt. A lángok néhány perc elteltével elaludtak, Nem sérült meg senki. A férfit március 19-én elfogták a rendőrök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
